Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.
Ülésnapok - 1927-467
Az országgyűlés képviselőházának 467, problémája volna s nem gazdasági versenyt szabályozó megállapodásoké, mert hiszen ez csak nagyon szűk tér, eltekintve attól, hogy talán a cím sem szerencsés, mert abban az esetben, ha monopólium van, vagy monopoloid jellegű árszabályozás, tulajdonképpen a verseny megszűnik, vagy legalább is csökken. Mindenesetre két szempontot lehet itt figyelembe venni, ha az állam azt határozza el, hogy megpróbál törvényhozási úton az összebeszélések és általában a monopóliumok ellen fellépni. Az egyik az, hogy lehet bírói útra terelni a dolgot, lehet bírói védelmet nyújtani a sértett érdekeknek, vagy pedig lehet közigazgatási úton intézkedni. En nem (mondom, hogy a bírói védelem tökéletes, ez távol áll tőlem, azonban ma, amikor általában mindenki relativizmusról beszél, talán indokolt, ha összehasonlítást teszünk a közigazgatási jogvédelem és a bírói jogvédelem között. Es akkor véleményem szerint mindenesetre nagyobb garanciát látok a bírói védelemben, mint a közigazgatáséban. >(F. Szabó Géza: A paragrafus szerint igen, de az életben nem!) Az életben^ is, mert az élet mégis azt muitatja, hogy a bíróság mentesebb a oolltikai befolyásoktól^ hogy megfontoltság tekintetében a bíróság mégis a legtöbb esetben óvatosabb. (F. Szabó Géza: Ez igaz, úgy van! Csak hosszadalmasabb!) Ha ez nem volna így, akkor a közigazgatás ellen nem lett volna szükséges bírói védelmet biztosítani a modern államok legtöbbjében. A közigazgatási eljárás ellen is végre szükséges volt a bírói védelem, amely, ha nem is egészen analóg a másik védelemmel... (F. Szabó Géza: A közigazgatási bíróságról van szó, de az előbb másuk bíróságról méltóztatott beszélni.) Igen, bírói védelem a közigazgatás ellen. Elnök: Kérem, ne tessék zavarni a szónokot. Farkas Tibor: Miért állítom én, hogy a kormányzat kezében a végrehajtó hatalom nem olyan megnyugtató, mint a bíróságéban. Ez nem tisztán magyar vonatkozású kérdés, magyar vonatkozású probléma. Aki figyelemmel kíséri a külföldi törvényhozások, a külföldi monopolellenes törvények fejlődését, az kénytelen megállapítani, hogy ezek a törvényhozási intézkedések elsősorban olyan érdekeltségek részéről szorgalmaztattak Amerikában, amelyeknek lehetőleg kevés összeköttetésük volt az ipari érdekeltségekkel, amely ipari érdekeltségek nagyon korán tudták a maguk befolyását biztosítani a törvényhozásban. Xígy hogy az első antitröszt törvények az- amerikai agrárkörök mozgolódásai alapján keletkeztek és évtizedekkel később az amerikai közgazdasági tudománynak egyik dísze, Clark egyetemi tanár még mindig a nem szaturált mezőgazdasági köröket tartotta hivatottaknak arra, hogy a törvényihozásnál a monopóliumok ellen intézkedéseket kicsikarjanak azon egyszerű oknál fogva, mert azok a törvényhozók, akik ezeknek a köröknek támogatásával kerültek be az amerikai törvényhozásba, nem voltak függő viszonyban a nagyvállalatokkal. Ez a kérdés, amely Amerikában már néhány évtizeddel ezelőtt felmerült, újabban Angliában is nagy és érdekes vita tárgyát képezi. Az angol alkotmányjognak egy alapos ismerője, Ramsay Muir egyik munkájában, melynek címe: «Hogyan kormányozzák Nagybritanniát?» nagyon érdekesen emlékezik; meg a különböző angol pártok gazdasági függő viszonyáról és arra a megállapításra jut, hogy az angol konzervatívpárt nagyon is függő viszonyba kezd kerülni nagyvállalatokkal és ülése 1931 február 13-án, pénteken. 327 Anglia is azon az úton van, mint Amerika, ahol az egyik' nagyobb párt teljesen az ipari érdekeltségek . (Gaal Gaston: Zsoldjában van!) zsoldjában van, ami elkerülhetetlen és tapasztalható lesz mindenhol, ahol magas védvámokkal dolgoznak. A dolog természete szerint — ezt mondja az angol tudós — a nagyipari vállalatoknak megvan a módjuk arra, hogy elhelyezést biztosítsanak politikusoknak^ (Kun Béla: Akárcsak nálunk!) elhelyezést biztosítsanak magasabb közigazgatási funkcionáriusoknak, úgyhogy ezek az elhelyezések bizonyos kedvező mentalitást biztosítsanak az emberi természet kiirthatatlan voltánál fogva azoknál... (Gaal Gaston: A megvesztegetés piruláját ostyában adják be. — Jánossy Gábor: De ez Amerikában van?! — Gaal Gaston: Nem, mindenütt. — Zaj. — Egy hang balfelől: Van itt is elég! — Elnök csenget. — F. Szabó Géza: Le kell lenlezni! — Jánossy Gábor: Ügy van. meg kell bélyegezni.) Természetesnek találja az az angol tudós, hogy a védvámok és a bizonyos függő viszonyban lévő vagy esetleg ilyen függő viszonyra igényt tartó törvényhozók között, (Gaal Gaston: Es a tisztviselők között!) esetleg tisztviselők között. (Gaal Gaston: Es volt államférfiak között, sőt már katonák között is. Már a generálisok is ott vannak. — Malasits Géza: Be nem plátói szerelemből.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak megengedni, hogy a szónok saját gondolatmenetét fejtse ki. Farkas Tibor: ... olyan jóindulatú atmoszféra fejlődjék ki, amely esetleg a köznek hátrányára van. Megemlíti, hogy közérdekből talán mégis jobb volt az a régi idő, amidőn a pártkassza elsősorban úgy keletkezett, hogy a* mindenkori kormányok a tkitüntetésekbiől befolyó összegekből pótolták a pártkasszát, peareket, lordokat vagy bárókat nevezvén ki, vagyis azon az úton, hogy titulusokat adományoztak nyíltan vagy kevébbé nyíltan és így szereztek maguknak megfelelő választási eszközöket, mert végeredményében ebiből senkire hátrány nem származott. (Gaal Gaston: Népszerűvé tette az arisztokráciát!) Sokkal nagyobb hátrány származhatik abból, ha & kormány gazdasági körökkel kerül függő viszonyba. Véleményem szerint esetleg közérdekből is kívánatos az, hogy a gazdasági alakulatok a mindenkori kormányoktól lehetőleg független helyzetbe kerüljenek s ezért látom én aggályosnak azt, hogy a közérdekű kereset révén a közgazdasági, illetőleg végeredményben a ^kereskedelmi miniszternek és az összkormánynak a mainál még sokkal nagyobb hatalom és befolyás biztosíttassék a nélkül, hogy módjukban lenne esetleg az érdekelteknek a kormányintézkedések ellen bárhova is fordulni. (Sándor Pál: De igen, a sóhivatalhoz! — Malasits Géza: Ott van a Váci-úton, a Ferdinándhíd környékén!) Az én véleményem szerint jogi védelemben kell, hogy részesüljön egy jogállamban az a fogyasztó, aki létérdekét sértve érzi s az a termelő, akit a versenytársak a verseny révén lehetetlenné akarnak tenni^ de viszont véleményem szerint nem lehet elzárni a jogvédelemtől és pediglen a legteljesebb jogvédelemtől azokat a vállalkozásokat, illetőleg elsősorban magukat azokat az érdekelteket sem, akikre esetleg a mindenkori kormányzatnak bizonyos cselekménye jogellenes és hátrányos. Mert ez is előfordulhat. T. Ház! Ha mármost a javaslatot nézem, kénytelen vagyok egy problémával foglalkozni, amelyet eddig szerény véleményem sze49*