Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-467

Az országgyűlés képviselőházának 467. ülése 1931. évi február hó 13-án, pénteken, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Farkas Tibor, Gaal Gaston, Csik József. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gróf Bethlen István, Zsitvay Tibor,, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Pakots . József jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Gübieza Ferenc jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr háromrendbeli jelentését, amelyekben közli, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI. te. 28. és 29. faiban foglalt rendelkezések imódositásáról, az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről, a kiadások apasztásáról, a szolgálati vagy munkabér viszonyból és a tantiémekből származó jövedelmek ideiglenes megadóztatásáról és egyéb rendelkezésekről, végül a fertőző (betegségek elleni védekezés tárgyában 1928. évi február hó 22-én Belgrádban kelt magyar—szerb-horvát-szlovén egyezmény becikkelyezéséről szóló s az országgyűlés két Háza által alkotott törvények, mint 1930-ik évi XLV., XL

VI. és XLVIL, illetőleg 1931. évi I. törvénycikkek az Országos Törvénytárban kihirdettettek. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Napirend szerint következik a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló törvényjavaslat (írom. 1106, 1107. sz.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Farkas Tibor képviselő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkén halasztást kapott. A képviselő urat illeti a szó. Farkas Tibor: T. Képviselőház! Az előadó úr nagy beszédének végén a következőket -mondotta (olvassa): «Mit kérdez tehát tőlünk a közvélemény? Legelsősorban azt kérdezi, hogy az a nagy diszparitás, amely egyrészről az ipari termékek, 'másrészről a mezőgazdasági termékek és a munkabérek között van, vájjon csökkenni fog-e, ha ez a törvény (hatályba lép? Aki a felelősség súlyát érzi, az erre a kérdésre nem mer sem igennel, sem nemmel válaszolni, legfeljebb annyit, hogy azonnali hatálya semmi esetre KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXXIII. sem lehet.» Tulajdonképpen ebben a néhány mondatban — azt hiszem — az előadó úr nagyon szigorú kritikát gyakorolt a jelen törvényjavaslat felett. Nem akarom magamat a közvélemény szócsővének itt feltüntetni, de én is imint ^szerény törvényhozó, azt kérdezem: ha az előadó úr, aki végre ezt a matériát mégis kell hogy jól isimerje, ezt a következtetést vonja le, akkor szükség volt-e arra, hogy ezt a javaslatot ennyi ideig tárgyaljuk! Azt hiszem, hogyha diplomatikusan mondta is ezt, de <az ő meggyőződése szerint ennek a javaslatnak árcsökkentő eredménye nem lesz. Tisztelettel bátor vagyok visszaidézni néhány pillanatra .a multat, a hét évvel ezelőtt itt történteket, amikor a vámtarifa ellen küzdöttünk néhányan ebben a Házban. Akkor Sándor Pál képviselőtársam két Ízben gratulált nekem. Első esetben akkor, amikor ,sikerült egy határozati javaslatomat a bizottságban elfogadtatni. A határozati javaslat, amelyet a Ház is magáévá tett, így szól: «Az egyesített bizottság a következő javaslatot teszi: Tekintettel arra, hogy^ a kartellek és trösztök hatásai a fokozott vámvédelem mellett esetleg fokozott mértékben fognak jelentkezni, hívja fel a kormányt arra, hogy a káros hatások elleni védekezésről idejében megfelelő módon gondos

1 kod j ék.» Azt hiszem, bét év .alatt talán ez az első szerény kísérlet arra, hogy a kormány a kartellek és trösztök káros hatásai ellen az ő véleménye szerint megfelelő módon gondoskodik védekezésről. Néhány szóval leszek bátor erre is kitérni, ölőbb azonban megemlítem még a másik esetet. Amikor a vámtarifát tárgyaltuk, azt a javaslatot tettem, hogy a törvény szövegében a következő (módosítás történjék. A törvényjavaslat szövege ugyanis azt mondta: «Az esetben, ha a belföldön igen kis mértékben termelnek valamely cikket, ez^ ok lehessen arra, hogy a kormány esetleg vámleszállítással^ az áremelkedést letörje.» En azt mondtam: végeredményben nem elég az, hogy «igen kis mértékben termelnek» s azt a javaslatot tettem, hogy az «igen» szót töröljük, — ezt a miniszter úr el is fogadta — és hogy tegyük hozzá azt, hogy «hozzák forgalomba», mert a termelési processzus tulajdonképpen akkor . fejeződik be, 49