Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-466

Az országgyűlés képviselőházának 4.66. kell-e a miniszternek erre a kartell bizottságra hallgatnia? (Felkiáltások a baloldalon: Nem!) Abszolút« nem kell rá hallgatnia! Van azután egy kartelibíróságunk. Kell-e a miniszternek akár csak egy panaszt a kartellbírósághoz át­utalnia? (Felkiáltások a baloldalon: Nem! ­Strausz István: Diszkrecionális joga!) Nem, ez a miniszternek teljes diszkrecionális joga. Mi tartja vissza a minisztert attól, hogy változtas­son csak egy jottányit is az eddigi állapoto­kon? Teljesen tőle függ minden. Hozunk tehát egy kerettörvényt, amelynek a közepében úgy áll a miniszter, mint akitől a malasztot várjuk. Tőle várjuk a malasztot, tőle várjuk azt is, hogy nem történik semmi. (Mozgás jobbfelűL) Ez így van, mást nem lehet ebből a tör­vényjavaslatból kiolvasni. (Gaal Gaston: Ha még két miniszter döntene benne, ha az igaz­ságügyminiszternek is volna beleszólása, akkor még hagyján! De egy miniszter dönt abban, hogy a bíróság elé megy-e az eset, vagy nem!) A mellett ezek a kartelliták tényleg úgy visel­kednek, mintha mimózák volnának, hozzájuk nem szabad nyúlni sehogy sem. Az egész do­log egy ideában kulminált, abban, hogy félnek a zsarolóktól. Furcsa dolog az, hogy ott, ahol egy részvénnyel meg lehet támadni egy egész közgyűlést és nem félnek a zsarolóktól, ott egyszerre a kartell odaáll, mint az egyedüli, akinek félnie kell a zsarolóktól. Tisztességes kartelleknek nem kell félniök a zsarolóktól. (Gaal Gaston: Ismerik önnönmagukat!) Tisz­tességes kartell odaállhat bátran a bíróság elé. Annak pedig, aki a kartellt beperli, ez tömér­dek pénzébe kerül, amelyet soha többé nem kap vissza. Semmi ok sincs tehát árra, hogy ők fél­jenek. Éppen a kartelleket akarják megóvni a zsarolóktól, mást nem? Csakis a kartellek van­nak ebben az országban ebben a kiváló, privi­legizált helyzetben? Más intézményeknek nein kell félniök a zsarolóktól? Mit jelent az, hogy félniök kell a zsarolóktól? Akinek vaj van a fején, annak van oka félni a zsarolóktól, aki­nek vaj vau a fején, az fizet is mindig, azt tudjuk mi nagyon jól. De félni egyszerűen csak azért, mert félni akartíak, és ezt okul megadni arra, hogy a nyilvánosságot zárják ki a kar­tellek tekintetében, bocsánatot kérek, ez még­sem járja. (Baracs Marcell: A magánosokat zárják el a kereset lehetősége elől!) T. Ház! A félelemnek egészen más oka van. Ha valaki például ki akar lépni egy kartell­ből, akkor annak fel kell írnia a miniszterhez, s megy a rendes folyamat a maga útján. A kar tellek éppen ettől félnek a legjobban. Ha va­laki ki akar lépni a kartellből, akkor a bíróság előtt — ha már az ügy a bírósághoz került — a kincstári jogügyi igazgató képviseli a pana­szost. A panaszosnak nincs joga tovább menni és saját magát képviselni. (Gaal Gaston: A tör­vényben benne van, hogy állíthat maga is ügy­védet!) Nem. Bocsánatot kérek, az egyik félnek kitűnő ügyvédek állnak rendelkezésére, akik a kincstári igazgatóval szemben minden *ekintei ben előnyben vannak. Az az illető, aki nanaszt emelt, ismeri, a kartelliták összes ügyeit, bcn­fentes abban a kartellben és tud olyan adato­kat hozni, amelyeket miniszteri tisztviselő nem hozhat. Az meg tudja védeni magát, mert egyenlő fegyverekkel küzd a kartellitákkal, akik a leg.iobb ügyvédeket fogják odaállítani ügyeik istápolására. (Jánossy Gábor: Nem azon fordul ímeg, hanem csak az igazságon!) Csak azon fordul meg! Miért veszünk ügyvédet? Azért, mert azt hisszük, hogy az ügyvéd a mi ügyünket jobban tudja megvédeni, mint mi ma­gunk. (Jánossy Gábor: Veszett ügyet a legjobb KÉPVISELŐHÁZI srAriA xxxin. ülése 1931 február 12-én, csütörtökön. 307 ügyvéd sem tud megvédeni.) Nem veszett ügy­rőt beszélek. (Gaal Gaston: Miért veszünk sok­szor kormánypárti ügyvédet? — Jánossy Gá­bor: Akkor nem imint kormánypárti képviselő, hanem mint ügyvéd jár el! — Gaal Gaston: No, no! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Baracs Marcell: Korunk legnagyobb naivája! — Jánossy Gá­bor: Már koromnál fogva sem lehetek naiva! — Baracs Marcell: Már ismét az! — Jánossy Gá­bor: Az baj volna! — Elnök csenget.) Sándor Pál: A törvény nem adja meg az egyes embereknek azt a jogot, hogy saját iga­zukat keressék. Ez egy unikum, amely más ol­dalon egyáltalában nem található. Hol van még egy olyan eset, amikor a törvény nem adja meg a jogot az illetőnek, hogy saját jogát (meg­keresse? (Zaj.) ö 'csak kérhet a minisztertől va­lamit, de semmiféle momentum nincs ebben a törvényjavaslatban arra nézve, hogy törvény útján kérheti azt, hogy a jogát megtalálja. Neki el kell tűrnie, hogy a bojkottal őt tönkre­tehetik, mert ha én védekezést akarok keresni a bojkott ellen, pár évig is eltart, amíg a bíró­ság határozatot hoz, s én addig a bojkott révén tízszer tönkremeheteik. Bocsánatot kérek, ne­kem ezt el kell tűrnöm és nincs jogom, hogy gyors jogorvoslást kaphassak, csak akkor, ha a miniszter akarja, ha a miniszter gráciája ezt megengedi. (Zsitvay Tibor igazságügyminisz­ter: Ha a miniszter a közérdeket megállapítja!) Rátérek a közérdekre is. (Zaj balfelől.) Nekem például el kell tűrnöm, hogy belekényszeríthet­nek egy kartellbe, egy választott bíróságba és rövid úton választanom kell, hogy vagy bele­megyek albba a kartellbe, vagy pedig tönkre­megyek. Bocsánatot kérek, ez magyar törvény legyen? Vájjon létezik-e más, akármilyen ki­váló intézménynél az, hogy ilyesmibe bele kell­jen mennem? El kell tűrnöm az árdiktatúra kezelését, ha bent vagyok a kartellben, még ak­kor is, ha látom 1 , hogy tönkremegyek, ha az ár­diktatúrának alávetem magamat. Nekem el kell tűrnöm azt a megfékezhetet­len omnipoteneiát, amelyet a kartellek eddig az egész vonalon mutattak, s nekünk mindnyá­junknak el kell tűrnünk, hogy internaeionáli's kartelleket csináljanak a mi bőrünkre a nél­kül, hogy a kormány abba beleegyeznék. (Gaal Gaston : A vámtörvényt játsszák ki vele!) Ezek kétféle árat statuálnak: belföldi árat, amely -rendesen sokkal magasabb, és egy másik, kivi­teli árat, amely jóval alacsonyabb. (Ügy van! balfelől. — Gaal Gaston: Lefizetik a külföldi vállalkozókat, hogy ne konkurráljanak! — Jánossy Gábor: Fogyasztói bojkott!) Lehet-e fenntartani a kartell intézményét, aimikor^ a kartell megtagadhatja tőlem az áru kiszolgáltatását, csak tőle vehetek; külfölditől vagy mástól nem vehetek? (Gaal Gaston: Aki nem vesz meszet a kartelltől, az nem kap ce­mentet, mert cementet is csak a kartell árul, és akkor becsukhatja a boltot! — Jánossy Gá­bor: Majd változtat ezen a törvény!) Majd a sóhivatal változtat rajta, nem a törvény. (Zaj.) Lehet-e olyan eljárást tanúsítani, hogy az áru eladási árát a produkció alatti árhoz szabják.f Gaal Gaston t. barátom _a múltkor felhozta a kaposvári gépgyár példáját, amely kartellen kívül dolgozott. Az egész országban drágább árak voltak, csak ott' volt ezeknek az áraknak 50%-a. Ezt a vállalatot belekényszerítették a kartellbe; ennek a vállalatnak bele kellett men­nie a kartellbe és bele kellett egyeznie a válasz­tott bíróságba is, mert választania kellett a I között, hogy tönkremenjen-e, vagy pedig nem. 46

Next

/
Thumbnails
Contents