Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-465

296 Az országgyűlés képviselőházának * Ami az orvosokat és a lokális bizottságokat illeti... (Rothenstein Mór : Akkor talán csak Angyal mondta ezt 1) Legyen nyugodt, hogy mindenkivel szemben a legrigorózusabban jártak el, akár Angyal a neve, akár kisebb ember. — Ismétlem, ami az orvosokat és a lokális hatóságokat illeti, — előttem vannak az akták — akárhányszor lehetett látni, hogy a lokális hatóságok és az orvosok vagy azért, mert azt gondolták, hogy az állam fogja fizetni, hadd fizessen, vagy pedig azért, mert könnyen vették a dolgot, akárhányszor egészen felületesen és rosszul állították ki az iratokat. Az ilyenek természetesen visszaadattak. Ami, azt az ominózus 40 fillért illeti, akták és okmányok vannak arra nézve, hogy a pénzügyminiszter úr külön meg volt kérdezve. A pénzügyminiszter úr külön utalt egy külön tételre, mert nem akarta, hogy ebből a tételből, a hadirokkantak tételéből fizettessenek ki ezek az összegek. Mondom, erre nézve külön határozat volt. Ez az ügy benn volt a minisztertanácsban és hogy ezek a 40 fillérek megadattak, az teljesen lojálisán és igazságosan határoztatott el. 35.000 akta került oda egyszerre. Maguk az érdekelt rokkantak türelmetlenül várták az akták elintézését, (Ügy van! jobbfelől.) mert december l-étől kezdődőleg járt a törvény értelmében az illeték. Az aktákat tehát, minél előbb el kellett intézni. Azonkívül a költségvetés szempontjából is feltétlenül tudni kellett minél hamarább, hogy milyen összegre van szükség. Ezért kellett az aktákat sürgősen feldolgozni. Összesen csak öt referense van ennek az osztálynak, s ezzel az öt referenssel azt a 35.000 aktát a hivatalos idő alatt nem lehetett elintézni, állandó személyzetet pedig nem lehetett beállítani erre a célra, mert azokat később nem lehetett volna elküldeni. (Ügy van ! Úgy van ! a jobboldalon és a középen.) T. Ház ! Állandóan foglalkozom azzal, hogy a lehetőség szerint mir.él előbb jöhessek a tör-r vény javaslattal a t. Ház elé. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. ~ Jánossy Gábor : Legfőbb ideje !) Mielőtt beteg lettem, ígértem, hogy ebben az esztendőben jövök a törvényjavaslattal. De egy kis félreértés van a dologban. Én akkor nem a naptári esztendőt értettem, hisz teljesen lehetetlenség lett volna november közepén megígérni, hogy még ebben az évben törvényjavaslattal jövök. Én a költségvetési esztendőt értettem, és megismétlem, hogy a költségvetési esztendőn belül feltétlenül abba a helyzetbe leszek, hogy okvetlenül idejövök, ide a Ház elé ezekkel a dolgokkal. (Élénk helyeslés a jobboldalon és. a középen.) Ami a felülvizsgálatokat illeti, az utasítást kiadtam. A szuperrevízió állandóan folyik, a képviselő urak közül mindenki tudja ezt, és mindenki meggyőződhetik, hogy állandóan folyik a helyesbítés, és kiadtam a parancsot, hogy liberálisan intézzék ezeket a dolgokat. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök : Minthogy az interpelláló képviselő úr nem kíván szólni, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem % (Igen !) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Bárdos Ferenc képviselő úr interpellációja a népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa) : „Interpelláció a népjólóti miniszter úrhoz a tömeges kilakoltatások tárgyában. 1. Hajlandó-e a miniszter úr az 1924 : V. t-c. tO). fejezetének (7.) bekezdésében kapott f elhatai. mazás alapján „a gazdaságilag gyengébb egyének '5. ülése 1931 február 11-én, szerdán. érdekében" a kötött lakásforgalmat az egy- és két' szobás lakásokra visszaállítani 1? 2. Hajlandó-e a miniszter úr ugyancsak a fenti felhatalmazás alapján rendeletet kiadni, amelyben lakbérfizetési moratóriumot (halasztást) biztosít a saját hibájukon kívül munka- és állásnélküliek részére % 3. Hajlandó-e a miniszter úr a tervbevett Wekerle-telepi kilakoltatások megakadályozása érdekében a pénzügyminiszter úrnál eljárni? Bárdos Ferenc s. k." Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bárdos Ferenc : T. Képviselőház ! Az országnak két égető problémája van : az egyik a munkanélküliség problémája, a másik pedig a lakásprobléma. Interpellációm ezzel a második problémával akar foglalkozni és azt hiszem, van annyira fontos és lényeges ez a kérdés, hogy a t. Ház •türelmét néhány percig ezzel igénybevehetem. Az a helyzet, hogy napról-napra állandóan nemcsak hozzám, hanem, azt hiszem, a Ház minden tagjához jönnek panaszokkal, és a minisztériumba is mennek panaszokkal, hogy az embereket ki akarják lakoltatni. (Propper Sándor : Nemcsak akarják, hanem ki is lakoltatják !) Napról-napra olvashatjuk az újságokban azokat a pereket, amelyeket a háztulajdonosok indítanak a fizetni nem tudó lakókkal szemben. Naponta olvashatjuk, hogy a bíróságok ítéleteket hoznak, amelyekben kötelezik a lakókat a lakás elhagyására. Csak a napokban olvashattunk egy egészen tragikus esetről, amely a központi járásbíróság épületében történt, ahol a bíró kimondta, hogy a lakónak a lakást el kell hagynia s a lakó kétségbeesésében leugrott a harmadik emeletről. Ilyen és hasonló esetek egész garmadával vannak, ilyeneknek egész tömegével állunk szemben. De ez a kérdés nemcsak azokat izgatja, akiket bíróság elé állítanak, avagy pedig akikre a bíróság már az ítéletet kimondotta, hanem ez a kérdés izgatja az egész magyar társadalmat, mert a lakóknak mondhatnám 80%-a küzködik a nyomorral és nem tudja azt, vájjon a következő hónap elsején ki tudja-e fizetni a bért és vájjon nem kerül-e ő is arra a sorsra, hogy bíróság elé állítják és bírósági ítélettel kilakoltatják. Ilyen esetek egész garmadával vannak. A kötött lakások a lakásügyi miniszteri biztoshoz tartoznak. Kötött forgalmú lakások azok, amelyekbe a lakó 1927 december l-e előtt költözött. A lakásügyi miniszteri biztos szerint havonta a kötött forgalmú lakásokból közel 300 kilakoltatási eljárás kerül hozzá. Itt azonban még van valamelyes lakóvédelem, mert ha egyebet nem, legalább azt megteheti a biztos, hogy a kilakoltatásra halasztást ad, két-három-négy hetet, esetleg néhány hónapot is. Az a lakó azonban, aki nem tudja megszerezni azt az összeget, amely a lakásbér kifizetéséhez szükséges, előbb-utóbb odakerül, hogy ki fogják lakoltatni. A miniszteri biztos azt mondja, hogy ha csak valami kis jószándékot lát a fizetésre, akkor a lakót nem lakoltatja ki, de a miniszteri biztos szerint elképzelhetetlen az, hogy valaki a halasztás ideje alatt ne tudna pénzt szerezni arra, hogy lakbérét kifizesse. Ez az úr még ott tart, hogy nem tudja elképzelni azt a borzalmas nyomort, amelyben Magyarországnak nemcsak munkásosztálya, r hanem polgári osztályának is igen nagy része él. Hogy pl. egy konkrét esetet említsek, a Petneházy-utca 31, szám alatti kilakoltatások esetéről akarok megemlékezni. Nevezetesen ebben a házban 3—4 lakó ellen kilakoltatási eljárást indítottak. A háztulajdonos egy gyönge nő, és annak bemondása alapján megállapították pl. azt, hogy