Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-455

18 Az országgyűlés képviselőházának U55. ülése 1931 január IJ^-én, szerdán. Gál JenŐ: T. Ház! Kérem beszédidőmnek őt perccel való meghosszabbítását! Elnök: Méltóztatnak a kért -meghosszabbítást megadni 1 (Igen!) A Ház a kért meghoszszabbítást megadta. Gál Jenő: Mivel Kozma Jenő a legerélyesebb kifejezésekkel illette ezeket és azt mondotta, hogy itt megtévesztés vagy tévedésbeejtés forog fenn, azt írja vissza az ügyvéd, hogy: itt megtévesztésről vagy tévedésbeejtésről szó se legyen, mert itt csak arról van szó, hogy megvannak-e azok az előfeltételek, amelyek mellett a hadiárvaházat újra életre lehet hívni. Azt mondja azntán, hogy csak a megváltozott viszonyok folytán nem hajtható végre 'az alapítók akarata. Hát én azt kérdezem itt, a Ház színe *előtt : létezhetik-e Magyarországon magyar emberek által létesített alapítvány tekintetében olyan megváltozott viszony, akár a trianoni gyalázat folytán, akár más módon, amely ennek a nemeslelkű elhatározásnak ténnyé válását megakadályozhatja; vájjon létezhetik-e olyan változott viszonylat, amely a hadiárváktól elvonja és magántulajdonba igyekszik visszaszerezni azt, aminek ez volt a rendeltetései Az én konkrét kérdésem tehát az a mélyen t. népjóléti miniszter úrhoz, akinek gondozása alá tartozik a hadiárvák ügye, hajlandó-e 'a miniszter úr bemutatni mindazokat az iratokat, amelyek a hadigondozónál és a közalapítványi ügyészségnél feküsznek el, annál a közalapítványi ügyészségnél, amely maga is a leghatékonyabban kifejezést adott annak az álláspontjának, hogy nem engedi a magyar hadiárvákat és hadiözvegyeket megkárosítani magánjogi szabályok szerint folytatott eljárások által, mert ez egy közjogi erővel felruházott létesítmény, amelynél meg kell őrizni a maga tisztaságában az elhalt nemeslelkű magyar emberek intencióit. Tudni kívánom, hogyha csakugyan megvétetett ez- az ingatlan erre .a célra, miért nem létesült ott ez a* hadiárvaház. Tudni kívánom, hogyha ez a nemeslelkű asszony ideadta èzt a pénzt erre a célra, mi történt ezzel a pénzzel, hol gyümölcsöztetik, hol kamatozik az, kapnak-e ebből a hadiárvák valamit és mi az oka annak, hogy a mélyen t. miniszter úr nem lép közbe a megfelelő hatalmi eszközökkel és a közalapítványi ^igazgatóság véleménye alapján közigazgatási úton nem helyezkedik birtokba ennél a kérdésnél. Jól tudom, hogy a mélyen t. miniszter úr azt fogja mondani, hogy mivel ez a kérdés az illetők magáinjogi viszonylatai tekintetében bíróság előtt fekszik, ő ebbe nem nyúlhat bele. Ezt én nem is kívánom, de vitatom, hogy semmi közünk hozzá, hogy a pereskedő felek között mi lesz majd a törvényes igazság, nekünk ahhoz van közünk, hogyha a m. kir. kormánynak birtokában van egy, a hadigondozóban felvett jegyzőkönyv és birtokában vau egy alapítólevél, amely a földmíveléöügyi miniszter záradékával ellátva elfogadtatott a magyar állam javára, akkor a kormány igyekezzélk az alapítványnak érvényt szerezni. Ha a helyzet az, hogy az lelbalt pénzügyi tanácsos bekebelezési engedélyt adott tulajdonjogilag célra, hogy ott hadiárvaház létesítendő az alapítvány értelmében, akikor lehetelennek tartom, hogy a mai szomorú és súlyos viszonyok köízött, amikor minden hadiárvát felkarolni oly nagy kötelesség s amikor itt lehetséges volna, hogy hadiözvegyek és elhalt hősök gyermekei 45-en, — mert ennyire volt ez egye' lőre kontemplálva — neveltessenek, taníttasvsanak, gondoztassanak, ez az intézet, amely Kozma Jenő levele szerint működését már meg is kezdte, ne működhessék azért, — mert megtörténhetik, amit azonban nem szabad megengedni, — hogy a magyar állam olyan gyenge lesz, hogy ezt a kérdést magánjogi pereskedések mellett dűlőre vinni nem tudja. Azt hiszem, hogy a mélyen t. Ház érzülete ebben a kérdésben a badiárvák mellé fog állni és a mélyen t. miniszter úr azzal a tekintéllyel, amellyel fel van ruházva, egy szavával, egy intézkedésével elérheti azt, hogy a hadiárvák céljaira adott ez a pénz, telek és épület, ennek a rendeltetésének átadassék. Elnök: A miniszter úr kíván szólani. Ernszt Sándor népjóléti és munkaügyi miniszter: T. Ház! Teljesen egyetértek az interpelláló képviselő úr szárfdékával és célzatává) és a magam részéről teljesen azon az úton vagyok, hogy azt tegyem, amit ő kíván, egy-két tekintetben azonban mégis helyre kell igazítanom t. képviselőtársamnak információit. Először is nem volt hadiárivaházról sző. Az interpellációban az van, hogy: hol van a hadiárvaház, — de nem volt szó hadiárvaházról. Kezemben van az alapító oklevél és az alapító oklevélben nem hadiárvaházról, hanem egy iskoláról van szó, amelyet asszonyok és gyermekek, középosztálybeli asszonyok és gyermekek számára mint kertésziskolát csinálnak, {Gál Jenő: Csak badiárvák, de nem asszonyok!) de igen, asszonyok; szórói-szóra ez van az alapítólevélben. (Zaj.) Tehát nem volt hadiárvaház és így nem szűnt meg a hadiárvaház. Másodszor azt méltóztatik mondani, hogy ingatlan, pénz és ingóság adatott erre a célra. Tényleg, ingatlanok jelöltettek ki erre a célra, pénzről azonban sehol nincs szó. (Gál JenŐ: Ötszázezer korona!) Dehogy, kérem, az ingatlanok 'becsültettek erre az értékre, de pénzről sehol semmi szó nincs; ingóság és ingatlan említtetik. Mármost miért nem íratott át a telek? A telek nem Íratott át azért, mert az alapítók viszszavonták. (Derültség és zaj jobbfelől.) Mi azonban nem akartunk hozzájárulni a visszavonáshoz (Helyeslés jobbfelől.) és pert indítottunk ellenük. A per most másodfokú bíróság előtt áll. Magukat az iratokat nem tudom prezentálni, mert ezek mind a bíróság előtt vannak, csak az alapítólevelet volt módomban kikutatni és elhozni. Ami a Sehmidt-féle árvaházra s az árvaház működésére vonatkozik, ez tényleg működött ott, de csak a Károlyi-féle korszakban és a kommunizmus idején egyideig. A kommunizmus idején azonban szétengedtek mindenkit, aki ott volt. A földoívelésügyi miniszter, mint megfelelő hatósáí;. 1919 március hó 17-én erősítette meg s fogadta el ezt az alapítvány t, tehát négy nappal a kommunizmus kitörése előtt. Magát a kiadmányozást már egy népbiztos intézte a kommunizmus idején. Ami ingatlan volt, az eo'>en az időben eltűnt, (Derültség és zaj jobbfelől.) Ezen idő óta azonban nem nyilt meg ez az intézet és néni volt lehetőség a, megnyitására^ T. kéüviselőtársam azt mondja, hogy az alapítványt nem az alapítók vonták vissza, hanem mások. Én ezt nem tudom, előttem azonban úe*y feküsznek az iratok, hogy az alapítók vonták vissza. Lehet, hogy ebben az egyben tévedés van. de az előttem fekvő" iratok ezt így mondják; és pedig