Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-462

Az országgyűlés képviselőházának 4-62. vagy második hetében még megtehetik, hogy meg­fizetik a viszonylag, de talán abszolúte is nagyon drága vasúti költséget, de már a harmadik héten ettől elestek. Ezeknek a munkanélküli munkások­nak nevében — ez fontos szociális szempont — kérem azt, hogy engedélyezzen a miniszter úr ezeknek legalább hetenként háromszor be- és ki­utazásra érvényes olcsó jegyet, hogy jöhessenek munkát keresni, mert ha nem jöhetnek és oda vannak kötve saját lakóhelyükhöz, akkor ez olyan nyomorgás megindulását, alátámasztását jelenti, amelyet pedig megakadályozni mindannyiunknak igen nagy érdekünk. Nagyon sajnálom, hogy a miniszter úr vála­szát nem vehetem tudomásul. Azt hittem, hogy talán időközben olyan meggondolás fog reá hatni, hogy vannak kedvezmények, amelyeket meg­vonni, vannak kedvezmények, amelyeket a mai viszonyok között megszorítani nem lehet Ismét­lem, hozzájárulok, ahhoz, hogy bizonyos kedvez­ményeket egészen megvonjon, necsak megszorít­son a miniszter úr, ellenben nem tudok megnyu­godni abban, hogy az olyan kedvezményeket, amelyekre a munkások rá vannak szorulva és amelyeket mindenütt másutt a külföldön meg­adnak a szomszédos forgalomban, most a minisz­ter úr megszorítsa és olyan többkiadást okozzon a munkásháztartásoknak, amelyek 10—12 kilo­gramm kenyérről való lemondást jelentenek, ami pedig most igen nagy szó. Nagyon szükséges tehát, hogy a miniszter úr mégegyszer gondolja meg a kérdést és ezeknek a kedvezményeknek megszorításáról mondjon le. Elnök : Minthogy a miniszter úr nem kíván szólni, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mi­niszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Most pedig az ülés elején tett bejelentésnek megfelelően áttérünk Kéthly Anna t. képviselő­társunk sürgős interpellációjának meghallgatá­sára. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa) : «Sürgős interpelláció a kultuszminiszter úrhoz a vajháti (Hódmezővásárhely) új iskola elhelyezése tár­gyában. 1, Hajlandó-e a miniszter úr a vajháti iskola építésének megkezdése előtt az érdekelt iskoláz­tató szülőket meghallgatni ? 2- Hajlandó-e a miniszter úr az új iskola el­helyezésénél a megközelíthetőség és a tankötelesek száma szerint a tervezettnél alkalmasabb területet kijelölni?» Elnök : Interpelláló képviselőtársunkat illeti a szó. Kéthly Anna : T. Képviselőház ! Nekünk és azt hiszem, az egész országnak a tanyai iskolák építésének kérdése két okból nagyon fontos. Az első a kultúra és a betű terjesztése, az analfa­betizmus elleni harc és a másik, amely talán ebben a pillanatban sajnálatosan sokkal fontosabb, a munkanélküliség elleni küzdelem, az építkezés, a munkaalkalom megadása. Éppen ezért nagyon örültünk, amikor az egyik új hódmezővásárhelyi tanyai iskola területének kijelölésére a miniszter úr kiküldötte lejött Hódmezővásárhelyre ; más­részt azonban az érdekelteknek ez az öröme csak­hamar^ szomorúsággá változott, amikor a terület kijelöléséről értesültek és később, amikor a kije­lölés ellen fellebbezésüket hiábavalóan beadták, mert fellebbezésük elutasítást nyert. Az iskola elhelyezésénél, területének kijelö­lésénél természetszerűleg városban is és falun is ülése 1931 február 5-én, csütörtökön. 221 egészen más szempontok játszanak szerepet. Városban a vonalzónak, a körzőnek, térkép után való elhelyezésnek megvan a maga indokoltsága úgy a* belterületen, ahol az a fontos, hogy az iskolák meglehetősen egyforma távolságban legye­nek egymástól, mint a külterületen is, ahol a város egyenletesebb és amerre minden valószínű­ség szerint terjeszkedni fog. A tanyavidékeken azonban a vonalzónak és körzőnek szerepét telje­sen felborítja a települések fekvése, felborítja a megközelíthetőség kérdése. Ott nem lehet arról szó, hogy egyik tanyai iskola a másiktól a tér­képen milyen távolságra fekszik. Ott figyelembe kell venni a kijelölőnek azt is, hogy mennyi az iskolakötelesek száma, hogy a település lakóinak számában várható emelkedéssel az iskolakötelesek számában mennyi a várható emelkedés. Figye­lembe kell venni az iskola elhelyezésénél azt is, hogy a tanyai iskolát olyan lakott terület köze­pében vagy legalább is a lehető hozzá legközelebbre helyezzék el, hogy az a tanyai tanító necsak az oktatásra kötelezettekkel, az iskolakötelezettekkel foglalkozhassak, hanem a térben is meg legyen a lehetősége annak, hogy a felnőttek oktatásának muukáját, az^ iskolánkivüli népművelés munkáját is el tudja végezni. Tanyavidéken nem lehet tér­képpel, vonalzóval és körzővel dolgozni, már pedig a hódmezővásárhelyi legújabb tanyai iskola helyének kijelölésénél az érdekeltek állítása sze­rint — és magam is meggyőződtem róla — igenis a térkép és a vonalzó játszotta a főszerepet. Ott egy nagybirtok közepéből hasítják ki egy iskola területét. A kultuszminiszter úr küldötte azt a területet javasolta azért, mert szerinte az iskola elhelyezése szempontjából ez a terület volt meg­felelő távolságban a többi iskolától. A kultusz­miniszter úr küldöttének ez a javaslata az érde­kelt település lakosságának meghallgatása nélkül született meg és a település fekvésének teljes figyelmenkívül hagyásával készült. Az új iskola kijelölt területét minden oldal­ról nagybirtok veszi körül. Alig van a közelében néhány^ tanköteles és a nagybirtok közepében feküdvén ez a terület, természetszerűleg kilátás sincs arra, hogy az ott lakók száma gyarapodni fog, s hogy ennek következtében a tankötelesek száma is emelkedni fog hiszen a nagybirtok el­helyezkedése a tankötelesek számának gyarapo­dását már előre kizárja. Ezzel szemben az a terület, ahová az érdekelt lakosság kéri az iskolát, a lakossághoz jóval köze­lebb, egyenesen a település közepében van, két műút találkozásánál, ami az iskola megközelít­hetőségét egyéb szempontból is valószínűbbé teszi. Ha a kultuszminiszter úr küldötte kiment volaa és ott a helyszínén meggyőződött volna ezekről, az érdekeltek kívánságának felülvizsgálásával, ami ezenfelül udvariassági tény is lett volna ezek­kel az érdekeltekkel szemben, akkor megláthatta volna, hogy ott egy teljesen kialakult tanyai köz­pont van, csatorna, őrház, vasútállomás, olvasókör, több üzlethelyiség és azonkívül ennek a tanyai településnek további fejlődése állandóan folyamat­ban van. ennélfogva az iskolakötelesek számának további emelkedése is biztosítva van. Igaz, be kell látnom nekem is és be kell lát­niok az érdekelteknek is, hogy a térkép ennek ellentmond, mert a térképen, ha az érdekeltek kívánsága szerint jelölik ki az iskola helyét, ez a már meglévő iskolákhoz valamivel közelebb van. Ha a térképen egy többszöget rajzolunk, úgy hogy az egy-egy szögletén álló iskolák a közép­ponttól egyenlő távolságban legyenek, akkor a kultuszminiszter küldötte által kijelölt új iskola­terület pontosabban engedelmeskedik a körzőnek, mint annak a ténynek, hogy itt a tanyai központ lerületén az iskolakötelesek nagyobb számban 32.

Next

/
Thumbnails
Contents