Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-461

Az országgyűlés képviselőházának 4 01. ülése 1981 február 4-én, szerdán, 181 musnak nagyobb befolyása van az államra, kényelmesebbé vált, kartellekben nyilvánul meg a kapitalizmus, mert ez a kapitalizmus mai formája és a kartellek korának jellemzője a bare a fogyasztóval, mert ma ezen az alapon folyik a harc a fogyasztóval. A fogyasztók is kezdenek tömörülni, és örömmel mondhatom, hogy ma már a fogyasztók tömörülése nagyon szép eredményeket tud felmutatni. A szövetkezeti mozgalom, a világháború kitörése óta minden országban erősen gyarapodik. Az 1886-ban Plymouthban megalakított Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség taglétszáma megalakítása óta 6 millióról 52 millióra emelkedett. Harminchét állam szövetkezetei tartoznak bele, 206 nemzeti szövetséggel; mindannyian kollektív alapon, demokratikus ellenőrzés mellett, vallási, felekezeti, nemzeti különbség nélkül összetömörített fogyasztók ezek. A szövetkezetek száma 18.000-ről 169.000-re emelkedett, az összforgalom 3575 pengőről 127.105 millió pengőre, az üzletrésztőke 4,400.000 pengőre, a tartaléktőke 23'1 millió pengőre emelkedett. Méltóztatnak tehát látni, hogy .a kapitalisztikus kizsákmányolás, ellen a ' társadalom maga termeli ki magából azokat a védőszerveket, amelyek alkalmasak a fogyasztó tömegek megvédelmezésére. Ez a védőszervezet a •szövetkezeti mozgalom, amelynek ma a világon, mint ahogyan felolvasni bátor voltam, 52 millió hivője, követője van és amelynek forgalma horribilis számokban évről-évre ugrásszerűen emelkedik. Nem kis büszkeséggel mondom én is, mint fogyasztó, hogy Amerikában is hatalmas lépésekkel megy előre a.* szövetkezeti mozgalom; a társadalom, mint mondottam^ kitermeli önvédelmi szervezetét és a fogyasztók megszerveződnek a fogyasztási szövetkezetekben és így védekeznek a kartellek^ nyomása ellen. (Farkas Gyula: Akkor miért támadják a kormányt mindig a szövetkezetek támogatása miatt?)' De nemcsak ezen az oldalon van szervezkedés, a munkaerő birtokosai is szervezkednek. A nemzetközi szakszervezeti szövetséghez 28 ország munkássága tartozik; ennek taglétszáma 1926-ban közel 13 millió, 1928-ban 13 és félmillió volt. Amint méltóztatnak tehát látni, a társadalom az önvédelem eszközeihez nyúlt, a fogyasztók fogyasztási szövetkezetekbe, értékesítő szövetkezetbe, hitelszövetkezetekbe tömörülve védekeznek a kapitalizmus ellen, a munkaerők birtokosai szakszervezetekbe tömörülve igyekeznek magukat megvédelmezni a kapitalizmus nyomása ellen. Ebből a hatalmas, gigászi harcból mi is kivesszük a magunk részét és kétségtelen, hogy Magyarországon is megindult már a társadalmi védekezés m kapitalista elnyomás ellen, a magyar fogyasztási szövetkezetek is emelkednek taglétszámban, befolyásban és a magyar szakszervezeteket sem sikerült ia tízéves ellenforradalmi kurzusnak agyonverni, bár erre nézve a szándék megvolt, nem pedig azért, mert erosebb hatalmak, mint amilyen hatalmat és erőt a mai kormányzati rendszer képvisel, hívták ezeket a szervezeteket életre, a szükség, a kapitalizmus elleni védekezés. Folyik tehát ia kapitalizmus harca a fogyasztóval a profitért, de folyik a társadalmi védelem a kapitalizmus ellen szakszervezeti és szövetkezeti alapon és ez az egészséges, nem pedig az a törvényalkotás, amelynek példája ez .a törvényjavaslat is, amely, mint mondottam 'beszédem folyamán, alkalmas arra, hogy • a nagy tolvajokat futni hagyják, a kicsiketpedig elrettentő például felakasszák. Miután én a törvényjavaslatot nem látom alkalmasnak arra, hogy korunknak ezt a rettenetes gazdasági sebét meggyógyítsa és a törvényt magát csak arra tartom alkalmasnak, hogyha kormány hatalmát közgazdasági téren még inkább növelje és nem megfelelő irányba fejlessze, ezért ezt a törvényjavaslatot még a részletes tárgyalás talapjául sem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Nánássy Andor képviselő úr, mint a mentelmi bizottság előadója, kíván jelentést tenni. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a mentelmi bizottság jelentését Kiskos István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében azon tisztelettelj es^ kéréssel beterjeszteni, hogy azt kinyomatni, szétosztatni és a sürgősség kimondásával tárgyalásra tűzni méltóztassék. ^

;

. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja és szétosztatja. Miután az előadó úr a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t: Házat, méltóztatnak-e ahhoz hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom. Bejelentem a t. Háznak, hogy a holniáiTH ülésen a napirend megállapítása után a kereskedelemügyi miniszter úr válaszolni fog Várnai Dániel képviselő úrnak folyó _évi január 30-án előterjesztett sürgős interpellációjára. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Most pedig előterjesztést teszek 'legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. • Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órákor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: V 1. a mentelmi bizottságnak Kiskos István képviselő úr mentelmi ügyére vonatkozó jelentése, 2. a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni, igen vagy nem? {Igen!) Ha igen, úgy azt elfogadottnak jelentem ki. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Következik Strausz István képviselő úrnak a miniszterelnök, úrhoz intézett interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa): «Interpelláció gróf Bethlen István m. kir. miniszterelnök úrhoz a földbirtokreformnak végleges rendezését felborító és ezzel együtt a földbirtokreform sikerét alapjában megrendítő helyzetnek sürgős orvoslása iránt. 1. Van-e tudomása a t. miniszterelnök úr* nak arról, hogy a mezőgazdasági válságban a földhöz jutottak elégedetlenségét nem lohasz. totta a kormánynak ezévi január hó 17rén közzétett az az intézkedése, .amellyel az 1938; évi XLI. te. alapján a földvételár törlesztéséire felvett kölcsön 1930. évi annuitását egyharmadára leszállította, és ha van, szándékozik-e a terheknek messzebbmenő könnyítéséről gondoskodni? 2. Felvetem a kérdést, hajlandó-e at. mir niszterelnök úr az 1300/1929. M. E. szám .alatt kiadott rendeletében foglalt > felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter úr által a földhözjuttatottakra 800/929. p. ü. min, számú rendelete szerint a f Öld vételár összege íután 52 v4¥i- ba-