Képviselőházi napló, 1927. XXXIII. kötet • 1931. január 14. - 1931. február 26.

Ülésnapok - 1927-460

150 Az országgyűlés képviselőházának 4-60. ülése 1931 január 30-án, péntekén. adatnak meg a kormányzatnak azok a jogok, amelyek bizonyos sokkal kisebb mérvben, a régi iparrendészeti felhatalmazások alapján is megillették. (Jánossy Gábor: Mert akkor még nem is voltak ilyen kartell visszaélések.) Sokkal nehezebb kérdés és látszólag sikeresebben támadnak a közkereset ellen, mert azt mondják, ha igaz az, hogy most is lehetnek, mint ahogy vannak is, kartellvisszaélések, amelyek a közrendibe ütköznek, a közerkölcsiséget, a közjót sértik, akkor miért kelljen a megtorlásnál — amikor az ultima rációt kell alkalmazni, vagyis az egész organizmusnak feloszlatását, megszüntetését,, tehát bírói útra kell terelni a kérdést — a bírói kereseti utat-kizárólag a kormány kezébe adni és miért nem lehet megadni a szélső álláspont szerint mindenkinek/tehát a kartelltagnak az outsidernek, minden érdekelt fogyasztónak és mindenkinek, vagy pedig a mérsékeltebb álláspont szerint miért nem lehet megadni bizonyos köztestületeknek. Nem győzött meg az argumentum, mert amennyire azon az állásponton vagyok, hogy minden kartellvisszaélés a közélet fekélye és az ellen erőteljesen kell fellépni, de azon az állásponton is vagyok, hogy Magyarország féltve őrzött ipara ne legyen kiszolgáltatva olyan támadásoknak, amelyek az ipart létérdekében támadják meg, mert ha liberálisan megadnók minden egyéni érdeknek, hogy a saját szakállára indítsa 'meg ezeket a kereseteket, ez a sem liberális, sem meg nem indokolt álláspont kiszolgáltatná az ipart ezerféle zsarolásnak. Nem adnám meg ezt a jogot köztestületnek sem. Nagyon jól tudom, hogy ha például a budapesti Iparkamara, az Omge.,vagy az Omke. lépne fel egyszer, akikor annak megvolna a tárgyilagos indoka, de minden községi elöljáróságnak és minden törvény által alkotott testületnek nem adnám uieg ezt a jogot, mert nagyon jól tudjuk, hogy hogyan keletkeznek ott a határozatok. Felkel X., elmond egy szájíz szerinti beszédet, erre a jelenlévők «Helyes! Ügy vaní»-t kiáltanak és megindul roló kereset, amelynek esetleg semmi teteje, alapja nincs. Tisztában kell lennünk ugyanis azzal, hogy ha olyan esettel állunk szemben, amikor a köztestület lép fel megindokolt kéréssel, akkor meg is fog indulni a közkereset, akkor az a miniszter olyan erkölcsi nyomás alatt lesz, hogy kénytelen lesz utasítani a maga jogügyi igazgatóságát a közkereset megindítására, (ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A miniszternek megvan a vizsgálati joga, megvan a kartelibíróságtól való véleménykérési joga, s ha megindít egy bírói eljárást, az erkölcsileg körül van bástyázva és tárgy ilag is alá van támasztva, s így nincs kiszolgáltatva az ipar annak, hogy naponként foglalkozzék a legtöbb esetben elhamarkodott, igen sok esetben pedig egyenesen rossz tendenciájú keresetekkel szemben való védekezéssel. Igen t. Ház! Még csak egypár megjegyzésem volna a választottbíróságra vonatkozólag. Eddigelé hogyan álltunk ebben a kérdésben? A kartellt, a kartellvisszaélést eddig alig lehetett megfogni, mert hiába mondotta ki a királyi Kúria, hogy ez a szerződés a jó erkölcsökbe ütközvén, semmis, mert a kartell gondoskodott arról, hogy a királyi Kúriának ne legyen sok módja és sok alkalma ezt kimondani, mert egyszerűen visszavonult a válas>ztottbírósági intézmény mögé. Perrendtartásunk pedig sean a régi, sem ia mostani új perrendtartás nem adott teljesen biztos alapot arra, hogy megtámadható legyen egy választottbírósági ítélet és annak hatálytalanítása kérhető legyen olyan anyagi alapon, amely beleütközik a kartellvisszaélés erkölcstelenségébe. így tehát egyszerűen egy kiszolgáltatott állapotban voltunk. Ma azonban, e törvény után kartell és kartelltagok hiába bújnak a választottbíróság háta mögé, mert e törvény alapján a választottbíróság ítélete meg lesz támadható a kartellvisszaélés jogcímén is. Még egyet meg kell ugyanis jegyeznem. A választottbíróság csak akkor köteles indokolni a maga ítéletét, ha a választottbírósági szerződésben ezt kikötötték. Ha kikötötték azt, hogy nem köteles indokolni, akkor nem is indokolja, tehát nincs is alkalma a bírónak megfogni, hogy hol törvényellenes, nincsjnateria a kezében. Most azonban van gondoskodás arról, hogy a kartell ne búj hasison a választottbíróság hátamögé, mert ha a választottbíróság Ítéletet hoz, amelyben kötelez oly teljesítésre, amely teljesítés jó erkölcsbe ütköző, tehát semmis kartellmegállapodáson nyugszik, akkor miután minden ítélet kézbesítendő végrehajtás előtt ,& jogügyi igazgatóságnak, a jogügyi igazgatóságnak pedig megvan a joga a megsemmisítés iránt fellépni, a választottbírósági ítéletek megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságnál s ia kartellnek ez a huncutsága ezzel meg van előzve. A panasz itt az, hogy ilyen esetben

r meg kellene engedni, hogy ez a támadás a, választottbírósági ítélettel szemben ne ^tisztán csak actio publica legyen, hanem magánakció is, tehát engedtessék meg a támadás magánaik a kartelltagnak is. Őszintén meg/mondom, hogy a javaslat bizottsági tárgyalásián nem voltam ott és nem volt alkalmam kifejteni álláspontomat. (Halljuk! Halljuk! — Várnai Dániel: Alszik a karzat!) En ebiben nem látnék semmi akadályt, ezt nem is tartom olyan fontosnak, mert itt nem lehet visszaélés, itt csak az történhetik meg, hogy a magánfél is felléphet és a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezését kérheti azon a címen, hogy a választottbírósági ítélet olyan kartellmegállapodáson nyugszik, amely semmis. Itt az eljárás nem volna okvetlenül tisztán csak az actio publica-ra szorítható, itt meg lehetne adni az eljárás jogosultságát a magánfélnek is. (Várnai Dániel: Erdélyi hallja ott a szomszédságban, hogy mit mond?) T. Képviselőház! Nem kívánok visszaélni szíves türelmükkel. (Rothenstein Mór: Másnak nem szabad hallani? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Kálnoki Bedő Sándor: A részleteknél leszek bátor még pár nyilatkozat út tenni. Hálásan köszönöm a szíves figyelmet, amellyel megajándékozni kegyeseik voltak és miután azt látom, hogy ez a törvényjavaslat a helyes középúton halad, mert sem az egyik, sem a másik szélsőségnek nem déferai és miután úgy látom, hogy úgy az egyik, mint a másik oldalról nem tartják sikerültnek a törvényjavaslatot, ami tehát indok arra, hogy a törvényjavaslat a helyes középúton halad, &

r javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom azzal, bogy a miniszter úrnak teljes elismerésemet fejezem ki azért, hogy alkalmat adott a közületeknél, a bizottságban és számtalan helyen arra, hogy olyan magas vita fejlődjék ki, mint amilyen magas vita és eszmecsere az egész kartellkérdésben és annak szabályozása körül 'kifejlődhetett. (Helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. — Szónokot többen üdvözlik. « Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előtér-