Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.
Ülésnapok - 1927-440
Az országgyűlés képviselőházának khO. riüm iparfejlesztési szakosztályától azt a felvilágosítást kapta, hogy ilyen órákat Magyarországon nem készítenek. Ennek folytán az Állami Vas- és Gépgyár igazgatósága két külföldi cégnek ügynökeit hívta fel ajánlattételre. Igaz, hogy ilyen órákat Magyarországon még nem készítettek, de a dolognak van még folytatása is. A folytatása pedig az, hogy az iparfejlesztésig szakosztály adott olyan gépeket az óragyárnak, amely gépekkel Magyarországon ezeket az órákat el lehet készíteni. Nem az a lényeges tehát, hogy eddig készítettek-e, hanem az a fontos a kérdésben, hogy tudnak-e ilyet készíteni. Az óragyár úgyszólván az iparfejlesztési szakosztály kreációja. A szakosztály pedig kreálta azért, hogy többek között ilyen órákat is gyártson ez a gyár. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy csinált-e eddig, akkor természetesen azt a választ kell adníunk, hogy eddig még nem készültek ilyenek, ha azonban azt kérdezik, hogy tudnak-e Magyarországon ilyet csinálni, akkor tessék megkérdezni az óragyárat, hogy tud-e, bizonyaira azt a választ fogja adni, hogy ilyen órákat ebben a gyárban tudniaik csinálni.^ Ha tehát gépeket r is adtak erre^ a célra, kérdezem, minek adták ezeket a gépeket, ha viszont nem adnak lehetőséget a gyárnak arra, hogy ilyen munkákat végezhessen. (Rothenstein Mór: Mert valaki keresett rajta!) Elnök: A képviselő urat ezért a közbe.. sólás áért rendreutasítom. Bárdos Ferenc: Nemcsak ennél a rendelésnél tapasztaltuk r ezt, hanem tapasztaltuk pld. a nyilvános órák beszerzésénél is. Ez a gyár ezeket szintén meg tudja csinálni, hiszen toronyórát is csinál, az iparfejlesztési szakosztály pedig a fővárosnak is azt a felvilágosítást adta, hogy Magyarországon ilyen órákat nem készítenek, így tehát kénytelen volt a főváros is ezeket az óráikat külföldről beszerezni. Amikor mi r rendezünk magyar hetet és amikor a kormány kedvence, pld. a Tesz, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, nagy öles plakátokon hirdeti, hogy pártoljuk a magyar ipart (Bud János kereskedelemügyi miniszter: Köszönjék meg neki!) és akkor, amikor a gazdasági életnek bár nem ez az egyetlenegy remédiuma, de kétségtelen az, hogy bizonyos mértékben ezzel is enyhíteni lehet a gazdasági válságot és az ennek nyomán keletkező nyomorúságot, akkor minden eszközt meg kell ragadnunk arra, hogy elsősorban a magyar gyárak készítsék mindazokat a dolgokat, amelyeket itt készíteni lehet. A legelemibb kötelessége valamennyiünknek az, hogy azt, amit Magyarországon meg tudunk szerezni, szerezzük meg itt és ne fussunk ki külföldre és ne külföldről hozzuk be ide a szükséges szükségleti cikkeket. Ennél az esetnél pedig fényesen igazolódott be, hogy az az iparfejlesztési szakosztály, amelyik azért létesíttetett, hogy mindent megakadályozzon, ami arra aranyul, hogy a Magyarországon elkészíthető tárgyakat külföldről szerezzék be, súlyos mulasztást követett el, akkor, amikor a Magyar Állami Gépgyárnak^ azt a felvilágosítást adta, hogy Magyarországon ilyen órák nem készülnek és ennek következtében arra kényszerítette a Magyar Állami Gépgyárat, hogy ezeket a munkákat külföldről szerezze meg. Csupán mintegy 25—30 ezer pengős munkáról van szó és nem állítom azt, hogy ez a 25, vagy 30 ezer pengős munka olyan, amellyel a magyar gazdasági életen javítani lehetnie, ez azonban ülése, 1930. november 26-án, szerdán. 79 olyan jelenség, amelyre mégis rá kell mutatnom. (Kabók Lajos: Van ehhez hasonló sok!) Ez csak azt jelenti, hogy egyet a sok közül kiragadunk és ha nem gondoskodunk arról, 'hogy még a legapróbb munka is, amit magyar kezek el tudnak végezni, itt végeztessék el és ha egy olyan hivatal, amelyiknek feladata, kötelessége, hivatása, hogy a magyar ipart fejlessze, ilyén indolens módon jár el ezekben a kérdésekben, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy magánvállalatok, magáncégek mennek ki a külföldre és ott szerzik be a szükségleteiket. Kérem a t. miniszter urat, méltóztassék nekem megnyugtató választ adni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kíván nyilatkozni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! Egészen röviden kívánok válaszolni igen r t. képviselőtársam interpellációjára, mert állíthatom azt, hogy a közszállításoknál, állami vállalatoknál, állami intézményeknél minden olyan esetben, amikor a Magyar termelés tudja fedezni a szükségleteket, a »szükségletek fedezése a magyar termelés útján történik, Ebben^ az esetben igenis a magyar vasművek és gépgyárak egyesülete megkérdeztetett, hogy elő tudják-e állítani, igen vagy nem? Ott van a bélyegzővel ellátott válaszuk is, ott van a rajz, ott vannak a feltételek, hogy ezt nálunk előállítani nem tudják. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Nincs a kötelékében az óragyár!) Higyje el az igen t. képviselőtársam, hogy ha meg van a termelés és az megfelelő árviszonyok mellett történik, akkor mindig az ország termeléséből látjuk el a szükségleteiket. Igen t. képviselőtársam nem egészen jól van informálva ebben az ügyben, mert ha jól volna informálva, akkor interpellációját sem tartotta volna meg. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: A víz-órákkal is így tettek!) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bárdos Ferenc: T. Képviselőház! Vártam ezt a választ. (Zaj és derültség. — Felkiáltások a jobboldalon: Akkor kár volt kérdezni! — Farkas István: Természetes, hogy elkenik a dolgot!) Elnök: Farkas István képviselő urat rendreutasítom! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Bárdos Ferenc: Nem én vagyok rosszul informálva, hanem a miniszter urat félrevezették. Még abban az esetben is, ha a Ház előtt bemutatja nekem ezt a levelet (Zaj.) Nem erről van szó. Arról van szó, hogy az óragyárat felszólították arra, nyilatkozzék, hogy bizonyos villanyórákat készít-e, igen-e, vagy sem 1 ? Erre a felszólításra az óragyár válaszolt is. A miniszter úrnak tehát azt mondották, hogy ez azonos azzal az esettel, amelyet én itt ma felemlítettem. Pedig nem azonos. (Kabók Lajos: Megint rosszul van informálva!) Ebben az ügyben, ennek a 38 munkásellenőrző-órának megrendelése ügyében az óragyárat nem szólították fel és ennek következtében az óragyár nem is válaszolhatott. A miniszter úrnak azonban mutattak egy másik levelet, amely egészen más munkára vonatkozik és ennek következtében a miniszter urat félrevezették. Ennél az oknál fogva tehát válaszát nem vehetem tudomásul. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Zaj.) Elnök: Következük a határozathozatal. (Kabók Lajos: Mi lesz most az órákkal? —
