Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-440

50 Az országgyűlés képviselőházának IfM tudom, hogy antipatikus, (Halljuk! Halljuk! jobb felől. — Jánossy Gábor: Miért volna .antipatikus?) azonban igen sok külföldi szaktekintély van ezen a nézeten, akik ineg is nyilatkoztak az idén Berlinben a Világenergia-konfereneián, és ugyanezt a felfogást vallották. S legutóbb gróf Volpi, — akinek nevét olyan sokszor halljuk és most éppen Gaal Gaston t. képviselőtársamtól is hallottam — ezelőtt két-három hónappal az olasz elektromos művekről kiadott jelentésében éppen azt fejtegeti ihogy, —' az ő szavait citálom — >az a szédületes nagy fejlődés, amely az olasz elektromos művekben tapasztalható, — hiszen az utóbbi hét esztendőben megkétszereződött az elektromos energiafogyasztás — annak tulajdonítható, hogy nincs ármaximálás és nincs árrevízió, a vállalkozóknak teljesen szabad kezük van e téren és a gazdasági erőknek szabad, minden bürokratikus korlátozástól ment működése tette lehetővé az olasz energiagazdálkodás terén ezt a hatalmas fejlődést. De benne van az ármaximálás a régi szerződésekben is, nem lehet az elől kitérni, hogy felvétettek a javaslatba is. T. Ház! Ezek az előnyök, amelyeket a kormány a kizárólagosság- ellensúlyozására kívánt a javaslatba felvenni, csak látszólag olyanok, mintha a vállalkozók előnyeit szolgálnák, ezek éppen úgy szolgálják a fogyasztóközönség előnyeit és végeredményben szolgálják a magyar energiagazdálkodásnak nagy ügyét. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Mindazok ugyanis, amiket az előbb elő soroltaim: a vezetékjog, a kisajátítási jog, (Jánossy Gábor: A náramlás!) a háramlás nem ilyen, az nem éppen kedvezmény, hianam például még az adóikedvezanények és egypár ilyen hasonló dolog, amelyeket az előbb elmondottam, így az egyszerűsített eljárások. mind

1 csökkentik a beruházási költségeket és csökkentik egyúttal az üzemi költségeket is. tehát végeredménvben az elektromos energia olcsóbbítására vezetnek. Már pedig az energiagazdálkodásnak ez a legfőbb célja és éppen azért vagyok bátor azt mondani, hogy ezek az intézkedések végeredményben nem a vállalkozók, nem a fogyasztók érdekeit szolgálják, hanem szolgálják elsősorban az energiagazdálkodás -nagy érdekeit. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől) Amerikában az elektromos energiaszolgáltatást public utility-nek hívják, azaz közhasznú vállalatnak, nemcsak azért, mert mint a gáz es a víz az emberi élet egyik elsőrendű szükségletét elégíti ki, hanem főleg azért, mert az ipari, a mezőgazdasági termelés és maholnap talán a háztartás racionalizálására vezet. Ha azonban az elektromos energiaszolgáltatás ilyen public utility, ha ennek ilyen nagy feladatköre van, akkor csak teljesíti híven a feladatát, ha olyan áron juttatja a vállalkozás az elektromos energiát a fogyasztóhoz, a termelőhöz, hogy a termelésnek versenyképességét biztosítja. Az angol kormány, — az előadó úr és talán Mátéffy t. képviselőtársam is említette éppen ma — 36 millió fontot bocsát ebből a célból rendelkezésére, hogy kiépüljenek Angliában ezek az országos jellegű nagy távvezetékek. Teszi ezt az angol kormány elsősorban azért, (Egy hang a jobboldalon: Mert van pénze!) — esz mindenesetre fontos — de teszi azért, mert az ő iparcikkeinek versenyképessége a háború után messze elmaradt a német és amerikai iparcikkek mögött és iparcikkeinek versenyképességét kívánja ezzel a nagy elektromos hálózat gyors megépítésével elősegíteni. Megjegyzem, hogy az e célra szükséges . ülése, 1930. november 26-án, szerdán. összeg nemcsak ez a 36 millió font, mert 36 millió fontot ad maga az állam a fővezetékek céljaira, hanem azonkívül még 64 millió fontra van szükség, hogy azok a kiválasztott telepek és azok a létesítendő új telepek, amelyek ezt az állami hálózatot el fogják látni árammal, kibővüljenek, illetőleg kiépüljenek. (Jánossy Gábor: Magántőke!) Ezt a 36 millió fontot az állam adja, a többit természetesen a magántőke Van ennek a javaslatnak más természetű igen súlyos intézkedései, amelyek nem a fogyasztók és nem a vállalatok érdekeit érintik, amelyeket egészen más célból, abból a célból tartott tudniillik a kormány szükségesnek ebbe a javaslatba felvenni, hogy őrködhessék a felett, hogy az ország energiakincsei a lehető legracionálisabb an használtassanak ki. Ilyen intézkedés elsősorban az, hogy a javaslat előírja, hogy amennyiben lehetséges, elsősorban vizierők vétessenek igénybe az elektromos energiatermelésnél. Kétségtelenül egész helyes intézkedés, amellyel mindenütt találkozunk, ahol vizierők vannak és ahol ökonomikus energiagazdálkodással foglalkoznak. Ezt az intézkedést tehát örömmel kell üdvözölnünk (Ügy van! a jobboldalon.) Hasonló célból fakadó intézkedése a javaslatnak — és nagyon sajnálom, hogy nincs jelen Gaal Gaston t. képviselőtársam, mert ő ezt igen erősen kifogásolta — az az intézkedés, amely kiveszi a konoesszionálás jogát a közületek kezéből és állami feladattá teszi. Ez kétségtelenül — itt egyetértek Gaal Gaston t. képviselőtársammal — bizonyos autonómiasérelmet jelent, de tekintettel arra, hogy a közületek, községek, városok és megyéik is sokszor kénytelenek saját lokális érdekeik figyelembevétele mellett az országos niagy energiagazdálkodási érdekeket figyelmen kívül hagyni, " a javaslatnak ezzel az intézkedésével igazán meg kell barátkoznunk még abban az esetben is, ha ebben bizonyos autonómiasérelniet látunk. (Jánossy Gábor: Csak a köznek legyen haszna belőle! — Ügy van! a jobboldalon.) Felmerült ezzel a dologgal kapcsolatban — éppen Gaal Gaston t. képviselőtársam említette — az az aggodalom is, hogy ma, amikor a bürokrácia annyira szükséges leépítése céljából a hatáskörök decentralizálása szükséges, ezzel a feladattal mégis a központi kormány feladatkörét .és munkakörét bővítjük. Tekintettel azonban .az előbb elmondottam körülményre, f hogy ennek a javaslatnak egyik fő célja mégis az, hogy a kormány őrködhessék azon, hogy az ország energiakinosei racionálisan használtassanak fel, azt hiszem, ez is olyan intézkedés, amellyel ebből a szempontból meg kell barátkoznunk. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban éppen Gaal Gaston t. képviselőtársamnak egy másik aggodalma is volt, hogy tudniillik a kormány adhat olyan koncessziókat e javaslat szerint, amely koncessziók adását nem előzi meg mindig nyilvános versenytárgyalás. A koncessziók egy neszénél, amelyeknél a kormány egy bizonyos területre kizárólagossági jogot ad, a javaslat előírja a nyilvános versenytárgyalást. Olyan természetű koncesszióknál, — hogy a törvény szavait idézzem — amelyek az energiaszolgáltatás célját és keretét egyébként jelölik meg, nyilvános versenytárgyalásról nines szó a javaslatban. En is már a bizottsági tárgyalás során voltam bátor ezt a kérdést félvetni. A miniszter úr honorálandónak is tartotta aggodalmamat, azonban az akkor benyújtottam szöveget a miniszter úr nem találta egészen megfelelő-