Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.
Ülésnapok - 1927-440
36 Az országgyűlés képviselőházának UhO. kontemplál. Nagyon szeretném, .ha a miniszter úr megfontolás tárgyává, tenné ezt a kérdést és a megváltási időt 30 évről 35 évre tolná ki. Minél inkábé látja a tőke azt, hogy befektetése után annak gyümölcsét is fogja látni, annál könnyebben és szívesebben fog vállalkozni. Ha azt látja, hogy később veszik ki kezéből a gyümölcsöt, akkor szívesebben fog hozzáfogni a munkához, mint ellenkező esetben. Az árszabást sem tartom azon módon helyesen megállapítva, amint a törvény azt kontemplálja. Lehetetlenség előre bizonyos kategóriákra az árakat megállapítani végérvényesen, legfeljebb azt lehet megtenni, hogy a magánfogyasztásnál, a közvilágításnál, a motorikus : fogyasztásnál a legmagasabb árakat lehet megállapítani és azután a fogyasztás arányában ezen árak tekintetében engedményeket tenni. Hogy ezt a vállalatok megteszik, azt azoknak : könyvviteléből mindenki megláthatja. Nem tartom kielégítőnek a villamosüzemek fenntartására vonatkozó amaz intézkedést, hogy ha bizonyos körülmények között az energiafogyasztást korlátozni kell és a közérdekű energiát kell ellátni, akkor azt minden kártérítés \ nélkül kontemplálja adni a törvényjavaslat. Azt hiszem, hogyha valakitől valamit elve- ; szünk, azt jogos és méltányos kárpótolni is. Az együttműködésre vonatkozó intéztedé- j set sem olyan 'szövegezésűét, amelyet az ; együttműködést előbbre vinnék és hatásosan ! szolgálnák. Az együttműködés leginkább úgy ! jön létre, ha a vállalatát" közösen megegyeznek és egyességet kötnek. Ez a magánegyesiség ) mindig biztosabb és előnyösebb, mint ha a törvény útján kényszerítik rá a vállalatokat az ; együttműködésre. Az árszabás meg váltó zitiatására vonatkozó rendelkezés szintén nem kielégítő, mert hiszen csak az anyagárakat és munkabéreket veszi figyelembe, és viszont ezeket eliminálva gondolja a fogyasztásnak megnövekedésével. Aki a villamosfogyasztás szám- ' adatait nézi, azt ez a megoldás nem elégítheti ki, és éppen azért ez a rendelkezés módosítandó • volna. • • ' ' jj A megváltásra és a háramlásra vonatkozó intézkedések szintén nem olyanok, amelyek ^ a külföldi és r a belföldi tőkét szívesen indítanák be az országba és állítanák be a munkába. S j itt a kártalanításra vonatkozólag szintén van I egy kitétel, amely et módosítani kívánnék majd a részletes tárgyalásnál, mert kifejezés, hogy becsértékén váltja meg az állaim a vezetéteket és berendezéseket,-'nem. fedi egészen az j üzleti szokásatat, mert hiszen annak a műnek nemcsak becsértéke, hanem üzleti értéke is van, és ezt szántén meg kell fizetni a megválfcásnáí és a háramlásnál. T. Ház! A bíróság összetétele sem olyan, j hogy az teljes megnyugvást kelthetne a válla- .: iátokban. A törvény egy öttagú bíróságot kontemplál, amelybe három tagot a miniszter nevez ki közvetve vagy közvetlenül és csak kettőt jelöl ki az engedélyes. Azt hiszem, hogy e bírósággal r szemben — bármennyire is bízom | a bíróság pártatlanságában — mégis csak az \ ember leltében kétségek támadnak. A büntető rendelkezések is olyan súlyosak, ; hogy az én elgondolásom szerint alig lesz ] üzem, amelynek vezetője ne kerülne börtönbe. (Derültség. — Egy hang a baloldalon: Jó kilátások!) En nagyon szeretném, ha a büntettet ós vétséget kihágássá változtatnák át a törvényben. Nemcsak ezen villamoisenergiatörvény miatt szeretném ezt, de egyébként is, mert hiszen könnyen átvihetik ezt más üzemekre és más viszonylatokra is, és bizony ez nein lesz ülése, 1930. november 26-án, szerdán. igen előnyös az üzemekben dolgozó ós azokat vezető személyekre nézve. Mindezekből azt állapítom meg, hogy a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, a villamosítás ügyét hivatva van előbbre vinni, bár vannak olyan rendelkezései, melyeket az élet fog megváltoztatni, az élet fog eltörölni és átalakítani. Azt hiszem, hogy mi sem fogunk az elől kitérhetni, amit más nagy államokban látunk, hogy a villamosenergiatörvényt ismételten módosítják és az élet kívánalmaihoz formálják hozzá. Éppen azért, mert bízom abban, hogy ezek a hibák a tárgyalás folyamán is kiküszöbölhetők lesznek, de az idők folyamián maga az élet küszöböli ki azokat, a javaslatot_a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik % Perlaki György jegyző: G aal Gaston! Gaal Gaston: T. Képviselőiház!, (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt magának a javaslatnak taglalására rátérnék, a parlamentarizmusra hivatkozva kénytelen vagyok az előadó úrhoz egy felszólítást intézni. (Halljuk! Halljuk!) Ezt a felszólítást jogom van az előadó úrhoz intézni mint annak a bizottságnak egy tagja, amelynek nevében az előadó úr itt elfoglalja az előadói széket és amely bizottság munkálatainak az előadó úr a Ház előtt ex offo képviselője kellene, hogy legyen. Nagyon sajnálom, hogy nem voltam jelen azon a bizottsági ülésen, melyen az előadó úr azt a kijelentést tette, — amely a (bizottsági jelentésben is bennefogláltatik — hogy az eredeti törvényjavaslatban foglalt rendelkezések mellett foglall állást s ezt az álláspontját a bizottság döntésével szemben is fenntartja. Mondom, nagyon sajnálom, hogy azon az ülésen nem voltam jelen, — éppen akkor beteg voltam — mert máskép már azon az ülésen felszólítottam volna az előadó urat, hogy szíveskedjék az előadói tisztet, de nyomban, letenni, s amennyiben erre nem lett volna hajlandó, akkor indítványoztam volna a bizottságnak, hogy az előadó urat pedig tisztéről tegyék le, és válasszunk helyette más előadót. Minden eddigi parlamentáris és alkotmányos szokás szerint az előadó a bizottság álláspontjának képviselője. (Úgy vanf Úgy van! a baloldalon.) Az eredeti törvényjavaslatot _védelmezheti a çminiszter és védelmezhetik a többségi párt kéDviselötagjai, csak egyetlenegy ember nem védelmezheti azt: a bizottság előadója. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Mert vagy érez magában az előadó úr hivatást arra, hogy a bizottság álláspontját a plénum előtt becsületesen képviseli és megvédelmezi, ha kell, még a kormányzattal szemben is, vagy nem. Ha érez magában ilyen hivatást, akkor elfoglalhatja azt a helyet, de ha az előadó úrban nincsen meg ez a készség, akkor csak egy morális kötelessége lehet: letenni az előadói tisztet. Akkor azután szabadon hadakozhatik a bizottság álláspontjával szemben. De abból a székből különvéleményeket a bizottsági állásponttal _ szemben én részemről szó nélkül eltűrni hajlandó nem vagyok (Helyeslés a baloldalon.) és az előadó urat itt az ország színe előtt felszólítom,^ tegyen eleget annak a morális kötelezettségének, hogy ezután az állásfoglalás után az előadói tisztet adja át másnak, aki majd a bizottsági álláspontot fogja képviselni. (Helyeslés a baloldalon. — Fábián Béla: Le a lanttal!) > Mélyen t. Képviselőház! Ezután a kitérés után méltóztassanak megengedni nekem, hogy