Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-452

428 Az országgyűlés képviselőházának U52. tam. Mert lehetetlenség ezen az úton^ továbbmenni, ha nem akarják az egész országot egy menthetetlen helyzetbe hozni s olyan kátyúba juttatni, amelyből még egy demokratikus parlament se tudja kihúzni. Ma még ott tartunk, hogy lehetne talán segíteni erőteljes ^törvényhozási beavatkozással, — én nem ettől a törvényhozástól várom ezt — de ki tudja, hogy^ a történelmi holnap lehetővé teszi-e ezt megrázkódtatások nélkül. Azt hiszem, ezek olyan méltánylandó szempontok, amelyek feltétlenül figyelemreméltóak. T. Ház! Ennem vagyok Kasszandra-jós, nem is akarok jós lenni, nem akarok itt összeomlásokat és katasztrófákat bejósolni, de a számok megmásíthatatlan törvénye matatja azt a csődöt, amelybe a ma uralkodó rendszer gazdaságpolitikája belekerült. A számokkal i vitatkozni nem lehet, és amikor a szamok ilyen parancsolóan állnak elő és követelőznek, akkor szerintem íkönnyelműség erre nem reagálni és ennek nem szótfogadni. Meg tetszik látni, — ismétlem, nehogy azzal vádoljanak, hogy katasztrófákat jósolok, ez távol áll tőlem, nem akarok Kasszandra-jós lenni — meg méltóztatnak látni, hogy a tegnapi ! diadalmas tapsok ellenére és a koldustarisznya megvámolása ellenére egy év cmulva sokkal mélyebben leszünk íbenne ia gazdasági válságban, mint benne vagyunk ma. {Jánossy Gábor: Ez se jóslás?) Ein nem jósolok, t. képviselőtársam, hanem én ezt a számok törvényszerű logikája alapján állapítom meg. Sajnos, eddig minden jóslatunk bevált, hisz, a mi parlamenti munkánk, sajnos, megint csak azt kell mondanom, amióta itt ülünk, állandóan abban merült ki, hogy a számok ismerete következtében figyelmeztettünk, hogy ez meg ez bekövetkezik és állandóan küzdöttünk az ellen, hogy jóslataink ne következzenek be. Tessék ezt most is olybá venni, amit mondtam és felírni a dátumot, — ma december 18-át írunk — hogy 1931. karácsonya előtt sokkal rosszabb helyzetben leszünk mindenféle tekintetben, mint vagyunk ma. Es pedig imiért? Azért, mert ez a parlament a gazdasági prdblémákkal megküzdeni nem tud, a kormányrendszer pedig nem is akar. (Jánossy Gábor: Akar, fog és tud is!) ön is jósolt mindig, az ön jóslásai sohasem váltak be, igen t. Jánossy képviselő úr, a mi jóslásaink azonban sajnos, mindig beváltak. Azt akarjuk tmegint elérni, hogy a mi jóslásunk ne váljon be, ezért küzdünk, mert nekünk nem kedves a gazdasági válság elmélyülése, mi azt szeretnők, ha ebben az országban jólét lenne. De ilyen rendszer mellett az lehetetlen, ennek a kormánynak tevékenysége erre nem ad semmiféle reménységet, nem vagyunk feljogosítva a reménységre. Hiába mondotta a pénzügyminiszter úr tegnap, hogy ne legyünk kishitűek, hiába nem vagyunk kishitűek, amikor a bajok egyre torlódnak és torlódni fognak mindaddig, amíg az ország ügyeit ez a kormányrendszer ilyen parlamentáris alapon intézi, mint amilyen ez a mi parlamentünk. (Br. Podmaniczky Endre: A titkos választás nem segítene az országon! — Farkas István: A csendőrszurony segít! — Esztergályos János: Természetesen nem holettás titkosság kell! — Jánossy Gábor: Kenyér kell, nem választójog! —- Farkas István: Annyi van, hogy nem tudják eladni! Kenyér van, csak nem adnak kereseti lehetőséget! — Zaj. — Elnök csenget.) Harmadik szempont, amely a választójog kérdésének felvetését indokolttá, aktuálissá teszi, a most folyó fővárosi községi választások tanulsága. Valóra vált a mesebeli hétfejű sárülése 1930 december 18-án, csütörtökön. kány meséje a fővárosi választásoknál. A választók és pártok kálváriajáráson mennek keresztül. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ez nem tartozik a tárgyhoz, Propper Sándor: Az összeírásokkal kapcsolatban ... Elnök: Ez nem tartozik ide. Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ennek taglalásától tartózkodjék. Propper Sándor: A fővárosi választójogi törvény tudniillik azonos az országos választójogi törvénnyel bizonyos vonatkozásokban, így a választók összeírása és a jelöltek ajánlása tekintetében. A választóknak és a pártoknak keresztül kellett menniük a szavazatirtáson és a jogkeresésen, már tudniillik akiknek volt lelkierejük és fizikai idejük ahhoz, hogy a közigazgatási bírósághoz szaladjanak. Ezután következett a belügyminiszter úr jóvoltából a taktikázás a terminussal, azután a versenyfutás az ajánlásokért. Elnök: A képviselő úr a fővárosi választásokról ne beszéljen. Ez a tárggyal Összefüggésben nincsen. (Esztergályos János: A választójog módosítását tárgyaljuk!) Propper Sándor: Rögtön befejezem a mondatot. Elnök: A képviselő úr fejezze be a mondatot és térjen a tárgyra. Propper Sándor: A szelvények kézbesítése, a szelvénybörze, a bizottságok pártjellege és a bizottságok pártoskodása, azt hiszem, a belügyminiszter urat is meggyőzte arról, hogy ez a rendszer, az ajánlásoknak ... Elnök: A képviselő úr pártoskodással vádolt hatóságokat, ez az illető hatóságokra vonatkozólag sérelmet jelent. Tessék ettől tartózkodni. Propper Sándor: Azt hiszem, a közigazga tási bíróságnak igen közeli időben módja lesz ezzel a kérdéssel aktaszerűen foglalkozni és azt hiszem, meg fogja állapítani a, bizottságok pártoskodását. Elnök: Ez a képviselő úr hite, de ennek alapján semmi pozitív kijelentést nem tehet. Propper Sándor: Tessék elhinni igen t. belügyminiszter úr, aki még nem nyilatkozott abban a tekintetben, hogy továbbra is fenn akarjta-e tartani ezt az ajánlási módszert, ezt a szelvénybörzét, amely sokkal élénkebb volt, mint az értékbörze — mert az értékbörzén nem volt olyan forgalom, (mint a szelvénybörzén, sőt itt áremelkedések voltak az utolsó napokban, — hogy ez a szel vény história egyszerűen megbukott és hogy ki kell, hogy kerüljön a magyar törvénytárból. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem biztos!) Méltóztassék elhinni, t. belügyminiszter úr, hogyha van destrukció, ez a destrukciónak a legveszedelmesebb fajtája. Elnök: A képviselő úrnak ez már a harmadik mondata. A képviselő úr egy mondatot kívánt. Tessék a tárgyra térni. Propper Sándor: Ez már másik mondat, de egy másik témával is foglalkozik. Meg kell állapítanom a mai választójoggal kapcsolatban, általában az országos választójoggal kapcsolatban is, hogy ez a legveszedelmesebb destrukció, ez valósággal bolsevizálása az országnak. T. miniszter úr, ön nagyon jól tudja, nagyon jól ismeri a bolsevisták elvi álláspontját. Ön nagyon jól tudja, hogy ők a parlamenti és demokratikus r rendszer ellen vonulnak fel, hirdetvén világszerte, hogy ez a módszer elavult, ezzel a módszerrel előbbrejutni nem lehet, hirdetvén, hogy a dolgozó proletariátus — az ő nyelvjárásuk szerint —