Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-440

34 Az országgyűlés képviselőházának UUO. ülése, 19S0. november 26-án, szerdán. vényt szükségesnek és hasznosnak tartom, mert ennek a törvénynek célja a villamosítás országos kiterjesztése,- egyben az energiaforrások okszerű felhasználása. Az energiagazdálkodás kérdésével nekünk is foglalkoznunk kell. A szomszédos államok, a nagy és kisebb győztes államok ezzel a kérdéssel erőteljesen és eredményesen foglalkoztak éppen a háború szülte nehézségek közepette és később a háború következményei miatt. Franciaország, Németország, Svájc, Cseh-Szlovákia, Ausztria mind hatalmas , ütemben építették ki nagy energiatelepeiket és gondoskodtak a meglévő energiaforrások okszerű és gazdaságos kihasználásáról. Németország barnaszén telepeit és vízi erőit állította be az energia szolgálatába, Ausztria szintén a vízi erőket olyan csodálatos módon, hogy majdnem minden községében villanyvilágítás van s ezzel a kultúrát, a gazdaság got s az egészségügyet olyan alaposan szolgálja, hogy a mezőgazdaságban annak ellenére, hogy Magyarország mögött messze hátul van, bizonyos előnyöket éppen ezért tudott magának biztosítani. Ezeket az államokat részint a szükség, részint az inségmunka, részint az energiaforrásoknak végessége kényszerítette arra, hogy az energiagazdálkodással foglalkozzanak és azt valamiképpen megvalósítani igyekezzenek. Az egyes államok iparána'k függetlenítése is szerepet játszott .ebben a törekvésben. Azt hiszem, ha ezeket az okokat nézzük, ebben a csonka országban valamennyit megtaláljuk, mert hiszen a háborús nehézségek következményeit mi is szenvedjük, inségmunkára nekünk is szükségünk van, iparunkat, mezőgazdaságunkat mi is fejleszteni akarjuk s azt hiszem, a ini szénkészleteink sem olyan nagy mennyiségűek, hogy ne volna meg minden okunk arra, hogy azokkal gazdaságosan és takarékosan bánjunk. Az a 442 millió tonna szén, amely Magyarországon a jelenlegi viszonyok között megvan, a I mostani számítások szerint 61 esztendőre elég- ' séges. Lehet, hogy új feltárások következtében ez a szénmennyiség emelkedhetik, viszont azonban számolni kell a fogyasztás emelkedésével is és akkor a számítások szerint ez a szénmenynyiség csak 44 esztendőre elegendő. Azt hiszem, .ezek a számok világosan beszélnek arról, hogy ebben a csonka országban igenis tennünk kell valamit az energiaforrások okszerű kihasználása érdekéhen. Lehet arról is beszélni, hogy miképpen lehetne a szénmennyiiséget esetleg szénimporttal megnövelni. Azt hiszem, ezt közülünk senki sem kívánhatja és ez ellen a gondolat ellen vala-mennyiünknek tiltakoznunk kell, hiszen a ke-reskedelmi mérleg passzivitását hosszú időn keresztül éppen a szénimportnak köszönhetjük és ma is bizony a szénimport még nagy tétellel szerepel a kereskedelmi mérlegben. Vízi erőinket, amelyek megmaradtak, kihasználni okszerű, ] gazdaságos és hasznos volna. Nem marad azon• ban most momentán más hátra, mint az, hogy •az ásványi tüzelőanyagok által nyújtott energiaforrásokkal, való okszerű gazdálkodás érdekében megtegyük azt, amit meg lehet tenni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon és a balközépen: Se előadó, se minisztert — Gaal Gaston: Hol van az előadó? — SÖpkéz Sándor: Itt van a Házban! — Jánossy Gábor: A választókkal foglalkoznak! — Gaal Gaston: En majd az előadó urat kiszólítom abból a székből! — Zaj.) Mindent „el kell követnünk az energiagazdálkodás okszerűsége érdekében és ezt szigorú állami ellenőrzés és állami támogatás mellett vélem megoldhatónak. A villamosítás terén nálunk eddig sok akadállyal kellett megküzdeni. Ami az országban ezen a téren történt, nagy erőfeszítéssel, sok gonddal és bajjal történt. (Jánossy Gábor: Szegények vagyunk!) Aki ezekkel a kérdésekkel foglalkozik és ezekben a kérdésekben aktív résztvesz, annak bizony látnia kellett azt, hogy milyen nehezen ment egy koncesszió, egy szerződés megszerzése, a községekkel való letárgyalása, annak a szerződésnek a jóváhagyása, amely megjárta a minisztériumokat és néha egy-két év után jött vissza az illetékesek kezéből. (Kun Béla: Sok községben és városban még most is horribilisán nagy az egységár!) Országos jellegű távvezetéket eddig nem lehetett építeni, nem is igen volt- rá mód egyrészt az engedély hiánya, másrészt a nagyobb tőke hiánya miatt (Jánossy Gábor: Ez az!) és amit egyes megyék villamosítása terén eddig tettünk, az még messze alatta marad annak, amit ezen a téren tenni kellene. Nem volt vezeték-jog, nem volt. kisajátítási jog és a postaigazgatóság részéről olyan kikötéseket tapasztaltunk és láttunk, -amelyek nem megkönnyítették, hanem megnehezítették az egész villamosítást. Nem túlságosan sok hatósági támogatást kaptak a vállalatok, a szükséges megértés elég sokszor hiányzott és a nagyobb vállalatokat nem támogatták azokkal szemben, akiknek gyenge vállalkozása napnál világosabb volt. A külföldi szénnel termelő vállalatokat sem helyezték mögéje abelföldi szénnel termelő vállalatoknak, a törpe telepeket sem kezelték úgy, mint az az ügy érdekében szükséges let volna. Nem akarom elvitatni a törpe telepek eredményes munkásságát, főképpen abban az irányban, hogy bizonyos községekben és vidékeken a villamosítás gondolatát belevitték a. köztudatba, azonban mégis nyugodtan merem megállapítani, hogy hivatásukat nem töltötték be olyan mértékben, ahogyan azt betölteniök kellett volna. Ez a javaslat rendelkezéseivel sok tekintetben segítségére siet a villamosítás ügyének és nem lehet elvitatni, hogy a kizárólagossági jog, a vezet ék-jog, a kisajátítási jog, a szolgalmi jog, az építményi jog mind olyan dolgok és kedvezmények, amelyek a villamosítás ügyét előbbreviszik, azonban ebből a javaslatból még sok minden hiányzik és van sok olyan része és rendelkezése, amely bizony a villamosítás ügyét ha nem is hátráltatja, de előbbre sem viszi. A kisajátítási és egyéb jogok mellé jó lett volna bevenni a javaslatba a központi telekkönyyezés és kötvénykibocsátás jogát is. Mindkettő olyan, amire a vállalkozásnak és főképpen a külföldi tőkének felette szüksége lett vohm és főképpen szüksége lett volna az elektrifikálás nagy művének. Maliasits képviselőtársaim kifogásolta azt, hogy ez a javaslat nem iaz államosítást mondja ki a villamos energia fejlesztése, vezetése és elosztása körül. Ha nem is mondja ki a javaslat ezt, egészen világosan, apodiktikutsan mégis sok olyan rendelkezés van a javaslatban, amely az államosítás felé viszi a magántőke munkásságát és., befektetését. Hogy nem azonnal teszi ezt az állam, erre, azt hiszem, az államnak megvannak az okád és ezeket mi magunk is valamennyien jól ismerjük. A villamosítás óriása tőkéket igényel, s majd rá fogok mutatni arra is, hogy az állam a szükséges tőkével nem. rendelkezik. Nemcsak ez az oka azonban, hogy az állam nem államosítja most ezt a kérdést, hanem más egyéb okai is vannak