Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-451

Az országgyűlés képviselőházának U51. lyek mlind és mind osak arra vezetnek, hogy a mi mezőgazdasági terményeink értékesítési lehetősége minél nagyobb mértékben megnehezíttessék. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) T. Ház! En csak arra a szomorú helyzetre kívánok rámutatni és konstatálni kívánom, hogy a magyar mezőgazdasági népesség helyzete — remélhetőleg csak átm en etile s? — igen nagy mértékben megromlott. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) E tekintetben nem kívánok, de nem is tudnék különbséget tenni a nagybirtokos, a kisgazda, a törpebirtokos, avagy pedig a mezőgazdasági munkás között sem, mert ez az árrombolás egyaránt érintette a lehető legnagyobb mértékben mindazokat, akik mezőgazdasággal foglalkoznak. De különösen súlyos azoknak a helyzete, akiknek a mezőgazdasági 'termények értékesítése útján nemcsak megélhetésükről kell gondoskodniuk, hanem esetleg adósságuk kamatát vagy törlesztését is abból kell fizetniök. Mai leromlott gazdasági helyzetünkben egyfonmán áll ez a megállapítás azokra^ is, akik birtokukra voltak kénytelenek adósságot íö\venni és azokra is, akik a normális; terményárakban bizakodva, ezen terményárakhoz^ simuló földárakon, hitel igénybevételével vásároltak földet. De még súlyosabb annak a sokezer szerencsétlen, szegény embernek helyzete, akiket a törvényhozás bölcsesége, a háborút követő esztendőkben, a szociális szempontokat figyelembevéve, az 1920 : XXXVI. te. az úgynevezett f öldbirtokreformtöryény útján földhöz juttatott. Ezeknek a szegény embereknek tudvalevőleg semmi anyagi erejük nem volt ahhoz, hogy maguknak öröktulajdonföldet vásárolhassanak, ennélfogva a törvényhozás az 1928 : XLL tcikkel gondoskodni kívánt arról, hogy ezek a szegény földihöz jutott egyének lehetőleg kedvező és egyenlő fizetési feltételek •mellett hosszúhosszú esztendőkön keresztül törlés zthessék a nekik juttatott föld vételárát. A juttatott földek vételárai az akkori viszonyokhoz mérten igen méltányosan voltak megállapítva, mert hiszen ezeknek a földeknek árai vagy a földhözjuttatottak és a megváltást szenvedők között kötött megegyezések alapján, vagy pedig az Országos Földbirtokrendező Bíróság által kiküldött bírák helyszíni puhatolódzása útján méltányos ítélettel állapíttattak meg. A harmadik kategóriába pedig tartoztak azok, akiknél .sem ítélet, sem pedig egyesség nem állapította meg a t vételár at. Itt a kataszteri tiszta jövedelem vétetett alapul és minden kiosztott földnek kataszteri tiszta jövedelmét kitevő minden egyes aranykoronának hatvanszorosában állapították meg a vételárakat. De kimondatott egyszersmind, a törvény alapján kiadott rendeletekben, hogy 240 pengőnél alacsonyabb összegben és 1500 pengőnél magasabb összegben nem lehet a mezőgazdasági művelé-re alkalmas szántóföldek vételárát megállapítani. A legelőterületekre nézve pedig azt mondotta ki a törvény, hogy 120 pengőnél kevesebb és 600 pengőnél magasabb összegben nem lehet megállapítani a vételárakat. Tudjuk ugyanis, hogy 25 koronánál magasabb kataszteri tiszta jövedelemmel is voltak egyes szántóföldek osztályozva és 25 koronánál magasabb kataszteri tiszta jövedelmet már számításba nem lehetett venni. 25 aranykorona és ennek pengőben a hatvanszorosa volt a megállapítható vételár maximuma, vagyis 1500 pengő. Ezt a vételárat a földhöz juttatott 5*4%-o§ ülése 1930 december 17-én, szerdán, 415 annuitással 52 esztendő alatt törleszti. A búzaértékben megállapított vételáraknál minden métermázsa búza 27"60 pengőben, minden métermázsa rozs 22'30 pengőben és az árpa 20'90 pengőben volt megállapítva. Ezek a megállapítások 1928-ban a normális terményáraknál jóval alacsonyabbak voltak. Sajnos azonban, már 1929. év végén, amidőn a ímezőgazdasági termer nyék piaci ára nagymértékben aláhanyatlott. ezek a szegény emberek kétségibeesve panaszkodtak, hogy a földjeiken termelt mezőgazda^ sági termények értékesítési árából nem képesek az évi annuitást megfizetni. Ezen súlyos helyzet hatása alatt fordultunk még a múlt év végén pártunk részéről a kormányhoz, azzal a kéréssel, hogy ezen nehéz kérdés orvoslása tekintetében kövessen el minden lehetőt. Pártunk akkor egy öt tagból álló bizottságot^ küldött ki és ez a bizottság a pénzügyi kormánnyal állandó kontaktusban, hónapokon keresztül vizsgálta ezt a súlyos kérdést, és törekedett arra, hogy azok árkülönbségek, amelyek a földek törvényileg megállapított vételára és a földek akkori forgalmi ára között mutatkoztak, bizonyos (mértékben kiküszöbölhetők legyenek. Itt meg kívánom- jegyezni, hogy úgy pártunk ötös bizottsága, mint pédig a kormány feladata ebben a kérdésben rendkívül nagy felelősségééi járt, mert hiszen tudjuk azt, hogy az 1928 : XLI. te. alapján megállapított vételárakat, valamint f

az egyessegekkel és ítéletekkel korábban megállapított vételárakat a kormány már a földibirtokrendezés pénzügyi kérdéseit lebonyolító szerve útján folyósítani megkezdte az úgynevezett gyufakölesönből. így tehát minden . egyes filléi% amelyet ez a bizottság a kormánynak a földárak leszállítására javasolt, már óriási összegre rúgott és a kormánynak kötelessége volt erről a hiányról, erről a leengedésről más bevételi forrásaiból gondoskodni, mert hiszen a gyufakölesön annuitásaiért a kormány felelősséget vállalt. A kormány tehát elsősorban a terményekben megállapított vételáraknál igyekezett a búzaárat, valamint a rozs és árpának árát az akkori piaci árakhoz mérten leszállítani. így még folyó év június havában a 27*60 pengőben megállapított 'búzaértéket 22 pengőre, a rozsnak 22'30 pengős árát 15 pengőre, az árpa 20*90 pengős . árát szintén 15 pengőre mérsékelte az átszámítás alapjául. Ez a kedvezmény tőkében 7 millió pengőt tett ki, tehát a mezőgazdasági termények árában adott engedmények is ilyen hatalmas összegre rúgtak. Ezenkívül a helyszínére kiküldött bizottságok útján vizsgáltatta meg a kormány a beérkezett panaszokat és ezeknek a vizsgálatoknak eredményeként tekintélyes leszállításokat eszközölt a kiosztott földek eredeti vételárán. Ezek a leszállítások 5%-tói egész 30%-ig terjednek. Ennek ellenére azonban a mezőgazdasági termények árának további süllyedése azt mutatja, hogy a rendkívül szegény földmunkásnép a revízió útján reá nézve már alacsonyabb értékben megállapított vételártörlesztést sem képes a mezőgazdasági' termények mai értéke mellett megfizetni. (Ügy van! Ügy

r van! jobbfelől és a középen.) A pártunk részéről kiküldött ötös bizottság ezt a kérdést állandóan figyelemmel kísérte és a hozzá beérkezett számtalan panasz átvizsgálása után engem bízott meg azzal, hogy forduljak a mélyen t. pénzügyminiszter úrhoz azzal a kérdéssel, hogy vájjon szándékozik-e olyan intézkedéseket tenni, amelyek lehetővé tennék,, hogy addig is,* — amíg a mezőgazdasági törvények áraiban emelkedés állana be — 57*