Képviselőházi napló, 1927. XXXII. kötet • 1930. november 25. - 1930. december 23.

Ülésnapok - 1927-444

Az országgyűlés képviselőházának U4k. ezeket a vádakat megvizsgálhassa, az illető ezt tőle megtagadja. (Mozgás a jobboldalon és a közéven.) Tabódy képviselő úr kijelentette, hogy nem közölheti az adatokat, de egy órán belül itt lesz a felvett jegyzőkönyv. «Felvett» — méltóztatik a magyar nyelvet ismerni — azt jelenti, hogy már felvettek régen egy jegyzőkönyvet. En itt maradtam, mert elhatároztam, hogy ennek az ügynek a végére járok. Elmúlt az egy óra s nem jött a jegyzőkönyv. Erre elment egy újságíró barátom Tabódy képviselő úrral, aki ezen keresztül beküldte a jegyzőkönyvet, azt a jegyzőkönyvet, amelyről meg lehet állapítani az első pillanatra, hogy utólag vették fel. Ugyanakkor tudniillik két újságíró barátomat megkértem, hogy menjenek el a Murányi ucca 53. alá és keressék ki azt a csodálatos lényt, akivel ez az igazságtalanság történt, és megállapították, hogy egy negyedórával előbb eljöttek a kereszténypárt irodájából és^ elvitték azt az asszonyt, akitől ez a panasz állítólag ered. En pedig megkaptam arra a vádra, amelyet itt a képviselő úr 2 órakor vagy %3-kor elmondott, egy jegyzőkönyvet, mely a következőképpen szól (olvassa): «Jegyzőkönyv. Felvétetett a keresztény községi párt VII. ker. központi irodájában VII., Eottenbiller-utca 20—22. szám alatt 1930. december 3-án délután fél négy órakor. Jármer Ferencné úrhölgy előadja, hogy a tegnapi nap, e hó 2-án

t délelőtt férjének és Kovács Józsefnek kézbesített szavazóigazolványokat a postás után belépő Rassay párti szelvénygyüjtő, f őnagysága ellenkezése dacára a borítékot feltépte, a szavazószelvényeket leszakítva, az ajánlóívet aláírása nélkül elvitte és Rassaynak fémlemezes képét átadta. Felolvasás után aláíratott.» Ezt a jegyzőkönyvet vették fel délután fél négy órakor a kereszténypárt irodájában. Nem akarok arról beszélni, hogy milyen felfogás az, amely előbb vádat emel, lauélkül, hogy az ügyet megvizsgálná^ amikor pedig az adatokat kérik, azt feleli reá, hogy nem adja ki az adatokat, hanem felvett jegyzőkönyvet fog nekem rendelkezésre bocsátani és ugyanakkor intézkedés történik, hogy a jegyzőkönyvet hamar vesrvék fel és szerezzék be. (Peidl Gyula: TTri erkölcs!) Elnök: Képviselő úr, tessék csendben maradni! Rassay Károly: Egyet meg kell állapítani Kálmán Jenő t. képviselőtársam előadásával szemben. Ez a jegyzőkönyv igazolja, hogy, amit ő előadott, az valótlan, mert a képviselő úr előadta, hogy felbontatlan borítékot felbontottak és abból (Zaj a szélsőbaloldalon.) — itt van a Ház naplójának hiteles szövege — kivettek, szelvény helyett egy arcképet, amely az én 'arcképem volt. De én nem voltam hajlandó még ezzel a jegyzőkönyvvel sem megnyugodni. A jelenlevő újságíró urak közül kettőt megkértem, hogy jöjjenek velem. Elsősorban felmentem a párthelyiségbe és kértem, nézzék meg, hogy ilyen nevű embernek szavazószelvénye szerepel-e nálunk. Nehéz munka ez, mert éppen abban a kerületben, ahol iaz illető lakik, pártunknak tegnap 3200-on felül volt a szavazószelvénye és én mégis keresztülvizsgálíattam, de nem találták meg ezeket a szavazójegyeket. Akkor magam mentem el a helyszínére és megnéztem azt az asszonyt, aki ezt a vádat emelte, mert az egész beállításból, az utólagos magatartásból, jogosan kellett azt következtetnem, hogy ez nem egyszerű, eltévesztett vádaskodás, hanem poliülése 1930 december 4-én, csütörtökön. 187 tikai célzatból előadott történet volt. Üjra elmentem két tanú jelenlétében és hogy az illető mit mondott, azt nem mondom el ebben a pillanatban, — ne méltóztassék semmi misztikumra gondolni, de nem akarom ezt most elmondani — de visszamenve elküldtem három urat, két fővárosi ügyvédet és egy szerkesztőt, hogymenjenek el és vegyenek fel az illető egyéntől egy jegyzőkönyvet. Ezt a jegyzőkönyvet azonban leszek bátor felolvasni (olvassa): «Jegyzőkönyv. Felvétetett 1930 december 3-án Jármer Ferenc lakásán, Murányi utca 53. I. emelet 17. szám alatt. Jármer Ferencné előadja a következőket: Tegnap délelőtt a postás elhozta az uram és Kovács József albérlőm választási igazolványát szelvényestül. Az uram felbontotta és elment hazulról. Később megjelent egy fiatalember és kérte a szelvényeket. Vonakodtam, de rábeszélésére odaadtam és kaptam érte egy Rassayfényképet. Később hazajött az uram, ennek elmondottam a történteket, mire ő először haragudott, hogy tudta nélkül odaadtam a^ szelvényét, mikor azonban a fényképet meglátta, azt mondotta, úgyis erre a legszívesebben szavazok.» (Derültség a jobboldalon.) Aláírva két fővárosi ügyvéd és egy szerkesztő által. Engedjék meg, hogy ezzel a magam részéről az ügyet lezárjam. Ezek után azt kérdeztem és még azt vizsgáltam ki, kitől kapta Kálmán képviselő úr az információt, (Kálmán Jenő: Megmondtam!) ki'től kapta Tabódy Tibor császári és királyi kamarás úr, nyugalmazott ezredes az információt, és kiderült, hogy a Képviselőház egy altisztjétől kapták az információt (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) a Képviselőház egy altisztjétől kapták az arcképet. Akkor ennek a bemondásnak az alapján, a nélkül, hogy hozzám fordultak volna felvilágosításért, a nélkül, hogy előzőleg megvizsgálták volna az ügyet, jónak láttáik^ ezen információ alapján idejönni a Ház elé. és bevágni ezt a vádat, bevágni az én arcképemet és személyemet ilyen ügybe minden előzetes bizonyíték és információ nélkül. Engedjen meg Kálmán képviselő úr, ha ön egy klubnak a taarja és egy klub altisztjétől kap információt, (Kálmán Jenő: Nem attól kaptam!) és azt be fogja vinni a klub közgyűlésébe és minden előzetes információ nélkül odavágja egy klubtársának, akkor t. képviselőtársam, ön annak a klubnak nem lesz tagja. (Kálmán Jenő: Nem attól kaptam!) Engedjen meg Tabódv képviselő úr, úgy is, mint császári és királyi kamarás, úgy is, mint nyugalmazott magyar királyi ezredes, hogyha ön egy altiszttől fog egy információt kapni és azt a tiszti gyűlésen he fogja vágni, a nélkül, hogy előzőleg utánajárt volna és informálódott volna, akkor ön becsületügyi eljárás alá kerül. Csak, mint magyar képviselő vaeryok abban a helyzetben, hogy köteles vagyok tűrni, hogy ilyen eljárás velem szemben végi^folytattassék. îîn csak azt mondom Kálmán képvisel úrnak és Tabódy képviselőtársamnak: én csak egy egyszerű népképviselő vagyok, nem vagyok előkelő kormánypárti vezető képviselő, nem vagyok cs. és kir. kamarás és nyugalmazott ezredes, (Zaj a jobboldalon.) de én az önök helyében nasryon restelném magam. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. — Zajos ellenmondások jobb felől) Elnök: T. Képviselőház! Rassay Károly képviselő urat beszédében félbeszakítani nem akartam. A képviselő ur két ízben is használta a parlament egyik pártjával szemben azt a ki26*