Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-425

32 Az országgyűlés képviselőházának vetkezik a határozathozatal. Kérdem a 1 Há­zat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javas­latát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ennélfogva Konkoly Thege Kálmán ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik Farkas István országgyűlési képviselő úr újabb mentelmi ügye. Kérem az előadó urat, szíveskedjék azt ismertetni. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3700/1930. f. ü. sz. alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte ; mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 4850/1/1930. számú megkeresése szerint a «Népszava» című politikai napilap 1929. ; évi december hó 22. napján kiadott 292. számában «Munkában a kurzusi sajtószabadság» felirat alatt megjelent hírlapi közlemény miatt ellene eljárást indított. A cikk tartalma és annak inkriminált része a következőket tartalmazza: «Minthogy pedig azok az írok, akik a Toll című lapban nyilvánították véleményüket, az igazságot keresték, nem tehették azt, hogy en­nek az irodalmi lapnak a hasábjain dicshim­nuszokat zengjenek a Bethlen-kormányzat kultúr- és egyéb Rolitikájáról. Mi sem termé­szetesebb, hogy Bethlenek ezt a lehető legsú­lyosabb bűnnek tekintették és nem vonakod­tak ezért a maguk módján megtorlással élni. A Bethlen-kormány megsértődött tagjai egé­szen rendjén valónak tartják, hogy személyi megorrolásukat a kezük közé került közhata­lom eszközeivel juttassák kifejezésre és hogy rosszallásukat hatósági végzések formájában éreztessék azokkal, akik igazságot kerestek és igazságot mondtak. A Toll írói a magyar iro­dalom és művészet bajai között elsősorban a szabad véleménynyilvánítás lehetőségének hiá­nyát emlegették. A Bethlen-kormány, íme, bi­zonyítékot szolgáltat emellett a vélemény mel­lett és megerősíti azt ia megállapítást, hogy Magyarországon nincs szabad vélemény és hogy Bethlenéknek sikerült annyira visszacsi­nálni a^ 48-as időik szellemét, hogy immár tet­tekkel és végzésekkel dokumentálják az ő kü­lön sajtójogukat, a maguk szellemében és a gyakorlatban megkonstruálták a maguk egy­szakaszosát, amely így szól: Igazat írni nem szabad.» A cikk egész tartalma, de különösen annak idézett r része az 1921. évi III. te. 7. §-ának 1. bekezdésébe ütköző, a magyar állam és a ma­gyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vét­ség jelenségeit tünteti fel. A szóbanfargó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a lap .felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914 : XIV. te. 35. §-a ér­telmében Farkas Istvánt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőház­nak, r hogy Farkas István országgyűlési kép­viselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függesz­sze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Minthogy senki sem kíván szólani, a vitát be­zárom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen, 425. ülése 1930 október 27-én, hétfőn. vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfo­gadja, ennélfogva a Ház Farkas István kép­viselő úr mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik Farkas István képviselő úr újabb mentelmi ügyének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3569/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi büntető törvényszék B. 1634/6/1930. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen büntető eljárást indíttatott a «Népszava» című időszaki lapnak 1930. évi feb­ruár hó 4. napjáról keltezett 28. számában «A zsebrák-kapitalizmus» felirat alatt megjelent sajtóközlemény egész tartalma, de különösen annak következő részei miatt: «Magyarországon azonban a kapitalizmus még mindig száz esztendő előtti mentalitásá­ban él. Zabolátlanul és fékevesztetten használ­ja ki azokat a politikai előnyöket, amelyeket az agrár-feudális ellenforradalmi reakciónak köszönhet és azt ia szörnyűséges gazdasági válságot, amely a dolgozó tömegeket teljesen kiszolgáltatott páriákká nyomorította. A ma­I gyár kapitalizmusáéi az alkalommal és korlát­lanul követi bestiális ösztöneit, szabadon tom­bolja ki embertelen önzését és végsőkig zsák­mányolja ki az ipar proletárjait, a kétkezi munkásokat csakúgy, mint a tisztviselőket, alkalmazottakat, értelmiségi proletárokat. Mé­lyen a létminimum alá szorította a béreket és a fizetéseket és minden csöppnyi lehetőséget kihasznált arra, hogy ia maga számára elő­nyöket, mégpedig jogosulatlan és igazságtalan előnyöket szerezzen >a dolgozó és fogyasztó töme­gek rovására. A privilegizált kapitalizmus és nagy agrárreakció bámulatos egyetértésben használj a ki az adott helyzetet és vállvetett j erővel zsákmányolja ki a munkastömegeket. A I rendszer voltaképpen a saját lelkiségét áraszt­ja rá arra a barbár kapitalizmusra is, amely íme, a beteg alkalmazottak kenyerére tör. Ha legalább annyi gondoskodás, jóakarat, megér­tés sugározna rá a dolgozó tömegekre, mint amennyi a nagybirtokos optánsokra rásugár­zik, nem is volna olyan tűrhetetlen az élet Ma­gyarországon, ahol csak a nincstelen milliók, a dolgozó tömegek sínylik a nyomorúságot, csak ezeknek a tömegeknek az élete válik nap­ról-napra tűrhetetlenebbé, csak ezeknek a tö­megeknek nyomorúsága lesz egyre elviselhe­tetlenebbé.» Ennek a sajtóterméknek egyetemes szöve­geddé különösen annak fentidézett részeiben foglalt tényállítások és kifejezések a kir. ügyészség szerint úgy tartalmilag, mint hatá­sukban a tárgyilagos bírálaton túlmenők, cél­zatuknak megfelelően la szenvedélyek felkelté­sére és a gyűlölet kiváltására alkalmasak, ezért az izgatás bűntettének tényelemeit tün­tetik fel. A vád tárgyává tett sajtóközleménynek szerzője megállapítható nem volt, mert Farkas István felelős szerkesztő országgyűlési képvi­selő lévén, a mentelmi jogára tekintettel ki­hallgatható nem volt, a rendőrség ama felhí­vásának pedig, hegy a cikk szerzőjét 8 nap alatt jelentse be, nem tett eleget, így a St. 35. §-;a értelmében^ a cikkben foglalt sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntette miatt a sajójogi felelősség Farkas István felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze-

Next

/
Thumbnails
Contents