Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-425
28 Az országgyűlés képviselőházának inányzati rendszerrel szemben. Hát oda jutottunk, hogy joggal illik ránk az a jelző, hogy Európa legreakciósabb országa vagyunk. Arra kérem a t. Képviselőházat, hogy ezeknek figyelembevételével ne járuljon hozzá a politikai zaklatásnak olyan mérvéhez, mint amilyen itt folyik és ne függessze fel Farkas István képviselőtársunk mentelmi jogát. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Petrovics György jegyző: Kothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! Azt hiszem, mindenekelőtt jó lesz arról beszélni, hogy hogyan kezeli a magyar parlament Képviselőháza a mentelmi ügyeket. Legutóbb ez évi június 6-án tárgyaltunk menteimi ügyeket. Egy mentelmi ügy, mivel az óra már kettőt mutatott, abbahagyatott, és csak ugyanezen évi október 27-én folytattuk annak az ügynek tárgyalását, amelyet akkor abbahagytunk. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy sem a mentelmi bizottság, sem a Ház elnöksége nem veszi olyan komolyan ezeket az ügyeket, mint ahogyan a menteimi bizottság javaslata szól. Nincsenek ebben a tekintetben nagy bajok az országban, mert mindig csak akkor tárgyalunk mentelmi ügyeket, amikor a Házat más anyaggal nem tudják foglalkoztatni. Bocsánatot kérek, ha csak egyéb anyag hiányában tárgyalunk mentelmi ügyeket, akkor nem lehet arra gondolni, hogy ezek az ügyek tényleg olyanok lehetnek, hogy itt az államra nézve valami, veszély forogna fenn, és hogy a sajtó útján olyan bűncselekmények követtettek el, hogy azokat szigorúan meg kellene torolni. Ma is, ha nem volnának mentelmi ügyek, a Háznak még mindig szünetelnie kellene. Ez azt az impressziót gyakorolja rám, hogy ezeket a mentelmi ügyeket csak azért csinálják, hogy mint töltelékkel, a Házat foglalkoztathassák velük iákkor, amikor más anyag nem áll rendelkezésre. Ez azt is bizonyítja, hogy Magyarországon hiába vannak, akik azt hangoztatják, hogy itt sajtószabadság van. Nincs sajtószabadság, mert máskülönben nem volna lehetséges, hogy az egyik napilapot, a Népszavát annyira üldözésbe vegyék, hogy .annak felelős szerkesztőjét felelősségre vonják, és mert az illető képviselő, ide kerülnek ezek az ügyek a Képviselőház elé. De akkor, amikor egy cikkben a miniszterelnök úrnak egyik beszámolójáról van szó, amikor arról van ebben a cikkben szó, hogy a miniszterelnök úr Hágában hogyan.működött közre, milyen eredménynyel jött onnan haza, és ,a Népszava megengedi magának azt, hogy ezt a közreműködést, ezt a beszámolót bírálat alá vegye, kérik Farkas Istvánnak kiadatását, mert ő ennek a lapnak felelős szerkesztője, és mert merészelte ez a lap a miniszterelnök működését bírálat tárgyává tenni. Magának a miniszterelnök úrnak kellene tiltakoznia az ellen, hogy amiatt, hogy egy Lap az ő tevékenységét bírálat alá veszi, azt a lapot üldözőbe vegyék. Magának a miniszterelnök úrnak kellene tiltakoznia egy ilyen eljárás ellen, nem pedig megengedni azt, hogy az ügyészség üldözőbe vegye ezt a lapot, amely a miniszterelnök urat nem dicsérte, hanem kritizálta, bírálta azt, amit mondott, bírálta azt a tevékenységet, amelyet Hágában kifejtett. Még visszaemlékezünk arra, hogy miket hangoztatott a miniszterelnök úr, mielőtt Hágába utazott volna. Egészen határozottan kijelentette, hogy semmi áron sem fog Hágában engedni, semmi áron nem fog újabb terheket vállalni. Ezzel szemben mit láttunk? Azt láttuk, hogy amikor hazajött, arról számolt be, hogy igenis nem maradt más hátra, mint újabb U25. ülése 1930 október 27-én, hétfőn. terheket vállalni. Azzal az eredménnyel járt azonban a hágai kirándulás, hogy »a nagybirtokosok elszenvedett káraikért kárpótlást kapnak azon az áron, hogy a nép széles rétegeinek, az orsziá'gnak újabb terheket kell vállalnia. De nem azok kapnak valamit, akik a leginkább megérdemelnék, nem azok a szegények, akik hadikölcsön formájában utolsó filléreiket is az ország oltárára áldozták, hanem elsősorban azok kapnak valamit, akik nagybirtokosok, pedig azoknak még mindig maradt annyi, hogy megélhetésük biztosítva legyen. Ha ezt látjuk, akkor igazán kétségbe kell esnünk azok felett a viszonyok felett, amelyek ebben az országban uralkodnak, kétségbe kell esnünk azon, hogy azok, akiknek hivatásuk, feladatuk volna az ország helyzetének javulása érdekében mindent elkövetni, ami csak lehetséges, nem tesznek az ország érdekében semmit. Ha pedig valaki azért, mert ezt kell látni, ,a tényeknek megfelelően, az igazság és az ország helyzetének javulása érdekében fel meri világosítani a tömegeket akár írásban, akár szóban, akkor azt az ügyészség üldözőbe veszi. Kérem tehát az igen t. Házat, hogy a mentelmi bizottság javaslatához ne járuljon hozzá és Farkas Istvánt ne szolgáltassa ki az ügyészségnek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és így Farkas István képviselő úr mentelmi jogát a most tárgyalt ügyben felfüggeszti. Következik Farkas István képviselő úrnak • egy másik mentelmi ügye. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 2884/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 3252/1/1930. sz. megkeresése szerint eljárást indított ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, a «Népszava» politikai napilap 1930. évi január hó 22-iki számában «A nagy győzelem után» feliratú cikk tartalma miatt. A cikk inkriminált része a következőkép szól (olvassa): «De az optánsok igényeit ki kell elégíteni. A haza úgynevezett támaszait kárpótolni kell még akkor is, ha elsorvadunk az újabb terhek alatt, mert a paraszt azért van a világon, hogy fizessen, a gróf pedig azért, hogy sose áldozzon.» fí cikk egész szövege, de különösen a fent idézett részekben foglalt tényállítások és kifejezések úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton túlmenők, célzatuknak megfelelően a szenvedélyek felkeltésére és a gyűlölet kiváltására alkalmasak s ezért a Btk, 172. Vának 2. bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. t.-c. 19. Va szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének jelenségeit tüntetik fel. '.A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli, a St. 35. Va értelmében.
