Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-437

384 Âz országgyűlés képviselőházának 437. szednek. Es itt óriási tévedés van; nagy különbség van a hivatalos körök felfogása és az érdekeltek tudomása között. A helyzet tudniillik az, hogy — amint a földmívelésügyi miniszter úr nyilatkozatából hallóin — hivatalosan 33.000 katasztrális holdra becsülik azt a területet, amely nem terem, öriási tévedés, a hivatalos szervek óriási tévedése! A 123.000 katasztrális holdból 78.000 katasztrális hold az a terület, ami nem terem. Nem akarom ezt a vitát eldönteni, de állítom, hogy nekem van igaziam. Állítom, mert a helyszínen magam győződtem meg ezekről az adatokról hozzávetőleg, természetesen csak hozzávetőleg, mert sem a hivatalos adat, sem az én megállapításom nem teljesen hiteles, mert hivatalosan még nem történt meg a megállapítás. Hogyan támadt a 33.000 katasztrális holdról szóló adat? Ügy, hogy azt mondották: annak idején felvettünk 6000 katasztrális holdat vaksziknek, — ez sem teljesen hiteles adat — felvettünk 21.900 katasztrális holdat szikes legelőnek, — ez sem teljesen hiteles — és amint látom, felvettek 5000 katasztrális holdat nádasnak. Ez meg aztán egyáltalán nem hiteles, mert nem 5000 katasz.tr

ális hold a nem termő nádas, hiszen csak ott Izsák táján 8000 katasztrális hold a nem termő nádas, Kurjantó táján szintén 6000 hold és a csatornának felső részén szintén, hasonlóan sok ezer katasztrális hold a nem termő nádas, zsombék. Amikor tehát hivatalosan, egyszerűen az állapíttatik meg, hogy 33.000 hold Összesen ez a terület, akkor azt kell mondanom, ez tévedés, nem fedi teljesen a tényeket, nem fedi annál inkább, mert maga a véleményező bizottság annakidején, amikor benyújtotta a földmívelésügyi miniszter úrhoz és a miniszterelnök úrhoz is memorandumát, azt mondotta felterjesztésében (olvassa): «Nem voltak mívelés alá vehetők azok a részek, melyek nádasok és szikesek, körülbelül 56.000 katasztrális hold.» Amikor tehát hivatalos szerv hivatalos beadványban maga azt mondja, hogy a nem termő nádasok és szikesek 56.000 katasztrális holdat tesznek ki, akkor nem fogadhatom el, hogy a következő félévre rá már csak 33.000 katasztrális holdat tennének ki ezek a területek hivatalos megállapítás szerint. Nem fogadhatom el a megállapítást, annál is inkább nem, mert azóta semmiféle változás neon állt be, hiszen hozzá sem tudunk fogni a műveléshez, mert nincsen rá pénzünk, hogy megműveljük ezeket a területeket. De nem fogadhatom el azért sem, anert tudom, hogy ez a 33.000 katasztrális hold úgy állt elő, hogy egyszerűen elővették a régi felosztást, amely ezelőtt nem tudom hány évvel, talán 30 évvel történt, amelyben annakidején megállapították, hogy 6000 holdat tesz ki a vakszik, 21.000 holdat tesznek ki a szikes területek és néhány ezer holdat tesznek ki a nem termő nádas területek. Ennek a 33.000 katasztrális holdnak összeállítása tehát ezen az alapon történt. Nem itudok megnyugodni abban, hogy olyan intézkedés menjen ki, amelynél az vétetik alapul, hogy a 123.000 katasztrális holdból csak 33.000 katasztrális hold vétessék nem termő területnek, amikor tudom, hogy 78.000 katasztrális hold körül van az a terület, amely e pillanatban nem terem, amikor tudom, hogy egyedül Kunszentmiklós határában a 17.000 katasztrális holdból csak 5000 katasztrális hold esik bele ebbe a 33.000 katasztrális holdba, holott a fennmaradó 12.000 katasztrális hold sem terem s így kimarad az intézkedésből. így megnyugtató döntés nem születhetik meg. ülése 1930 november 20-án, csütörtökön. Töibb a vakszik, több a nem termő szikes legelő s több a nem termő nádas és zsombékos terület s olyan intézkedés, mely csak 33.000 katasztrális holdra fog vonatkozni, nem lesz megnyugtató. r Amikor tehát egyetlen ilyen konkrét tény van kezeim között, nem 'tudok belenyugodni félintézkedésbe, mert azok ugyan meg lesznek nyugodva, akikre ez a függőbentartás vonatkozik, nem lesznek azonban megnyugodva azok, akik a függőbentartást nem élvezik, bár ez náluk is indokolt volna. De ne méltóztassék elfelejteni azt sem, hogy még a termő területek sem bírják el a 9'20 pengőt, illetve jövőre már a 10'50 pengőt. Nem bírják el a mai viszonyok közt. Természetesen erre a földmívelésügyi miniszter úr azt fogja válaszolni: rendben van, a tőketörlesztést kitoljuk. Azonban a dolog úgy áll, hogy ha tisztán kamatot fizet az illető birtokos, akkor is 8 pengő a járulék a fenntartással együtt katasztrális holdanként. Ezt a 8 pengőt sem bírják el a nem termő területek, de még a termők sem. A 8 pengő is nagy teher, tehát a tőketörlesztés kezdetének kitolásával nem segítettünk. Ezt sem bírják ki. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Akkor is, ha 50 évre kitoljuk?) De mikor lesz az? Az alatt minket elárvereznek és tönkremennek a birtokosok. Nagyon jól tudjuk, hogy az 50 esztendős, amortizációs kölcsön ezidőszerint nem áll rendelkezésünkre. Mi tehát gyors segítséget kérünk. A gyors segítség megadható, mert hiszen a pénzt mi már megkaptuk. Mi egy krajcárt sem kérünk az állami költségvetés terhére. Ez a pénz, az a 7 millió pengő, amelyet kölcsön kaptunk s amelyről állítom, hogy mint terhet, ez a 123.000 katasztrális hold akkor sem bírja el, ha mind terem. Mert 7 millió pengő a teher és hozzászámítom majd az öntözési és fenntartási költségeket is, — mondom — ez a hétmillió oengő már a zsebünkben van. Nem kérjük azt, hogy az a hétmillió pengő nekünk folyósíttassék. Mi csak azt kérjük, hogy ennek visszafizetése halasztassék el addig, amíg a csatornamunkálat teljes lesz, mikor öntözünk s mikor földjeink termőkké válnak. Ismételten kérem a földmívelésügyi miniszter urat, neki kell minket megérteni, neki kell látnia, hogy milyen bajba kerültünk. Itt 9000 birtokos exiszitenciális kérdéseiről is van szó, mert lehetetlen nekem, mint képviselőnek belenyugodnom abba, hogy egyesek ilyen nagy csaJtornamunkálatok alkalmával mindig áldozatul esnek. Ez lehet szép elméleti kijelentés hivatalos körök részéről, de nem megnyugtató s a képviselőnek minden egyes adófizető polgárának sorsa egyformán a szívéhez kell, hagy nőj jön. Nekem nem lehet összetett kézzel néznem, hogy valaki, aki 200 pengő adót fizet, a 4000 pengő ártéri járulék miatt tönkremenjen, mert nem tudja fizetni, mert földje nem terem. Nekem tehát igenis az a kérésem, hogy addig, amíg eldől az a kérdés, hogy mennyi hát a termő, mennyi a nem termő föld ezen a területen, méltóztassék függőben tartani a kivetett ártéri járulékok beszedését oly módon, hogy fizesse az érdekeltség egynegyedét, mindenki fizesse egynegyedét a kirovott ártéri járulékoknak addig, amíg eldől, hogy melyek azok a termő területek, amelyek többet tudnak fizetni, mint azok, amelyek nem termő területek és amelyek nem tudnak fizetni. Mert ezzel, hogy egy negyedét, ami holdanként 2'30 fillért tesz ki, a kivetett ártéri járulékoknak fizetni kívánom, lehetővé teszem a csatorna fenntartását. Ismétlem, a kölcsönadott Összeg az 1925 : IX. tcikk 9. §-a alánján