Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.
Ülésnapok - 1927-433
Az országgyűlés képviselőházának U33 nyeit kielégítsék. Ne méltóztassék tehát a későn induló vonatjáratokat beszüntetni, hanem a korábbiakat; (ha pedig a korábbiakat hagynák meg, akkor az indulási időpontot tolják ki későbbre. Ebben a tekintetben neim érv nekem az, hogy két hónapot kellene a,minisztériumban dolgozni a menetrend átdolgozásán, hogy a mellékrelációkat is biztosíthassák és a nemzetközi viszonylatokat is figyelembe ve h essék, stb. Ismerem ezeket az érveket. Nem a vasutért van az utazóközönség, hanem a vasút van az utazóközönségért. Tessék nekiállani, tessék dolgozni, tessék ezt elkészíteni. Ebben a tekintetben hivatkozhatom arra is, hogy a múltban Nagy-Magyarországon... (Folytonos zaj a jobboldalon.) Uraim, szíveskedjenek a többségi pártértekezletet talán odakinn megtartani. (Zaj.) Elnök: Kérem a jobboldalon a képviselő urakat, ne méltóztassanak folyton beszélgetni, mert különben kénytelen volnék név szerint megnevezni a képviselő urakat. (Rassay Károly: Pedig Erdélyi is ellenzéki! — Szilágyi Lajos (a jobboldal felé): Döntsék már el, hogy ellenzéki-e! — Rassay Károly (Erdélyi felé): Ilyenkor megtagadsz itt bennünket! — Erdélyi Aladár: Eni Soha! — Derültség. — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Hegymegi Kiss Pál: Ennek az átdolgozásnak megvannak az anteaktái is, mert azokat^ a vonatokat, amelyeket meghagytak, újabban állították be és a régi vonatjáratok abban az időpontban indultak el a vidékre, amely időpontnak megfelelően kellene most a menetrendet átdolgozni. Az anteakták is megvannak tehát, és így abban a tekintetben sem találok érvet a vonatjáratmegszüntetésekre, hogy itt újonnan kellene a menetrendet^kidolgozni. (Rassay Károly: Micsoda érdekek játszanak itt szerepet*? Érdekes volna ezt tudni!) A kereskedelemügyi államtitkár urat, aki itt a kereskedelemügyi miniszter urat képviseli, megkérem, méltóztassék nekem megmondani, kinek az érdekében történtek ezek az intézkedések, amelyek okozzák azt, hogy az ország két gazdasági központja, mint amilyen Szeged és Debrecen, valamint a többi magyar városok el lehessenek zárva annak lehetőségétől, hogy utazóközönségük tennivalóit Budapesten egy nap alatt elláthassa és haza is mehessen. (Rassay Károly: A kultuszminiszter úr is tudja, hogy milyen lehetetlen állapot ez!) Tudom azt, hogy az érvelések sorában felhozzák azt, hogy talán sok a vonat járat. En kaptam egy statisztikát, egy menetrendkimutatást, amelynek adatai teljesen valók, és eszerint meg kell állapítanom, hogy délután 2 órától kezdve este 9 óráig Budapestről Dunántúlra, Győr, Sopron. Szombathely és Bécs felé három gyorsvonat és egy személyvonat megy, és pedig: 4 órakor, 4 óra 3() perckor, 5 óra 20 perckor, 8 óra 50 perckor, továbbá 6 óra 20 perckor Komárom felé; ugyanígy van a Balaton vidékén. A Dunántúlon tehát kellőkép biztosítva van a megfelelő forgalom és az igények kielégítése. Azután látom Miskolc és Sátoraljaújhely felé is ugyanezeknek az igényeknek kellő biztosítását, hasonlókép Salgótarján felé. (Hodossy Gedeon: Miskolc felé is beszüntették!) Ellenben a DunaTisza közén, a Tiszántúlon a gyorsvonati járatok beszüntetésével olyan helyzetet látunk, amely közgazdaságilag egészségtelen, mert Tiszántúlra például a 2 órakor induló debreceni gyorson kívül egészen este 9 óráig, csupán a 7 óra 5ö-es. személyvonat meg, amely éjszaka fél 3 órakor érkezik Debrecenbe; Békéscsaba felé pedig 5 óra 30-kor megy egy gyors; a Duna. ülése 1930 november 12-én, szerdán. 293 ] Tisza közére — Cegléd, Szeged irányában — 2 óra 20 perckor megy egy vonat és azután éjjel 11 óra 20 percig nem megy több; 2 óra 30 perckor megy Kiskunfélegyházára egy személyvonat és 6 óra 30 perckor Kiskunhalasra megy egy. Én emlékszem a régi időkre Erdélyben, amikor a Székelyföldet egy félországnak megfelelően kikerülték a vonatok. Nem szeretném a magyar Alföldet, a Duna—Tisza közét és a Tiszántúlt is hasonló helyzetben látni. Nem a Dunántúlt és nem azokat a vidékeket irigylem ^ én, ellenkezőleg, azt kérem, hogy azokon a vidékeken, ahol az országnak két legnagyobb vidéki városa van, ahol Cegléden, Nagykőrösön és Kecskeméten egy-egy jelentős gazdasági központunk is van, ott ne lehessen olyan vonat járatokat tartani, amelyek lehetetlenné teszik a magyar Alföldnek és a Tiszántúlnak az ország-fővárosához való kapcsolódását. Ezeket kívántam előadni. Elnök: Az interpellációra a kereskedelemügyi miniszter úr megbízásából a politikai államtitkár úr kíván válaszolni. Kállay Miklós államtitkár: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy a kérdés tisztázására először ^is leszögezzem, hogy átmeneti és ideiglenes intézkedésekről volt szó, olyan átmeneti és 'ideiglenes intézkedésekről, amelyek már a háború előtti években is általánosan szokásban voltak az államvasutaknál és ma sincs Európának egy állama sem, amely a téli menetrendnél ; bizonyos megszorításokat be ne vezetne. (Rassay Károly: Észszerűen!) Mi ezeknél a megszorításoknál a legmesszebbmenőleg igyekeztünk a közönség érdekeit megvédeni. (Rassay Károly: Ez tévedés, államtitkár úr!) Méltóztassék megengedni, hogy elsősorban a magam nézőpontjából magyarázzam meg ezt a kérdést. Elsősorban is a redukciót lehetőleg a gyorsvonatokra szorítottuk, amennyiben igen i interpelláló képviselőtársam is erre fektette a'fősúlyt, Erre pedig alapul az szolgált, hogy annak ellenére, hogy a múlt évben a személyvonatok tarifái emeltettek fel. mégis ebben az évben ismét a gyorsvonatok forgalma csökkent és a személyvonatok forgalma változatlan maradt. A gazdasági krízis következtében előállott természetesen egy bizonyos csökkenés a forgalomban. Ezt a gyorsvonatoknál kellett realizálni. Ez a realizálás pedig olyan vonalaknál indult meg és olyan vonalakra terjesztetett ki, amelyek nincsenek nemzetközi relációk vagy pedig vicinálisok csatlakozásai által olyan helyzetben, hogy különös nehézségek és zavar nélkül az egész vasúti menetrendből nem lennének kiemelhetők. De bocsánatot kérek, én két hónapig nem tárgyalhatom ezt a kérdést, mert remélem — vagy legalábbis remélni szeretném —, hogy két hónap múlva olyan helyzetben leszek, ami<kor már az eredeti állapotot is vissza tudom állítani. Kétségtelenül meg lehet tehát állapítani, hogy csak olyan vonatokat lehetett kiemelni, amelyeknek más megfelelő vonatuk van. amelyek nemzetközi vagy vicinális csatlakozásokkal az egész menetrendet nem fogják zavarni. Így kiemeltetett a gyorsvonatok' közül egy a miskolci, egy a debreceni, egy a szegedi és egy a pécsi relációban. Mindezeken a helyeken még megfelelő gyorsvonatjárat áll rendelkezésre. (Rassay Károly: Nem megfelelő; itt van a vita közöttünk!) Igen t. képviselőtársam olyan vonalat hozott fel, amely őt, mint debreceni képviselőt érinti (Rassay Károly: Es en48*