Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-430

Az országgyűlés képviselőházának 4.30. addig nem térhetünk iát, míg nem biztosíthat a magyar államhatalom^ arról, hogy mi a magyar búzával szemben támasztott kívánalmainkat okvetlenül el is fogjuk érni. Ha pedig a bécsi sütőipart kérdezzük meg, akkor a felelet az, hogy: igen szívesen használjuk fel a magyar búzát és a magyar lisztet, de a mai szituáció az, hogy a magyar búza és a magyar liszt annyiféle, ahány szállítmány, (Jánossy Gábor: Ahány malom) úgyhogy minden egyes szállítmánnyal külön próbasütéseket kell alkalmaznunk, ami jelentékenyen megdrágítja a sütőipar berendezkedését és üzemét. Abban a percben tehát, mihelyt lehetővé válik, hogy egy minőségben ugyanaz az egységes áru, mégpedig tömegáru lépi át az ország határát és éri el a nemzetközi piacon azt a helyet, ahol legjobban érvényesülni tud és mihelyt a magyar államhatalom biztosítani tudja azt, hogy a lekötött minőség 100%-ig betartatik és a tökéletes kereskedelmi etika mellett szállíttatik a külföldi piacra és megvan a lehetősége annak, hogy e minőségi áru éveken keresztül bizonyosan jó áron eladható, akkor a magyar mezőgazdaságnak életkérdése jelentékeny mértékben meg is van oldva. f.Tánossy Gábor: Tehát részben rajtunk áll. — Egy hang jobb felől: Ügy van! Nagyrészben rajtunk.) Ha arra méltóztatnak hivatkozni a törvényjavaslat kritikájánál, vaiion a mi országunk mennyiben követi a külföldi példát, erre a törvényjavaslat indokolása részletes adatokat tartalmaz. Erre_ talán nem térek ki, csak annyit akarok megjegyezni, hogy ez a standardírozási, márkázási, áruminőségjelölési mozgalom talán legrégibb Észak-Amerikában, ahol 70 éves fejlődésre tekinthet vissza. A légién végesebb mozgalom azonban 1913-ban következik be, a Bureau of Markets felállításával, amely az északamerikai földmívelésügyi minisztérium kebelében állíttatott fel és ennek az irodának munkálkodásából fejlődött ki a törvényhozásnak az az egész rendszere, amelyik Észak-Amerikában ma a Grain Standards Act-tól — tehát a búza minőségét meghatározó törvénytől — egészen a Standard Container Act-ig, a csomagolást előíró törvényig, a törvények eeész sokaságával bekövetkezett és kifejlődött. Ennek a törvényhozásnak és a törvényes beavatkozások sorozatának köszönheti nagyrészt az Eszakamerikai Egyesült Államok búzaexnortia és általában terményexportja azt a kiváló sikert, amelyet az európai piacokon elért. ' Nálunk Magyarországon sem ismeretlen a kérdés, mert a lóhere és lucerna minőségi megállapítása nálunk^ is szabi Ivoztatott; ugyanez van a paprikánál is. De különösen jellegzetes a magvar vajmárkázás eredményes^ sége. Méltóztatnak tudni, hogy^ a vaj márkázását megelőző 1928. évben például 1923 o-t tett ki a kivitel, s míg 1929. évi január hótól augusztusig pedig csak 2328 a-t tett ki, addig az 1925. évi X. te. alánján márkázott vajnak 1929 szentember—december hóban, tehát csupán négy hónán alatt a kivitt mennyiség 3014 q-t tett ki. 1930. év januáriá+ól szeptemberig terjedő időközben^ pedig már 9296 q-t, tehát lényeges és ugrásszerű volt az emelkedés azon az úton és^ azokkal az eszközökkel, amelyeket az állami jegy alkalmazása hozott létre. A törvényjavaslat, amelyet a bizottság a Ház plénuma elé terjeszt, tulajdonképpen kerettörvény. Lényeges rendelkezése az, hogy fakultative állapítja meg a. márkajegy használatát, vagyis nem teszi általánosan kötelezővé ülése 1930 november 6-án, csütörtökön. 193 annak az egy esetnek kivételével, amikor a földmívelésügyi^ kormányhatóság az érdekeltség meghallgatása után bizonyos adott árura vagy bizonyos meghatározott vidékre kötelezőleg^ előírhatja a^ vámkülföldre törekvő minden árunak márkázását is. Ez lényeges előnye a javaslatnak és kiegészíti ezt az a rendelkezés, hogy a földmívelésügyi kormányhatóság felhatalmaztatik arra, miként egy ilyen márkázással előálló újabb jogi szituációnak megfelelőleg a termelési hátteret megteremtheti. Ezt a beavatkozási jogot, e felhatalmazást meg kell^ adni a kormány hatóságnak, mert a gazdasági élet folyton változik, és mert a gyakorlati élet követelményei szerint kell egymást követniök a kiegészítő rendszabályoknak, azok esetleges pótlásának vagy egyes rendszabályoknak másokkal való nelyette

c

íté=ének is. Fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak az, hogy lehetővé teszi bizonyos termelvénytipusok kialakulását, egyes vidékeknek zárt területekké való nyilvánítását azért, mert bizonyos típusok kialakulása függ- egy bizonyos vidék éghajlati és talajviszonyaitól és ez árutipus értéke éppen a származásától függ. Hogyha tehát azt akarja a magyar mezőgazdaság, hogy ebben a speciális helyzetben levő vidék a maga mezőgazdasági terményeit minden más áruval szemben előnyös feltételek mellett tudja értékesíteni, akkor gondoskodni kell arról, hogy más vidéken termett áru oda be ne legyen hozható azért, (Ügy van! Ügy van!) hogy ottani áru cégére alatt legyen eladható. Különösen fontos ez a magyar termények ellen a külföldön elkövetett visszaélések meggáitlása szempontjából. is. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Nem új dolog, hogy teljesen idegen és más lisztet adtak el magyar liszt gyanánt. (Ügy van! Ügy van!) és hogy «tokaji bor» név alatt egészen idegen lőrét szállítottak tőlünk távol áUó külföldiek. (Ügy van! Ügy van!) Ezekre való tekintettel tehát a törvény a magyar mezőgazdaság, de a tisztességes kereskedelem érdekében is fontos rendelkezéseket tartalmaz. Fontos rendelkezése ^továbbá a törvényjavaslatnak az. hogy minden rendelkezés előtt meg kell hallgatni úgy a kereskedelem, mint a mezőgazdaság érdekképviseleteit azért, hogy e két termelési iáig egybehangzó és kongruens cselekvését már az intézkedések bevezetésében is biztosíthassa. További szakaszai a törvényjavaslatnak büntetőjogi szankciókat, mégpedig e^é^; szigorú büntetőjogi rendelkezéseket tartalmaznak. Az első cselekmény, amelynek megtorlását rendtíli a törvényjavaslat, magának az árujegynek a meghamisítása. A második az. hogy az árujegynek olyan árukra való alkalmazása esetén, amely áru nem felel meg az ittetÔ minőségi foknak vagy pedig származására nézve annak a követelménynek, amely az árujegy alkalmazásának feltétlenül köttetik ki. Ugyancsak büntetőjogi megtorlás a*á esik a márkajegynek jogtalan használa+a, valamint ugyancsak ide esik a használni előirt jepy^ alkalmazásának elmulasztása is. Büntetőjogi megtorlást von maga után magára a minőségi fokra előírt szabályok be nem tartása, vagyis silányabb minőségű árunak becsempészése olyan iáruk közé, amelynek az árrgesryének előírása szerint magasabb minőségű fokozatúnak kellett volna lennie. Ez a szabály alkalmaztatik a gondatlanságból elkövetett vétségekre, illetőleg kihágásokra is. Az ellenőrzőjeggyel ellátott áru meghamisításánál a felügyelet elmulasztása is büntet-