Képviselőházi napló, 1927. XXXI. kötet • 1930. október 20. - 1930. november 21.

Ülésnapok - 1927-429

186 Az országgyűlés képviselőházának U29 zéseknet, de meg kell említenem, hogy a miniszter úr hivatali elődje ebben a kijelentésben pápább akart lenni a pápánál, mert meg akarta védelmezni a kereskedelmeit egy olyan kérdésében, amelynek megldását maga a kereskedelem is szükségesnek tartja, meg akarta védelmezni a közönséget is egy olyan kérdésben, amely a közönség érdekeit egyáltalában nem érinti, nem érinti annyiban, hogy a közönség érdekei ebben a kérdésben sérelmet szenvednének. Teljes megegyezéssel állunk szemben. Amint az interpellációban meg is említem, szerződéserejű megegyezés van a főnökök és alkalmazottak között a teljes vasárnapi munkaszünet kérdésében. A Fűszerkereskedők Országos Egyesülete és a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége már 1926-ban megegyeztek egymással a teljes vasárnapi munkaszünet kérdésében. Zárójel között említem csak, hogy méltóztatnak tudni, hogy Budapesten a fűszerkerestkedéseket vasárnapon reggel 7 órától 9 óráig nyitva lehet tartani, azokban az árusítás szabad, a környéken és az egész országban pedig reggel 7 órától 10 óráig szabad az árusítás minden üzletben, ellenben az ország nagyon sok részén teljesen ellenőrizetlen az ügy, úgyhogy az ország nagyon sok részében a fűszerkereskedésefeben és a kereskedelem más ágazataiban is az alkalmazottak a vasárnapi munkaszünetről alig tudnak valamit. A megegyezés tehát a két legfontosabb érdekképviselet között a munkaszünet-kérdésben megvan. Ehhez járult még a kereskedők 1928. évi kongresszusának határozatta, amely szintén felkerült a minisztériumba és amely ugyancsak a teljes vasárnapi munkaszünet kiterjesztését kéri. Megemlíthetem még, hogy Budapest székesfőváros közgazdasági ós szociálpolitikai bizottsága egyhangúlag hozott határozatában kéri a minisztériumot a vasárnapi munkaszünet kiterjesztésére. Megemlíthetem Székesfehérvár törvényhatósági bizottságát, amely hasonló határozattal fordult a minisztériumhoz. Meg-említhetnék még 3—4 városi és megyei törvényhatóságot, amelyek ugyancsak kérik a vasárnapi munkaszünetneik a füszerkereskedelmi alkalmazottakra való kiterjesztését. Azonkívül itt van a katholikus püspöki kar, itt van az öszszes protestáns egyházak állásfoglalása. A katholikius oüspöki kar és a protestáns egyhazak valláserkölcsi szempontokra hivatkozva kérték a kormányzatot és az illetékes kereskedelemügyi minisztériumot nemcsak arra, hogy az országos vásárokat vasárnapról tegye át egy másik napra, hétköznapra, hanem arra is, hogy a r vasárnapi munkaszünet teljes megóvása és védelme érdekében tegye meg a kellő intézkedéseket. Méltóztatnak tehát látni, hogy ebben a kérdésben a minisztérium nem áll szemben a legjobban érdekelt főnökökkel és alkalmazottakkal; nem áll szemben magával a közönséggel sem, mert a közönség részéről még egyszer sem történt felszólalás a vasárnapi munkaszünet ellen; nem áll szemben az egyházi rétegekkel; nem áll szemben a törvényhatósági bizottságokkal, a hatóságokkal, amelyek ebben a fontos szociálpolitikai kérdésben teljesen az alkalmazottak mellé állottak. És mégis azt kell látnunk, hogy noha — mint az imént említettem — az egyes felszólaló miniszter urak, kezdve Walko Lajostól, folytatva Herrmann Miksán keresztül, hajlamaikat és jószándékukat nyilvánították ebben a kérdésben, a kér. ülése 1930 november 5-en, szerdán. dés elaludt, a felterjesztések, a memorandumok ott fekszenek a kereskedelemügyi minisztériumban és eddig sajnálatosan még odáig- sem jutott el a kérdés, hogy egy szaktanácskozásra hívja össze a minisztérium az érdekeltségeket, az alkalmazottak és főnökök érdekiképviseleteit s ha adódnak esetleg olyan részletkérdések, amelyek talián akadályai a teljes vasárnapi munkaszünet megvalósításának, ezeket egy szaktanácsikozáson igyekezzenek kiküszöbölni és megadják végre Budapesten és környékén, valamint az egész országban az alkalmazottaknak ezt a munkaszünetet. T. Képviselőház! Véleményem szerint három megoldási lehetőség van ebben a kérdésben. Az egyik az, hogy az igen t. miniszter úr alkalmazásba veszi az 1921 : XXXVII- tc-ket amely megboldogult Hegyeshalmy Lajos minisztersége idején hozatott és amely a miniszternek felhatalmazást ad arra, hogy amennyiben az érdekeltek között megvan a megegyezés, azt minden további hozzájárulás nélkül végrehajthassa. Említettem, hogy az alkalmazottak és a főnökök között megvan a megegyezés, ennek a törvénycikknek alapján tehát ezt a megegyezést a miniszter úr végrehajthatja. Ha ezt nem akarja a miniszter úr, van egy másik mód: visszavonni a 94.537/1921. számú rendeletet, amely megszüntette a kereskedelmi alkalmazottak teljes vasárnapi munkaszünetét. Ha ezt a rendeletet visszavonja, akkor újra vissza van állítva a régi állapot és vissza van állítva a kereskedelmi alkalmazottak teljes vasárnapi munkaszünete is. Itt van azután a harmadik megoldás. Ha a miniszter úr nem akar nyomban cselekedni vagy nem látja azt most lehetőnek, tessék azt a szaktanácskozást végre összehívni, tessék megkérdezni szemtől-szembe a minisztériumban elfekvő memorandumok és felterjesztések alapján az érdekelteket, a főnökök és alkalmazottak érdekképviselőit, delegátusait, hogy mi a véleményük ebben a kérdésben. Egyeztessék össze a kérdéseket ott a miniszter úr jelenlétében, esetleg az elnöklése mellett, s ®

n nem hi" szem, hogy ez a szaktanácskozás negatív eredménnyel végződnék. Meg fogja látni a miniszter úr, hogy az érdekeltek teljes harmóniája áll fenn ebben a kérdésben. Ez a kérdés nem maradhat meg továbbra is olyan tengeri kígyónak, amely itt — bocsánatot kérek, ez mégis csak szégyenletes — már esztendőik óta tapétára kerül, a megoldás minden kilátása nélkül. Kérem a miniszter urat, hogy minél előbb ragadja meg az említettem három megoldás valamelyikét, de tegyen végre lépéseket, hogy ez a munkaszünet a kereskedelmi alkalmazottak javára végre élő valóság legyen. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A miniszter úr kíván szólani. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Semmi akadályát sem látom annak, hogy ez a szaktanácskozmány megtartassék. Álláspontomat természetesen attól teszem függővé, hogy ez a szaktanáeskozmány milyen eredményekhez jut. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Várnai Dániel: T. Képviselőház! A miniszter úr a három megoldás közül a harmadikat választotta, amelyet magam is említettem. Ezt is helyeslem, de kérem a miniszter nrat, hogy ezt a szaktanácskozást minél hamarabb, haladéktalanul hívja össze, mert más problémák is adódnak, — mint például karácsony első