Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-417

84 Àz országgyűlés képviselőházának politikai rágalmak!) A képviselőket a nemzet választja. Györki Imre: Ha titkos választójog lenne ebiben az országban, nem pedig nyilt választó­jog, ha nem a főszolgabírói kinevezés alapján kapnák a mandátumot, hanem a választók tö­megétől, akkor nem lehetne az egységespártot megf enyegetni^ úgy amint a miniszterelnök úr a bizottsági tárgyaláson megfenyegette. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urat, méltóztassék be­szédét folytatni. Györki Imre: T. Képviselőház! Újólag kérem t a tanácskozóképesség megállapítását, mert úgy veszem észre, hogy még mindig nem vagyunk együtt olyan számban, amilyet a^ házszabályok a tanácskozóképesség tekinte­tében kötelezőleg előírnak. t Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jelenlévő urakat megszámlálni. Szabó Zoltán jegyző (megszámlálván a je­lenlévő képviselőket): 48! Elnök: Megállapítom, hogy a Ház tanács­kozóképes. Méltóztassék tehát beszédét foly­tatni. Györki Imre: T. Képviselőház! (Br. Pod­maniczky Endre: Meg van elégedve?) Meg. (Br. Podmaniczky Endre: Köszönöm!) Szíve­sen, máskor is; ezt a szívességet mindenkor megteszem. (A s'zélsőbaloldalon több képviselő bejön a terembe. — Zaj és felkiáltások jobb­felől: Most jönnek bef — Farkas István: Lesz ez még többször is! — Br. Podmaniczky Endre: Nem szégyelik magukat? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek minden oldalon! (Kabók Lajos: A báró úr szégyelje magát! Nyolcórás ülést kérnek és nincsenek itt! A társait hívja ide! — Propper Sándor: Tessék itt lenni, ha nyolcórás ülést akarnak! — Kabók Lajos: Az 50 aláírót hívják ide!^ — Reisinger Ferenc: Megállapítom, hogy báró Podmaniczky képviselő úr ismét goromba volt! — Zaj.) Csendet kérek! Györki Imre: A miniszterelnök úr a javas­lat védelmezése során, amikor a bizottságban és a pártértekezleten felszólalt, odáig ment a fenyegetésben, hosry kilátásba helyezte, hogy lemond és a nép közé megy abban az esetben, ha az egységespárt nem deferálna akaratának. Ajánlom a t. r miniszterelnök úrnak, hogy mi­előtt erre a lépésre rászánja magát, iktassa gyorsan törvénybe a teljes és tökéletes egye­sülési és gyülekezési szabadságot, mert külön­ben megtörténhetik vele, hogy abban a pilla­natban, hogy elhagyja a miniszterelnöki szé­ket és ki próbál menni a nép közé, ugyanaz történik vele, ami megtörténik akármelyik el­lenzéki képviselőtársammal, vagy ami megtör­tént Berki Gyula t. képviselőtársammal ennek a javaslatnak úgylátszik vezérszónokával és egyetlen védelmezőjével, akkor, amikor ellen­zéki volt. (Szilágyi Lajos: Legalább férfiasan és bátran beszélt!) De szükségesnek tartom leszögezni azt is, hogy sem a szociáldemokratapártnak, sem pe­dig Kéthly Anna képviselőtársamnak nincsen szüksége arra és nem tart f igényt arra a lova­giasságra, amely lovagiasságot hangoztatott itt Berki Gyula t. képviselőtársam. Mondom, erre semmi szüksége sincsen Kéthly Annának, sem pedig a pártnak, különösen nem az egységes­párt részéről. U17. ülése 1930 július 1-én, keddeit* Berki Gyula t. képviselőtársam akkor, ami­kor a törvényjavaslatot védte, úgy tüntette fel a dolgot, hogy ennek a törvényjavaslatnak egyik célja az, hogy megerősítse a mezőgazda­sági társadalmat, a másik célja és rendeltetése pedig az, hogy a falusi szociális békét megte­remtse. Ha'ebből a szempontból bíráljuk a ja­vaslatot, akkor meg kell állapítanunk, hogy ez nem alkalmas a^ mezőgazdasági érdekeltség megsegítésére, még kevésbbé alkalmas a falu szociális békéjének megteremtésére, ellenben igenis alkalmas, a falu békétlenségének megte­remtésére, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbal­oldalon.) alkalmas arra, hogy növelje azt a nagy és mérhetetlen nyomort, amely ezidősze­rint a falun van, amikor a gabonatermés^ ide­jén még mindig tízezrek vannak kenyér és munka nélkül és nincsen semmi kilátásuk arra, hogy a nyári szezon alatt idénymunkával meg tudják keresni a télire való szükségletet; en­nek a javaslatnak az lesz a következménye, hogy a megélhetési viszonyokat még^ jobban megrontja, ami által a falu szegénységét még jobban elősegíti. Ha elllenben tüzetesen átnéz­zük és átvizsgáljuk ezt a javaslatot, akkor más célokat és más szempontokat fedezünk fel benne és pedig felfedezzük azt, hogy erre a ja­vaslatra tulajdonképpen nem is a mezőgazda­sági érdekeltségnek van szüksége, hanem szük­sége van erre a t. pénzügyminiszter úrnak (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) azért, hogy a be nem folyt és meg nem térített adókat a polgárok összesége által ilyen módon valahogyan befizethesse (Farkas István: Ez az államcsőd!) A javaslat nem veszi figyelembe a közteherviselés elvi szempontjait és az egész csak arra szolgál, hogy az országban legyen egy gazdasági érdekeltség, egy társadalmi osz­tály, amelynek adóját, közterheit nem az illető társadalmi osztály, gazdasági érdekeltség, ha­nem az egész ország lakossága, tehát a lakos­ság többi része fedezze és viselje. T. Képviselőház! Sok szó hangzott el már ebben a Képviselőháziban: a mezőgazdaság, de általában a magyar gazdasági élet szanálásá­ról. Hiszen emlékezzünk vissza arra, hogy ami­kor a szanálási kölcsön kézhezvétele és annak folyósítása után voltunk, rámutattunk r arra, hogy a szanálási kölcsön folyósításaival és fel­vételével sikerült az államháztartás pénzügyi egyensúlyát rendbehozni, a iszanálás maga azon­ban elhibázott módszerrel történt és az elhibá­zott módszernek az lesz a következménye, hogy teljesen megöli ennek az országnak gazdasági életerejét, megöli az ipart, megöli a kereske­delmet és elsorvasztja magát a mezőgazdasági érdekeltségiét is. Amikor ellenzéki oldalról ez á kritika elhangzott, maga a miniszterelnök úr hangoztatta és a miniszterelnök urat támogató »ajtó volt az, ahol a kormány részéről hangoz­tatták, hogy a miniszterelnök elmegy In kére, magányába s a nyári parlamenti szabadság ide­jét arra fogja felhasználni, hogy kiterveli a magángazdaság szanálásának módszerét. Azóta körülbelül öt esztendő telt el és minden eszten­dőben állandóan olvassuk, állandóan visszatér, hogy a kormány a magángazdaság szanálására programmot dolgoz ki, a programm kidolgozása azonban nem történt meg, ellenben igenis min­dig több és több kényszeregyesség történik, min­dig nagyobbíszámú csőd következik be, a sze­génység, az elszegényedési folyamat a társada­lom minden osztályára és rétegére kiterjed és most Berki Gyulai < t. képviselőtársam, mint a javaslat védelmezője áll ide velünk szemben és hivatkozik arra, hogy 10.000 kisbirtokos ment csődbe, hivatkozik arra, hogy körülbelül 840.000 hold föld vár eladásra. (Egy hang a szélsőbal-

Next

/
Thumbnails
Contents