Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-417

78 Az országgyűlés képviselőházának önök akarnak a népen segíteni. Az egész javaslat csak erre a kijátszásra van foazírozva, mert ezzel semmiképpen sem segítünk az egész vonalon a mezőgazdaságon. (Jánossy Gábor: More nem. tetszik tudni!) Higyjék el nekem, ha ^százszor volnék iis Bethlen István gróf híve, (Jánossy Gábor: Hát, legyen!) akkor sem szavaznám meg ezt a törvényjavaslatot, mert ominózusnak tartom az egész országra nézve. Hiszen nagyon egyszerű a kérdés. Magyarország ma be van kapcsolva az internacionális vonatkozásokba. Az internacionális vonatkozások annyit jelentenek, hogy (miután mi exportország vagyunk, ennélfogva a külföldi árak a mérvadóik ránk nézve. Miután nekünk okvetlenül exportálnunk kell 6—7 vagy 8 millió mé. termászát, ennélfogva a külföldi árak a mérvadók. Akármi történik a másik oldalon, az teljesen mellékes; akár veszik a zöld hitelt, akár a hiatáridöüzletet, nem ezek szabályozzák ma a mi árainkat, t. uraiam, hanem Liverpool, New-York, Montreal és Kanada. Ettől, sajnos, nem tudunk szabadulni. Igaz az, amit előttem szólott t. képviselőtársain mondott, hogy vámbarrikádokat építenek előttünk, a segítésnek azonban nem az az útja, hogy ezt a 3 pengőt csak a mezőgazdaság egyetlen osztályának, a szemtermelőknek akarják adni. (Jánossy Gábor: Az egész ország abból él!) T. képviselőtársam, be fogom bizonyítani, hogy csak annak! (Jánossy Gábor: Csodát tetszik tenni, ha ezt bebizonyítja! Csodák nincsenek!) Abban is van igazság, hogy nem mi vagyunk az elsők az aratásban. Sajnos, azdk az idők régen elmúltak, amikor mi Ausztráliába és Rio de Janeiróba küldtünk liszteket hordókban. Ma nincs a világon olyan hónap, aimikor aratás nem r volna. Mindig van aratás és ezeknek az aratásoknak sikere vagy sikertelensége hozza magával a magyar búza árát. Hiszen a magyar búza ára nincs odakötve, lehetséges, hogy a miniszterelnök úrnak igaza van, hogy 15 pengőbe fog kerülni a búza Magyarországon. Nasyon lehetséges, de egyelőre nem látok semmiféle kiutat. Az is meglehet természetesen, hogy tévedésnek vannak kitéve az emberek, hogy az aratás nem lesz olyan jó sem itt nálunk.sem másutt, vagy nedig nálunk jó lesz és másutt lesz rossz. A gabonapiac folyton változik, az. árak nincsenek odakötve és ezek a változások adják meg nekünk a reményt, hogy másképpen is lehet. Másképpen azonban, mint úgy, hogy itt belül tegyük a termelést olcsóbbá, ezt a kérdést nem tudjuk megoldani. (Egy hanp a jobboldalon: Hogy lehet olcsóbbá tennünk?) A t. miniszterelnök úr gazdasági tévedéseinek_ koronáját látom ebben a javaslatban. Ez a javaslat az én nézetem szerint, — amire mindjárt rátérek — az értékelés tekintetében az. egész vonalon hazárdjáték. Mert nekünk a fő érdeket kell szem előtt tartanunk és a mellékérdekeíket ki kell kapcsolnunk. Azt állí torn, hogv ez a törvényjavaslat meggátolja, vagy legalább megnehezíti a gabona eladásának, a gabona értékesítésnek lebonyolítását. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nekünk minden akadályt el kell az útból tolnunk. — éppen ilyen viszonyok közt, mint amilyenekben ma vagyunk — amely a gabonaértékesítést valahogyan megnehezítené.^ Minden, amit a gabonaértékesítés megnehezítése felé teszünk, gátló ok velünk szemben arra, hogy más országok szállítsák a gabonát és nem mi. Az egész vonalon azonban nem látunk semmi mást, mint ezeket a gátló okokat. Azt hiszem, Magyarországnak jó termése U17. ülése 1930 július 1-én, kedden. lesz. Nem teljesen bizonyos, mert éppen ma hallottam híreket szorulásról. Ha ez a szorulás nem fog nagy károkat okozná, akkor sokkal több p-abona fog teremni Magyarországon, mint amennyit a földmívelésügyi miniszter úr kimutat. (Rubinek István: Adja Isten!) Ezt az árut azonban értékesíteni is kell! Júliustól egészen októberig, ebben a négy hó

: napban Magyarországon, miután pénzszükség van, legalább négy-hatmillió métermázsa kerül piacra. Ez a 4—6 millió métermázsa vevőket igényel, erre kell, hogy akárhonnan, de felvevő jöjjön és ennek a gabonának az ára addig fog hanyatlani, ameddig ilyen felvevő nem jön. Közben megemlítem, hogy itt fedezetlen határidőüzlet ellen óriási hangulat van, (Jánossy Gábor: Igen, a papirosbúza ellen!) amelynek magyarázatát még élő ember nem tudja megadni. (Viczián István: A gazdák a bőrükön érezték a magyarázatát!) 1870. óta Károlyi Sándor, Zselénszky Róbert nem merték megoldani a határidőüzlet kérdését. (Graeffl Jenő: Megoldjuk most már! Nyugodjék bele!) Megoldják, aber fraget, nur nicht wie? En nyugodt leszek, csak azután önök legyenek nyugodtak. Nem mertek hozzányúlni a határidőüzlethez, mert a fedezetlen határidőüzletet nem is lehet megkülönböztetni a reális határidőüzlettől. A legnagyobb bizonyíték arra, hogy mennyire nincs igazuk, azok a kurzusok, amelyek az utolsó években előfordultak s amelyek mutatják, hogy a határidőüzlet mindig magasabban állott, mint az effektív, a valódi, a kész búza. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a határidőüzlet a búzaárakat lelicitálta volna, ellenkezőleg: a határidőüzlet segítette a búzaárak alakulását. Segítette a tárolás helyett annak konzerválását. (Simon András: Például márciusban! 4'75-tel maradtunk el Csikágótól!) Márciusban . is magasabb volt a (határidőüzletnél a gabona ára. Bocsánatot kérek, nem akarok itt kurzusokat felsorolni, az egész éven át nem volt nap, amikor a határidőüzletben nem volt maarasabb a gabona ára, mint a készáruüzletben. (Farkas Elemér: Tévedés!) Itt nincs tévedés, mert-megnéztem a kurzusokat és nem fog mást találni t. képviselőtársam sem, mint azt, amit mondottam, hogy mindig magasabb volt a határidőüzlet, mint a készaruüzlet. Ez a -4—6 millió a gabona eladásra kerül. Honnan veszünk vevőt, pláne, műkor az idén biztosan elkéstünk, mert Jugoszlávia, amíg mi itt tárgyalunk, ott ahol még lehet, nagymértékben elad búzát. Ebben a tekintetben tehát vissza fogunk maradni, mindamellett, hogy tudom már ma, hogy kvalitásaink a búzában sokkal jobbak lesznek, mint a múlt évben.'Mondom tehát, a határidőüzlet döntő fontosságú. De mit ér a rosszul megalapozott határidőüzlet? Sokkal jobb akkor az egész határidőüzletet eltörölni, mint megszorítani. (Farkas Elemér: Ebben van igazság!) Önök igen szomorú tapasztalatokat fognak tenni ezzel a határidőüzlettel, mert hogyha azután az xíj határidőüzlet alapján nem lesz vevő, valóban és tényleg le fogják licitálni az árakat. Önök tehát a spekulációt ki akarják zárni. Ez a törvényjavaslat olyan, hogyha például én akarnék venni 5000 métermázsa búzát ha tár | időüzletben, ezt nem teszi lehetővé, ez nekem ] nincs megengedve. (Felkiáltások jobb felől : Hogyne! Szabad!) Telkekben, hogy aztán egy minisztérium megvehesse a háromszoros árért, lehet spekulálni néhány hétig, de búzából 5000 métermázsát senki spekulációra^ nem vehet. Miért akarják kizárni a spekulációt, amikor