Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-423

Az országgyűlés képviselőházának 4-2 ban kétségkívül megállapítható az, amit mondottam, hogy az ezer holdnál kisebb birtokom adják 65%-nál nagyobb részét_ a forgalomba kerülő gabonának. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Ez statisztikai adat, amelyet kétségbe vonni józanul nem lőhet. Ennek következtében nem állhat meg az az állítás, hogy a nagybirtokoknak adott a törvényhozás segélyt akkui-, amikor a törvényjavaslatot megszavazta. (Br. Podmaniczky Endre: Csak izgató jelszó! — Zaj. — Farkas István: Igen, a kisgazdák kapták, azok kapták, akiknek nincs eladó búzájuk!) Viszont figyelembe kell venni azt, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) hogy ilyen módon tehát a közép- és kistermelő kezébe jut a forgalomba kerülő gabonának legnagyobb része révén az^ a segély

; amelyet az úgynevezett bolettatörvény biztosít. A fogyasztóerő tehát ezeknél emelkedvén, kétségkívül gazdasági kihatása is lesz ennek az intézkedésnek, nem lehet tehát éppen a t. képviselő uraknak támadniok ezt az intézkedést, amely a fogyasztóerőt emeli egy igen hatalmas rétegnél. Visszatérve arra, amit az előbb voltam bátor említeni, a kormány foglalkozott ezzel a kérdéssel, éppen az én előadásomban s akkor abból az alapgondolatból indultam ki, amelyet t. képviselőtársam is említett, hogy a munkásságnak — generálisan véve most már ezt a fogalmat, a mezőgazdasági és> az ipari munkásságot együttvéve — munkával való ellátása kétségkívül rendkívül fontos feladat, mert — mint említettem — ilyen módon, ilyen kiéhezettségben nem lehet a munkáságot beleereszteni a télbe. A miniszterelnök úr teljesen magáévá tette ezt a gondolatot és a gazdasági tárcák minisztereit utasította egyenesen arra, hogy a legsürgősebben tegyenek meg minden olyan intézkedést, amelyek pedig bizonyos feltételektől vannak függővé téve, azokra nézve az előfeltételeket minél sürgősebben teremtsék meg. Méltóztassanak azonban figyelembe venni, hogy amit nálunk, éppen úgy másoknál is nagy közgazdasági kérdés ez a szociálpolitikai tünet, a munkahiány tünete, ennek következtében csak nagy közgazdasági kérdésekkel harmóniában lehet magát ezt a tünetet eltüntetni és okait megszüntetni. Ha például a hitelkérdést veszem, ez a kérdés kétségkívül olyan, hogy a legnagyobb megfontolást igényli, mert könnyelmű adósságcsinálásba az államnak még azon a réven sem szabad belerohannia, hogy ilyen szociálpolitikai eredményt elérjen. (Kabók Lajos: A hasznos beruházás nem könnyelmű adósságcsiálás!) Hasznos^ beruházások céljaira is lehet olyan adósságot csinálni, amely végeredményben nem hasznos, (Kabók Lajos: Akkor nem hasznos, ha nem hasznos; de ha hasznos, akkor hasznos!) ha a hitel feltételei elfogadhatatlanok és azt hiszem, legelsősorban éppen a baloldal vonná kérdőre a kormányt bizonyos idő múlva, hogy az egész magyar nemzetgazdaság terhére könnyelműen olyan feltételekkel kontrahált hiteleket, amely feltételek az egyetemességet súlyosan érintik. (Kabók Lajos: Van már ilyen hitel elég!) Rendben van, éppen erre akartam utalni. Annakidején, amikor a Speyer-féle hitelről szó volt, a kormányt az vezette, hogy^ minél több munkaalkalmat létesítsen és magát a gazdasági életet nagyobb pezsdülésre hozza; és íme, eljött már az ideje annak, amikor ama hitel nehéz feltételei okán a kormány fejéhez méltóztatott verni azt a ténykedését. Ettől óvakodunk most is. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXX, . ülése 1980 július 11-én, pénteken. 319 A kormány tehát könnyelműen nem fog belemenni olyan hitel kontrahálásába, amelynek feltételei súlyosságuk okán bizonyos idő múlva azután jogos kritika tárgyává volnáJ nak tehetők. Arról azonban a t. Házat mini denesetre biztosítani kívánom, hogy amit gazdasági téren meg lehet tenni, arra el van szánva a kormány, hogy megteszi, viszont felhívom a szíves figyelmet arra is, hogy ezek nem olyan kérdések, amelyeket egy kézmozdulattal el lehetne intézni. En nem szeretek külföldi példákra hivatkozni, mert hiszen a parabolizmus, az összehasonlítási alap nem ugyanaz, ezt én koncedálom, az a tény azonban mégis esak megvan, hogy például a hatalmas angol nemzetgazdasági élet és annak vezetői nem tudják megoldani máról holnapra ezt a gazdasági problémát. (Propper Sándor: De nem is engedik éhenhalni a munkanélkülieket!) Nem arról van szó, t. képviselőtársam. (Propper Sándor: Arról van szó! — Farkas István: Arról nem beszélnek! Ott nem bolettát vezetnek be, hanem munkanélküli segélyt adnak! — Br. Podmaniczky Endre: Fixa ideája a boletta! — Kabók Lajos: A hercegek lovára van ötezer pengő! — Farkas István: A nagybirtokosoknak van, csak a nép haljon éhen! — Zaj. — Elnök csenget.) Nem lojális vitatkozási mód az, hogy a vitába olyan körülményt méltóztatnak bele vegyíteni, amelyet én koncedáltam, amikor azt mondottam, hogy nem egyenlő az alap, amelyen össze lehet hasonlítani ezt a tünetet és annak okait azzal, ami más országban van. (Farkas István: Mondja meg tehát világosan, hogy annak ad segélyt, ennek nem ad!) Elnök: Méltóztassék csendben maradni, képviselő úr! A képviselő urakat már többször figyelmeztettem, hogy ne szóljanak közbe. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter: így mindenesetre arra kényszerülök, hogy befejezzem felszólalásomat, pedig azért szólaltam fel, mert itt erre vonatkozólag kívánság merült fel. Ismétlem tehát, nem ugyanaz az alap, amelyen Össze lehet hasonlítani .a viszonyokat, illetve ugyanezt a tünetet, amely nálunk és Angliában mutatkozik. Magát a munkahiányt véve azonban, mint gazdasági tünetet, meg kell állapítanom, hogy azt a hatalmas angol^ kormány és a hatalmas angol gazdasági élet sem tudja megoldani. Ezzel igazolom tehát azt, hogy mit Handumdrehen, — mint mondani szokás — egy kézmozdulattal nem lehet olyan gazdasági kérdéseket megoldani, amelyeknek gyökérzete sokkal messzebb nyúlik el, mint amekkora egy kicsi ország, egyébként is gyenge területe. Ismétlem azonban, t. Ház, hogy a kormány igen nagy gonddal és lelkiismeretességgel mérlegeli ezt a problémát (Elénk helyeslés a jobboldalon.) és el fog követni mindent, amit el lehet követni a közel jövőben, a távolabbi jövőre nézve pedig előkészíti a kérdéseket, hogy a nemzet érdekében kellő módon meg lehessen azokat oldani. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: T. Képviselőház! Napirendelőtti felszólalás vita és határozathozatal tárgyát nem képezheti. Ezekután előtérj esztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését folyó évi október hó 20-án, hétfőn délelőtt 10 órakor tartsa, amely ülés napirendjére a további teendők iránti intézkedés legyen. 47