Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-423

Az országgyűlés képviselőházának 4-2 ban kétségkívül megállapítható az, amit mon­dottam, hogy az ezer holdnál kisebb birtokom adják 65%-nál nagyobb részét_ a forgalomba kerülő gabonának. (Ügy van! Ügy van! a kö­zépen.) Ez statisztikai adat, amelyet kétségbe vonni józanul nem lőhet. Ennek következtében nem állhat meg az az állítás, hogy a nagybir­tokoknak adott a törvényhozás segélyt akkui-, amikor a törvényjavaslatot megszavazta. (Br. Podmaniczky Endre: Csak izgató jelszó! — Zaj. — Farkas István: Igen, a kisgazdák kap­ták, azok kapták, akiknek nincs eladó búzá­juk!) Viszont figyelembe kell venni azt, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! a jobb­oldalon.) hogy ilyen módon tehát a közép- és kistermelő kezébe jut a forgalomba kerülő ga­bonának legnagyobb része révén az^ a segély ; amelyet az úgynevezett bolettatörvény bizto­sít. A fogyasztóerő tehát ezeknél emelkedvén, kétségkívül gazdasági kihatása is lesz ennek az intézkedésnek, nem lehet tehát éppen a t. képviselő uraknak támadniok ezt az intézke­dést, amely a fogyasztóerőt emeli egy igen ha­talmas rétegnél. Visszatérve arra, amit az előbb voltam bá­tor említeni, a kormány foglalkozott ezzel a kérdéssel, éppen az én előadásomban s akkor abból az alapgondolatból indultam ki, amelyet t. képviselőtársam is említett, hogy a mun­kásságnak — generálisan véve most már ezt a fogalmat, a mezőgazdasági és> az ipari mun­kásságot együttvéve — munkával való ellátása kétségkívül rendkívül fontos feladat, mert — mint említettem — ilyen módon, ilyen kiéhe­zettségben nem lehet a munkáságot beleeresz­teni a télbe. A miniszterelnök úr teljesen ma­gáévá tette ezt a gondolatot és a gazdasági tárcák minisztereit utasította egyenesen arra, hogy a legsürgősebben tegyenek meg minden olyan intézkedést, amelyek pedig bizonyos fel­tételektől vannak függővé téve, azokra nézve az előfeltételeket minél sürgősebben teremtsék meg. Méltóztassanak azonban figyelembe venni, hogy amit nálunk, éppen úgy másoknál is nagy közgazdasági kérdés ez a szociálpolitikai tünet, a munkahiány tünete, ennek következté­ben csak nagy közgazdasági kérdésekkel har­móniában lehet magát ezt a tünetet eltüntetni és okait megszüntetni. Ha például a hitelkér­dést veszem, ez a kérdés kétségkívül olyan, hogy a legnagyobb megfontolást igényli, mert könnyelmű adósságcsinálásba az államnak még azon a réven sem szabad belerohannia, hogy ilyen szociálpolitikai eredményt elérjen. (Kabók Lajos: A hasznos beruházás nem könnyelmű adósságcsiálás!) Hasznos^ beruhá­zások céljaira is lehet olyan adósságot csi­nálni, amely végeredményben nem hasznos, (Kabók Lajos: Akkor nem hasznos, ha nem hasznos; de ha hasznos, akkor hasznos!) ha a hitel feltételei elfogadhatatlanok és azt hiszem, legelsősorban éppen a baloldal vonná kérdőre a kormányt bizonyos idő múlva, hogy az egész magyar nemzetgazdaság terhére könnyelműen olyan feltételekkel kontrahált hiteleket, amely feltételek az egyetemességet súlyosan érintik. (Kabók Lajos: Van már ilyen hitel elég!) Rendben van, éppen erre akartam utalni. An­nakidején, amikor a Speyer-féle hitelről szó volt, a kormányt az vezette, hogy^ minél több munkaalkalmat létesítsen és magát a gazda­sági életet nagyobb pezsdülésre hozza; és íme, eljött már az ideje annak, amikor ama hitel nehéz feltételei okán a kormány fejéhez mél­tóztatott verni azt a ténykedését. Ettől óvako­dunk most is. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXX, . ülése 1980 július 11-én, pénteken. 319 A kormány tehát könnyelműen nem fog belemenni olyan hitel kontrahálásába, amely­nek feltételei súlyosságuk okán bizonyos idő múlva azután jogos kritika tárgyává volná­J nak tehetők. Arról azonban a t. Házat min­i denesetre biztosítani kívánom, hogy amit gaz­dasági téren meg lehet tenni, arra el van szánva a kormány, hogy megteszi, viszont felhívom a szíves figyelmet arra is, hogy ezek nem olyan kérdések, amelyeket egy kézmozdulattal el le­hetne intézni. En nem szeretek külföldi példákra hivat­kozni, mert hiszen a parabolizmus, az össze­hasonlítási alap nem ugyanaz, ezt én konce­dálom, az a tény azonban mégis esak megvan, hogy például a hatalmas angol nemzetgazda­sági élet és annak vezetői nem tudják meg­oldani máról holnapra ezt a gazdasági pro­blémát. (Propper Sándor: De nem is engedik éhenhalni a munkanélkülieket!) Nem arról van szó, t. képviselőtársam. (Propper Sándor: Ar­ról van szó! — Farkas István: Arról nem be­szélnek! Ott nem bolettát vezetnek be, hanem munkanélküli segélyt adnak! — Br. Podma­niczky Endre: Fixa ideája a boletta! — Ka­bók Lajos: A hercegek lovára van ötezer pengő! — Farkas István: A nagybirtokosoknak van, csak a nép haljon éhen! — Zaj. — Elnök csenget.) Nem lojális vitatkozási mód az, hogy a vitába olyan körülményt méltóztatnak bele vegyíteni, amelyet én koncedáltam, amikor azt mondottam, hogy nem egyenlő az alap, amelyen össze lehet hasonlítani ezt a tünetet és annak okait azzal, ami más országban van. (Farkas István: Mondja meg tehát világosan, hogy annak ad segélyt, ennek nem ad!) Elnök: Méltóztassék csendben maradni, képviselő úr! A képviselő urakat már többször figyelmeztettem, hogy ne szóljanak közbe. Vass József népjóléti és munkaügyi mi­niszter: így mindenesetre arra kényszerülök, hogy befejezzem felszólalásomat, pedig azért szólaltam fel, mert itt erre vonatkozólag kí­vánság merült fel. Ismétlem tehát, nem ugyanaz az alap, amelyen Össze lehet hasonlítani .a viszonyo­kat, illetve ugyanezt a tünetet, amely nálunk és Angliában mutatkozik. Magát a munka­hiányt véve azonban, mint gazdasági tünetet, meg kell állapítanom, hogy azt a hatalmas angol^ kormány és a hatalmas angol gazda­sági élet sem tudja megoldani. Ezzel igazolom tehát azt, hogy mit Handumdrehen, — mint mondani szokás — egy kézmozdulattal nem le­het olyan gazdasági kérdéseket megoldani, amelyeknek gyökérzete sokkal messzebb nyú­lik el, mint amekkora egy kicsi ország, egyéb­ként is gyenge területe. Ismétlem azonban, t. Ház, hogy a kormány igen nagy gonddal és lelkiismeretességgel mérlegeli ezt a problémát (Elénk helyeslés a jobboldalon.) és el fog kö­vetni mindent, amit el lehet követni a közel jövőben, a távolabbi jövőre nézve pedig elő­készíti a kérdéseket, hogy a nemzet érdekében kellő módon meg lehessen azokat oldani. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: T. Képviselőház! Napirendelőtti felszólalás vita és határozathozatal tárgyát nem képezheti. Ezekután előtérj esztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését folyó évi október hó 20-án, hétfőn délelőtt 10 órakor tartsa, amely ülés napirendjére a to­vábbi teendők iránti intézkedés legyen. 47

Next

/
Thumbnails
Contents