Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.
Ülésnapok - 1927-421
Az országgyűlés képviselőházának 421 • ülése 1930. évi július hó 5-én, szombaton, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Táry y;ii : Elnöki előterjesztések. — Szilágyi Lajos napirendelőtti felszólalása a görög-keleti magyar egyház megszervezése tárgyában. — Egyes gabonanemiiek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az önkormányzati testületek háztartásának hatályosabb ellenőrzésére vonatkozólag az 1927 : V. te. III. fojezetóben foglalt átmeneti rendelkezések érvényességéről szóló törvényjavaslatnak a Felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett módosított szövoge : Krúdy Ferenc előadó. — A m. kir. honvédség ós egyéb fegyveres őrtestületek tagjainak pótdijáról ós egyéb intézkedésekről szóló törvényjavaslat : Temesváry Imro előadó, Szilágyi Lajos, Homonnay Tivadar, Jánossy Gábor, Wekerle Sándor pénzügyminiszter. A címhez : JMeskó Zoltán. — Az Országos Társadalombiztosító Intézet betegségi biztosítási ága pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat : Fitz Arthur előadó, Baracs Marcell, Meskó Zoltán, Propper Sándor, Vass József nópjólóti és munkaügyi miniszter. — A kereskedelemügyi miniszter benyújtja a ceglódkörnyéki gazdasági vasút ceglód-nagykátai, cogléd-tápiószelei, coglódugyeri, halesz-szőregi vonalainak ós cegléd-Kossuth-tór-fegyvertéri összekötő vonalainak engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot, továbbá a textilhulladókokat vattává feldolgozó üzemeknek az iparhatósági telepengedély alapján létesítendő ipartelepek jegyzékébe iktatása tárgyában 124.610/1930. szám alatt kiadott rendeletről szóló jelentést. — A Képviselőház tagjainak adakozása : Giesswein Sándor síromlékére. (Elnöki előterjesztés). — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpelláció . Kabók Lajos — az összkormányhoz — modora családi házak építése tárgyában. — A nópjólóti és munkaügyi miniszter válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Wekerle Sándor, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Urbanics Kálmán jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Guibicza Ferenc jegyző úr! Bejelentem a t. Háznak, hogy Szilágyi Lajos képviselő úr a görög-keleti magyar egyház megszervezése tárgyában napirend előtti felszólalásra kért tőlem engedélyt. Az engedélyt a képviselő úrnak megadtam és így őt illeti a szó. Szilágyi Lajos: T. Ház! A szentesi görögkeleti magyar egyház, a dar vasi görögkeleti magyar egyház, a zsákai görögkeleti magyar egyház, a körösszeg-apáti görögkeleti magyar egyház és a siklósi görögkeleti magyar egyház nevében egy emlékiratot nyújtottam be a mai napon a Képviselőház elnökségéhez. Az ügy fontosságára való tekintettel napirend előtti felszólalásra kértem engedélyt abból az okból, mert ennek az emlékiratnak néhány mondata olyan tartalmú, hogy az okvetlenül közfigyelmet érdemel. Ezek közül az egyházak közül kettő Bihar megyében, az én választókerületembe tartozik, és innen ered megbizatásom. Az emlékirat hivatkozik arra, hogy 1868. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XXX. évi IX. te. szerint két görögkeleti nemzeti egyház van jelenleg Magyarországon, mégpedig a szerb és a román nemzeti egyház, magyar nemzeti egyház azonban nincs. Egy másik helyen az emlékirat hivatkozik arra, hogy 1907. március 19-én a Képviselőház egy határozatot hozott, a szatmári görögkeleti magyar plébániára vonatkozólag, amely így szól (olvassa): «A szatmári görög-keleti magyar plébánia megalakításának ügyében a szatmári hivek által beadott kérvény pártolólag és azzal adatik ki a miniszterelnöknek és a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, hogy a magyarajkú görögkeleti vallású hívek egyházi szervezésének sürgős létesítése céljából a szükséges intézkedéseket tegye meg.» * Panaszkodik ez a beadvány a miatt, hogy ezt a határozatot nem hajtották végre. Erre a házhatározatra semmi sem történt, úgyhogy a helyzet változatlan; ugyanúgv van ma is minden, mint az 1868 : IX. te. meghozatala idején volt. Panaszkodnak a kérvényező egyházak, hogy miközben a magyar törvényhozás mindent megadott a román és szerb görög-keleti egyházaknak, a közben a magyar nemzeti egyházról nem gondoskodott,. Felhozzák érvelésükben azt, hogy a görög-keleti román és a görög-keleti szerb nemzeti egyházak mintegy államot alkottak az államban és szinte iiyiltaii nevelték az irredentát, miközben a saját fajtájú, görög-keleti vallású magyar hazafiaknak a magyar törvényhozás megtagadta magyar egyházuk megszervezését. Kéri ez az Öt egyház azt, hogy v- magyaréi
