Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.
Ülésnapok - 1927-415
Az országgyűlés képviselőházának 415. ülése 1930. évi június hó 27-én, pénteken, Almásy László és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1930. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az állami kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Temosváry Imre előadó, Farkas István, Sándor Pál, Wekerle Sándor pénzügyminiszter ; az 1. §-hoz : Temesváry Imre előadó, Sándor Pál. — A külügyi, közgazdasági ós közlekedésügyi bizottság benyujlja együttes jelentését Ausztriával 1922 február 28-án kötött kereskedelmi egyezmény, az 1926 április 9-ón kötött és az 1926 : XVIII. tcikkbe iktatott kereskedelmi pótegyez meny, valamint az 1928 június 24-én kötött ós az 1928: XXXIV. tcikkbe iktatott második kereskedelmi pótegyezmény kiegészítéseképpen 1930 június 14-én Wienben aláírt harmadik kereskedelmi pótegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában ; továbbá a Görögországgal 1930 június 3-án Athénben aláírt kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában, végül a nyersbőrök, illetve csontok kivitele tárgyában 1928 július 11-én Genfben kelt és az 1929 :XLI. ós XLII. tcikkekbe iktatott kétrendbeli nemzetközi megállapodás életbeléptetésére vonatkozóan 1929 szeptember 11-én Genfben aláírt kétrendbeli jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. - A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az indítvány- ós interpellációs-könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Wekerle Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 órakor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitóim. A imái ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Urbanies Kálmán jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Szabó Zoltán jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Jász-iNagyikunSzolnok vármegye közönségének feliratát az állami szabályozás alatt nem áttó vízfolyások rendezésének állami támogatása tárgyában. Baranya vármegye közönségének feliratát a községi közmunkák megszüntetése tárgyában, végül a vámosinikolai járási ipar testületnek Karafiáth Jenő képviselő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a boletta-rend•szer bevezetése tárgyában. A feliratokat a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényd bizottságnak adja ki, a kérvényt pedig a búza és rozs értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslattal leendő együtt tárgyalása eéljiából a Ház asztalára teszem le. Napirendünk szerint következik az 1930. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat (harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Perlaki Györgv jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának ihelye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásiban is elfogadni, igen KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXX. vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és 'hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik az állami kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 940, 970.) Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! (Farkas István: Szegény, minden rossz dolgot neki kell elvégeznie!) Magyarország gazdasági helyzetének reorganizálására az első lépést akkor tettük meg, amikor 1924-ben az úgynevezett népszövetségi kölcsönt felvettük. Ennek a kölcsönnek felvétele lette lehetővé, hogy az akkor megalkotott 1924 : IV. és V. te. alapján a Nemzeti Bank létesítésével pénzünk értéke stabilizálódott és stabil értékre változtathattuk át az inflációs időkben megalkotott törvényeink révén kivetett köztartozásokat, amelyek tudvalevőleg az ezt megelőző időben egyik napról a másikra értékváltozásnak voltak kitéve. A törvényhozás akkori bölcs intézkedése tette lehetővé, hogy az államiháztartásunk egyensúlyba volt hozható és ez az egyesúly továbbra is biztosítva volt. De ez tette lehetővé azt is, hogy a háború kezdetétől körülbelül tizenegy esztendeig szünetelő közmunkák megindulhattak és ezáltal teljes mértékben elernyedt gazdasági életünkbe új vérkeringést tudtunk belevinni. Azok a minden emberi erőt felülmúló feladatok azonban, amelyek megoldása a háború után felborult állami élet rendbehozatala tekintetében kormányiunk kötelessége volt és amelyek, különösen az országhatárok megszűkítése következtében közgazdasági téren teljesen új orientálódást és új berendezést igényeltek, lépten-nyomon beleütköztek a trianoni békeszerződés 180. cikkében foglalt ama rendelkezésbe, amely Magyarország összes vagyonára és jövedelmére vonatkozólag zálogjogot
