Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-420

Az országgyűlés képviselőházának U2( Gábor: Mink is, mindenki!) és szívesen bocsátom véleménynyilvánításomat a választók bírálata alá. (Zaj. Elnök csenget-) De indokolom — mint aki elsősorban agrár-vidék képviselője vagyok — a magam állásfoglalását azzal, hogy például az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vezérkarának hivatalos jelentése úgy nyilatkozott a boletta-javaslatról, hogy azt nem helyesli. (Meskó Zoltán: De felveszik a bolettát! - Zaj.) Az más kérdés, hogy felveszik-e, ha törvény lesz belőle. (Meskó Zoltán: Nem kötelező!) Akkor mutassák meg először azok, akik a kormányzattal összeköttetésben vannak és nagy salláriumokat vesznek fel itt vagy ott, hogy miképpen bocsátják ezeket a köz rendelkezésére. (Jánossy Gábor: Micsoda salláriumok?) Akik bent ülnek különböző igazgatóságokban, különböző részvénytársaságokban, azok kapnak. Ez nem gyanúsítás! (Jánossy Gábor: Ahhoz a kormánynak semmi köze sincsen!) Hiszen felszólalt itt gróf Sigray Antal t. képviselőtársam — akinek, mint nagybirtokosnak, nem vonhatjuk kétségbe a teljes jóhiszeműségét, amikor élesen a boletta-javaslat ellen beszélt — mégis azt mondotta, hogyha törvény lesz belőle, akkor azt, ami neki jár, nem utasítja vissza. Hogy azután titkon,'a kulisszák mögött miképpen adja ő, vagy^ más ezt jótékonycélra, vagy miképpen bocsátja azoknak a szegénységgel küzdő társadalmi rétegeknek rendelkezésére, akik a jótékonyságra rászorulnak, az más kérdés; azt nem való a Ház színe elé hozni. De úgy ő, mint Gaal Gaston t. képviselőtársam, a Felsőházban gróf Hadik János, itt Hunyady Ferenc gróf és Nagy Emil t. képviselőtársam, akik mind agrár emberek, mind konzervatív gondolkozásúak: ellene nyilatkoztak a balettá-javaslatnak. (Meskó Zoltán: Gaal Gaston elfogadta a javaslatot! — Zaj ) Csak egyes részeit s méltóztatik tudni, hogy Gaal Gaston egyébként olyan ellenzéki kritikában részesítette... Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy folytonos közbeszólásaival ne zavarja a szónokot. Kun Béla: ... Gaal Gaston t képviselőtársam olyan ellenzéki kritikával kísérte a javaslatot, amit ha szintén elmondanának mindazok, akik a javaslat ellen nyilatkoznak vagy szólalnak fel, jobbat ők se tudnának mondani. Ne vegye tehát zokon a t. Képviselőház és általában a földiníveléssel foglalkozó társadalom, a gazdálkodó, na — aggodalmainkra való tekintettel — mi ezzel a javaslattal pár óra hosszat foglalkozunk és vitázunk azokkal, akik a javaslatot védik. A t. kormányzatnak már régen kellett volna, mint azt előbb említettem, a mezőgazdasági termelés jobb sorsának előmozdítására törvényjavaslatot ide terjesztenie. Ez alól a felelősség alól semmi és senki nem oldhatja fel a kormányzatot. (Esztergályos János: Az optánsper helyett inkább ezzel foglalkoztak volna!) Hiszen tudják, hogy az adóztatás tekintetében évek óta túl van terhelve a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó népréteg. Tudják azt is, hogy a végveszéllyel küszködik. Tudják, hogy a mezőgazdaságnak — amelv minden más termelési művelés alapja — rossz sorsra vagy lehanyatlása maga után vonja a lejtőn a többit. Hát miért nem cselekedték hamarabb azt, amivel most itt előállnak? Miért kísérleteztek és ha ez a boletta-javaslat most olyan nagyon jó, akkor miért foglalkoznak azzal, hogy ezt mégis elvetvén, Dabasi^ Halász Móric t. agrár képviselőtársaimnak másik javaslatát teszik magukéivá, mely a búza- és liszt• árakat maximálni akarja. KÉPVISELŐHÁZI N^PLÓ. XXX. '. ülése 1930 július 4--én, pénteken. 237 T. Ház! Ezzel szemben érv az, hogy következnék a nyári szünet, amikor bár mindanynyian szeretnénk már mennél hamarabb — nem hűsölésre, hanem a mezőgazdasági vagy más foglalkozás folytatására hazamenni, még mindig itt vagyunk. Viszont ha nem szólaltunk volna fel, akkor meg éppen velünk szemben vetnék oda, hogy előzetesen a parlamenti tárgyalás előtt tiltakoztunk, most pedig egy szavunk sincs a káros törvényjavaslattal szemben. Nagyon jól tudom, hogy a végsőkig igénybe vannak véve ebben a Házban nem képviselőtársaim, mert nekünk mégis megvan a módunk, hogy kimenjünk az ülésteremből, hanem a tisztviselők, az elnöki és a háznagyi hivatal, a gyorsiroda, gépelő- és telefonos alkalmazottak; (Ügy van! Ügy van!) még a palotaőrök is, akik nem jókedvből vigyáznak reánk és arra, hogy vájjon úgy áll-e minden dolog, aimint azt az előírás parancsolja, és igénybe vannak véve túlontúl t. újságíró kollégáink. Es most még 12 órás üléseket tartunk... (Meskó Zoltán: Az ország már várja az intézkedéseket!) Akkor miért nem hozták hamarabb ide ezt a törvényjavaslatot? Mindezért a felelősség nem az ellenzéket terheli, amely szólásjogával alig él, hiszen a polgári ellenzék soraiból a hatodik felszólaló vagyok csak, aki bátorkodom ellenzéki véleményemnek a javaslattal szemben kifejezést adni. En itt voltam már a Tisza-korszak alatt, akkor vívtam nagy közjogi csatákat és az egyébként felmerült kérdésekben is vívtunk nagy elvi csatákat együtt az ellenzéken t. Meskó Zoltán lképviselőtársammal, a t. miniszterelnök úrral, a földmívelési miniszter úrral és más képviselőtársaimmal is. De akkor mégis parlamentarisabb világ volt; ezt tartozom kijelenteni. (Zaj. — Elnök csenget.) Ami most folyik, nem más, mint nagy színjáték. Parlamentarizmus van addig, amíg az előzetes bizottsági tárgyalásokon... (Zaj.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, hogy a folytonos közbeszólásokat szüntessék meg. {Egy hang: Hagyd közbeszólni Meskót, légy szíves! — Meskó Zoltán: Miért szóljak közbe?) Csendet kérek! Ha nem maradnak csendben, név szerint fogom megnevezni a képviselő urakat. Kun Béla: Nagy színjáték ez. (Zaj.) Parlamentarizmus van addig, amíg a bizottsági és együttes bizottsági üléseken valamilyen javaslatot letárgyaltunk és megvitatunk és azután újságcikkek erről híradást közölnek. Mikor azonban a plénum elé kerül a dolog, akkor azt szeretné a t. többségi párt, hogy egy-kettőre készüljön el minden, úgy menjen, mint a- karikacsapás. (Jánossy Gábor: Senki sem akarja.) Akkor miért hozták a nyolcórás és 12 órás üléseket? (Jánossy Gábor: Mert a termelésnek van rá szüksége! — Meskó Zoltán: Megérett a gabona, cséplés előtt áll, nem akarunk szalmát csépelni. — Zaj. — Elnök Gsenget. — Baracs Marcell: Csépel a mai kormányzat elég szalmát.) T. képviselőtársam, tudjuk, hogy a gabona megérett, júliusra már cséplés előtt áll, de lehetett volna ezzel a javaslattal már májusban, sőt már áprilisban is idejönni és már évekkel ezelőtt lehetett volna a mezőgazdasági termelés válságán segíteni és idejében eliminálni azokat a nagy bajokat, amelyek tagadhatatlanul megvannak, részben pedig meg kellett volna előzni ezek bekövetkezését. (Ügy van! Ügy van!) Ezt nem tették. Miért? Mert többet ért a kormány előtt egy-egy közigazgatási és kormányhatalmi kiszállás az időközi választá35