Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-420

228 Az országgyűlés képviselőházának amely ezzel a javaslattal és általában a kormányzati ténykedésekkel jár, különösen amely ezzel a javaslattal fenyeget, ha ez törvényerőre emelkedik, a kormányra hárítok át és *a kormány mögött ülő többségi oartra, valamint a kormányt támogató keresztény szociális és gazdasági pártra, amely annyira sem méltatja az ország városi lakosságának érdekeit, hogy legalább itt volna .a tárgyalások alatt, hogy felemelné tiltakozó szavát ez ellen. Ugyanolyan kétszínű játékot folytat itt ebben a kérdésben, (Elnök csenget.) mint amilyen játékot folytatott... Elnök: A képviselő úr által használt kifejezés sértő és ezért a képviselő urat rendreutasítom. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem sértett!) Ezzel egy pártot megsértett a képviselő új. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Tessék csendben maradni. Propper Sándor: Nem sérteni akartam, (Br. Podmaniczky Endre: De megsértette!) hanem harcba szólítani akartam. Azt szeretném, hogy az a párt, amely azt mondja, hogy városi tömegekre támaszkodik, amely azt mondja, hogy százezrével vannak városi választói, álljon a sarkára akkor, amikor a városi kisexisztenciák, dolgozó tömegek kenyerét mesterségesen meg akarják drágítani. Erre hívom én fel a keresztény szociális és gazdasági pártot, (Zaj a szélsőbaloldalon.) amelynek ilyen irányú kötelessége a városi tömegekkel szemben fennáll. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj a baloldalon. — Káinoki Bedő Sándor: Közönséges lázítás! — Folytonos zaj. — Rothenstein Mór: 12 órás ülés és a kereszténypárt valahol mulat! — Elnök csenget. — Jánossy Gábor: Meggyőződését követi! — Kabók Lajos: Ilyen à kereszténypárt politikája! Népellenes politika az is! — Ernszt Sándor: Dehogy népellenes, a népért van! — Kabók Lajos közbeszól. — Keisincer Ferenc: Nyugodjatok meg édes véreim, Bethlen majd elrendezi! — Zaj.) Elnök: Kérem képviselő urak, ne folytassanak párbeszédeket. (Nagy zaj. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kifelé támogatják!) Kénytelen leszek a képviselő urakat személy szerint megnevezni és rendreutasítani. Tessék engem ettől megkímélni és tessék csendben maradni. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Propper Sándor: Önök minket az erőszakos házszabályok erőszakosságaival, 12, esetleg 16 órás ülésekkel kifáraszthatnak, letörhetnek, hozhatják a szájkosarat, amelyet szintén elhelyeztek a házszabályokban, (Zaj a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Nincs szájkosár, rend van!) mi azonban — kijelentem — nem adjuk fel a harcot a kenyérdrágítás ellen. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Mi sem!) Ha a parlamenten belül letörnek minket, elvisszük a kérdést a parlament falain kívülre, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Nagy zaj a jobboldalon.) Lesz rá gondunk, hogy felvilágosítsuk a népet ... (Nagy zaj a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Ne fenyegessen! — Br. Podmaniczky Endre: Hát ez nem lázítás? — Ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget. — Farkas Gyula: Majd mi visszük ki a falura az önök taktikáját! — Farkas István: Majd a falu népe elbánik önökkel! — Elnök csenget. — Zaj. — Farkas Gyula: Hogy hogyan akadályozák meg önök a mezőgazdaság megsegítését a spekuláció érdekében! — Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Br. Podmaniczky Endre: Maguk akadályozzák meg! — Malasits Géza: Csak csendőrszuronnyal tudják megvédeni, máskép nem! — Nagy zaj a jobb- és baloldalon-) 4-20. ülése 1930 július U-én, pénteken. Elnök: A képviselő urakat figyelmeztetem... Propper Sándor: Lesz gondunk arra... Elnök: Kérem, tessék csendben maradni. (Folytonos zaj. — Egy hang a jobboldalon: Vigyázzon magára!) Propper Sándor: Maga vigyázzon magára! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Rothenstein Mór: Tessék néha jobbra is nézni! — Kabók Lajos: A képviselő urakat a jobboldalon nagy kíméletben részesítik.) A képviselő urak nem engedik az elnököt szóhoz jutni. Nem is tudják, hogy mit akar mondani és már előre ítéletet mondanak. Figyelmeztetem a képviselő urakat minden oldalon, méltóztassanak nyugalmukat és a tárgyalás higgadtságát megőrizni és mindenféle fenyegetéstől, személyeskedéstől tartózkodni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Jánossy Gábor :^ Nem méltó ez a parlamenthez. — Kabók Lajos: Odaát is tessék figyelmeztetni a képviselő urakat!) Kérem, ez mindenkinek szól. És kérem a képviselő urakat, hogy az elnököt ne utasítsák. En tudom a magam kötelességét s bár elég sokszor nehéz azt teljesíteni, de mindenesetre törekedni fogok arra, hogy kötelességemet teljes nyugodtsággal, higgadtsággal és igazságosan teljesítsem. (Éljenzés jobbfelől.) Propper Sándor: T. Képviselőház! A lelki és a fizikai letöréshez hozzátehetik a fizikai fenyegetést is, amint ez most megtörtént. (Zaj a jobboldalon.) Vegyék tudomásul, hogy nem ijedünk meg. (Felkiáltások a jobboldalon: Mi sem.) Nem adjuk fel a harcot. (Felkiáltások a jobboldalon! Mi sem!) Lesz gondunk arra, hogy az ország dolgozó népét úgy a városban, mint a faluban felvilágosítsuk, mert a falu népét is sújtja, — tessék tudomásulvenni — (Zaj a jobboldalon.) mert a falu dolgozó népének nincs eladni való búzája, az a maga kis földecskéjén dolgozik. (Folytonos zaj.) Elnök: Képviselő urak, egy parlamentáris, alkotmányos tárgyalásnak nem az a módja, hogy egymást túlkiabáljuk. A képviselő úr felemeli szavát, hangosan beszél, a képviselő urak még hangosabban beszélnek, az elnök az egész tárgyalásból semmit se ért. Méltóztassanak tehát csendben maradni, és a parlamenti méltóságot tiszteletben tartani. (Ügy van! jobbfelől. — Br. Podmaniczky Endre: Tartsa meg ő a parlament méltóságát! — Peidl Gyula: Báró úr, ne izguljon!) Propper Sándor: Kimegyünk mi a falvakba is, mert tudjuk, hogy ez a javaslat a falu népét is sújtja, a falu népének nem tereim boletta, a falu népe nem termel eladó gabonát, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Hát?) a falu népe vásárol gabonát. Hiába tárja ki a karjait a képviselő úr, hiszen a hozzáértő kisbirtokos ... {Zaj a jobboldalon.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, Ihogy beszédideje letelt, szíveskedjék beszédét befejezni. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Propper Sándor: Lesz gondunk arra, hogy ezt a politikát, az élet megdrágításának ezt a politikáját megismertessük az ország dolgozó népével, a városban és a falúban is. Nem én fenyegetek, (Derültség jobbfelől.) önök fenyegetnek, önök nem is fenyegetnek, önök végrehajtják a fenyegetést, a kenyérdrágítást végrehajtják, nemcsak fenyegetnek vele! T. Képviselőház! Sok mondanivalóm volna még, ezért tisztelettel kérem, méltóztassanak beszédidőmet egy félórával meghosszabbítani. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Megadjuk! — Felkiáltások a jobboldalon: Nem adjuk meg! — Kabók Lajos: Beszélni sem lehet? Azért van 12 órás ülés?! — Egy hang jobbfelől: Nem lehet