Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-414

14 Az országgyűlés képviselőházának 4ü és másik város irészletesebib felvilágosítást kíván a saját lakosságára vonatkozólag gyűjteni, az országos statisztikai munkálatokkal kapcsol abban ez megszervezhető lesz, mindenesetre a statisztikai tanács figyelmébe fogom ajánlani, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozzék. (Helyeslés jobb felől.) T. Ház! Még osak egy pár szót a bizalom kérdéséről Kéthly t. képviselőtársaim újból kifogásolja mai felszólalásában, hogy az 1929. évi XIX. te. az Országos Statisztikai Hivatalt s az egész statisztika ügyét a kereskedelemügyi minisztérium jogköréből a miniszíteietlnöikség hatáskörébe utalja. Utalhatnék itt arra a beszédre, amelyet Gál Jenő t. képviselőtársaim tartott az ellenzéki padotkról, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) aki a maga részéről kifejtette, hogy ez javulás a múlttal szemben, mert ezáltal bizonyíttatik az, hogy éppen a kormány feje, aki elsősorban felelős poltikaiiag a^ nemzetnek azért a politikáért, melyet a kormány folytat, van hivatva elsősorban a statisztika adatait tanulmányozva, a bajokat észrevenni, s keresni, kutatni azokat az eszközöket, amelyek segítségével azután ezeken a bajokon segíteni lehet. En a magam részéről, amikor az 1929 :XIX. tot tárgyaltuk, részletes indokolással szolgáltam arra nézve, hogy miért kívánatos, hogy a statisztika ügye a miniszterelnökség alá tartozzék. Minden esetre ebben a felszólalásomban is a leghatározottabban tiltakoznom kell az ellen a beállítás ellen, mintha azért, mert a statisztika most a miniszterelnök vezetése alatt áll, az most politikai szempontból nem volna éppen olyan megbízható, mint aminő megbízható volt azelőtt. A számokat hamisítani nem lehet. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) ÍRothenstein Mór: De csoportosítani lehet!) Azt képzeli t. képviselőtársam, hogy majd a miniszterelnök befolyást gyakorol arra, hogy a számlálóbiztosok az egyes rubrikákba mást írjanak be? De ha tudna is ilyen irányban befolyást gyakorolni, ennek csak akkor volna értelme, ha az összesítés is olyan irányban sülne el. mint az politikai szempontból kívánatos. (Kenéz Béla: Es ha visszaimenőleg meg lehetne csinálni 30 esztendőre.) Ennek a szemrehányásnak abszolúte semmiféle alapja nincs, nemcsak hogy nem szándékozunk ilyen befolyást gyakorolni, hanem ellenkezőleg, magunk örülünk elsősorban, ha megbízható számokból tájékozódunk az ország közállapotairól, az ország betegségeiről és azokról a momentumokról is, amelyek esetleg indítékul szolgálhatnak arra, hogy egyik vagy másik irányban változtassunk azon a politikán, — közgazdasági vagy kulturális, vagy bűnügyi téren — amelyet a kormány eddijr folytatott. Ami t. képviselőtársamnak azt a megjegyzését illeti, hogy az 1920. évi népszámlálás adatai sem dolgoztattak fel a mai napig, ez a tényeknek egyszerűen nem felel meg, mert azok már régen fel vannak dolgozva, publikálva vannak. Ha t. képviselőtársam érdeklődik a Statisztikai Hivatalnál, ezeket a kiadványokat megkaphatja. (Br. Podmaniczky Endre: Roszszul vannak informálva.) Ezzel be is fejeiem a mondottakat; még csak annyit kívánok hozzátenni, hogy mindenesetre azon leszünk, hogy az 1930. évi népszámlálás adatai minél előbb feldolgoztassanak; azon leszünk, hogy éppen ennek a feldolgozásnak siettetése érdekében azok az újabb rendszerű statisztikai gépek is bevezettessenek, amelyek lehetővé teszik, hogy ez a feldolgozás ne éveket vegyen igénybe, hanem rövidebb . ülése 1930 június 26-án, csütörtökön. idő alatt vitessék .keresztül, mert mindnyájunknak — a kormánynak és parlamentnek egy- , formán — érdeke az, hogy ha 1930. év végén a felvételek megtörténnek, azokba minél előbb bele is tekinthessünk, hogy azok felett bírálatot gyakorolni képesek legyünk. Ajánlom ezekután a törvényjavaslatot elfogadásra. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Az előadó úr nem kíván szólni. Szólásjoga'többé senkinek nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—8. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal 1929/30. évi munkatervéről szóló • jelentés tárgyalása, (írom. 796, 1008.) Minthogy napirendünk következő tárgya, mely az 1930/31. évi hivatalos statisztikai munkatervről (írom. 997, 1008.) szól, a most tárgyalandó jelentéssel tartalmilag összetartozik, azért a házszabályok 138. §-ánalk 2. bekezdésére utalással javaslom at. Háznalk, hogy a két jelentés általános vitáit egyesítse. Méltóztatnalk ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a két jelentés együttes tárgyalásához hozzájárult. Az előadó urat illeti a szó. Dencz Ákos előadó: T. Képviselőház! Mielőtt a napirendre tűzött jelentések részletes ismertetésére rátérnék, van szerencsém tisztelettel előrebocsátani, hogy a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatalnak az 1929/30. évi munkaterve r tárgyában benyújtott miniszterelnöki jelenés a múlt év június hó 14-én terjesztetett a Ház elé, érdemleges tárgyalás alá azonban eddig nem került, ennélfogva tisztelettel vagyok bátor javasolni, hogy a következő indokioikinál fogva ezt a munkatervet is az 1930/31. évi munlkatervvel egyidejűleg elintézettnek venni nuéltáztasisék. Javasolnom kell ezt mindenekelőtt azért, mert az 1929. évi XIX. te, — mint méltóztatnak tudni — a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal és^ a statisztikai szolgálat ellátása terén mélyreható átszervezést rendelt el, amely átszervezés a munJkaterv szerkesztésére vonatkozólag iis a múlttal szemben igen lényeges eltéréseket tartalmaz. Ezek egyike abban áll, hogy a munkaterv az új törvény alapján most már nemosalk a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal tevékenységére szorítkozik, hanem felöleli az egész hivatalos statisztikai szolgálat adatgyűjtését. A másik fontos eltérés pedig az, hogy az így összeállított munkatervet az országos statisztikád tanács meghallgatásával kell elkészíteni. Bár a korábbi 1927 : XXXV. te. ama rendelkezésének, hogy a munkaterv a Ház elé terjesztendő, a miniszterelnök úr kellő időben eleget tett, azonban mégsem látszott célszerűnek, hogy az időközben hatályba lépő újabb törvény rendelkezései ennek a munkatervnek