Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-418

132 Az országgyűlés képviselőházának A IS. ülése 19 $0 július 2-án, szerdán. latkozatot tett a polgári ellenzékre, ami­kor azt mondotta, hogy a jóízlés tiltja neki azt, hogy az ellenzéki oldalon tett tapasz­talatait itt a Házban nyilvánosságra hozza. Akármiképpen magyarázzák, Sándor Pál képviselőtársam is úgy értelmezte, — mert csakis úgy értelmezhette, — 'hogy képviselőtár­saimnak valamelyes kifogása van a polgári ellenzék magatartása ellen, (Pakots József : Szo­rongatott helyzetben volt! Nem tudott jobbat. mondani!) és igen helyesen tette Sándor Pál képviselőtársam, hogy Berki Gyula képviselő urat felkérte arra, hogy idevonatkozóan ma­gyarázatot adjon. Mert mi itt a polgári ellen­zéken Berki Gyula képviselő úrral voltaképpen egyáltalában nem is találkoztunk, tárgyalá­saink vele nem voltak, és amikor kilépett innen a képviselő úr, éppúgy, mint amikor kerülete választóközönségének egy tekintélyes része azt kivánta, hogy visszamenjen, akkor a képviselő úr vissza is lépett az igen t. egységes­pártba, (Egy hanp jobbfelöl: Okosan tettel!) legfeljebb csak egy kis akadályt okozott egy ideig az ellenzék összefogásának gondolatával szemben, de arról méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy Berki Gyula képviselőtársamnak a polgári ellenzék magatartását illetőleg nem lelhet semmiféle súlyos kritikája. (Pakots Jó­zsef: Nem bizony!) Mi teljesítjük a magunk kötelességét és egyetlenegy kincsünk van a mai időkben, a becsületünk, ezt a 'becsületünket pe­dig a magunk részéről meg akarjuk védel­mezni. (Helyeslés.) Képviselőtársam Konkoly-Thege (képviselő­társunk statisztikájából ikitünően felsorakoz­tatott adatokat hozott elő, amikor a birtokel­osztást tárta; fel és megállapította, hogy meny­nyi kis-, nagy- és törpebirtokos, búzát termelő törpe- és kisbirtok van % mi esik a nagybir­tokra és mennyire szociális ez a tisztelt bo­letta című törvényjavaslat. Ezzel szemben na­gyon helyes gróf Hunyady Ferenc képviselő­társunknak, mint nagybirtokosmiaik a megálla­pítása, hogy a íkisgazdatársadalom képviselő­jének eme szavait a maga részéről mint nagy­birtokos már megcáfolta. De rossz is volt Berki Gyula képviselőtár­sunk statisztikai beállítása, mert ne aztmcndja meg, hogy a birtokeloszlás a Konkoly-féle sta­tisztika * szerint ^ inilyen, hanem azt mondja meg, hogy ©ladásna mennyit tud termelni a kisbirtokos és törpebirtokos, mennyit tud ter­melni a nagybirtokos és akkor képviselőtársam itt egészen más arányt fog megállapítani. (Bottlik József közbeszól. — Zaj.) T. képviselő­társam, én ebhen a kérdésben nem dolgozom számokikial, — mert ezzel a boletta-javaslattal szemben nekem elvi kétségeim vannak és ezen elvi kétségeim szempontjából nem fogadom el ezt a javaslatot — hanem csak rá akartam vi­lágítani arrta; a statisztikai beállításra, ame­lyet Berki Gvula t. képviselőtársunk itt elő­hozott és amelyet én a magam részéről teljesen világosnak nem tudok tartani. Meglepett azután képviselőtársamnál az is, hogy ő igen súlyos kritikában és pedig helyes kritikábiain részesítette a zöldhitellel való yisz­szaélésaket, csak azt nem értem, hogy képvi­selőtársam miért adresszálta^ azt ide mifelénk, mert mi nem vagyunk kormány, és miért nem támadta képviselőtársam azért a kormányt, hogy a mult r esztendőben a zöldhitellel ilyen bűnös visszaéléseket követhettek el egyesekés a gazdatársadalmat megkárosíthatták; mert van a magyar büntetőtörvénykönyvnek ren­delkezése és ha SÍ kormány akarta volna, min­den más intézkedés nélkül már tavaly is el­járhatott volna ezekkel szemben. Nem tudom és itt megint én fordítom vissza, ki volt az, aki a kormány kezét megfogta, hogy ezek a zöldhitellel való visszaélések a. töryénv rendes útján meg^ nem tor oltattak. Általában az én megállapításom szerint az ilyen támadások bi­zonyos tekintetben szerencsétlenek is. őszintén rá kell mutatnom arra a meglepe­tésre is, amely engem <ai javaslat bizottsági tárgyalása alkalmával ért. En szintén f tagja voltam annak a földmívelésügyi bizottságnak, amely beletartozott abba a vegyes bizottságba, amely ezt a boletta-javaslatot tárgyalta. A második napon érkeztem fel a bizottsági tár­gyalásra, hogy a balettá-ja vaslathoz hozzá­szóljak. Előttem 23 szónok volt feliratkozva, én voltam a 24-ik és csak úgy este 8 óra előtt 5 perccel tudhattam a javaslathoz pár szót •szólani. ( Az előtt az én igen t. egységespárti képviselőtársaim beszéltek, és az én felszóla­lásom abban az öt perében az volt, hogy azt mondottam: nem értem, hogy voltaképpen mit tárgyalunk. Mert mindenki egytől-egyig a bo­lettát tárgyalta, ajánlottak teljesen más mód­szereket, súlyos kritikával illették a javasla­tot s bennünket kértek, hogy ne is igen tá­madjuk, mert ez már el van temetve, adjunk neki csendes temetést. Két-három képviselő volt, aki az őrlési jegy miatt aggályoskodott, úgyhogy ikénytelen voltam beszédem ; során megkérdezni, hogy miért hozza a kormány ide ezt a javaslatot, amikor az az egységespárt­nak egyáltalán nem tetszik. (Simon András: A fedezet kérdése miatt nem tetszett!) A kritikákat végighallgattam, de bizonyára megvan a gyorsírói jegyzetben is. Lehetett olyan elgondolása is többeknek, mint a képvi­selő úr imondja, de egészen más^ volt az a be­nyomás, amelyet rám ez a kérdés tett. Azután feljöttem ide a bolettajavaslat tárgyalására. En már vívtam a t. egységespárttal igen sok ke­mény harcot, de olyan türelmetlenséget, mint ennél a bolettánál az ellenzéki szónokokkal szemben méltóztatnak tanúsítani, olyan türel­metlenséget, amilyent például Sándor Pál be­szédével szemben méltóztattak tanúsítani, mél­tóztassanak megengedni, még nem láttam. Azok, akiknek egy héttel ezelőtt más volt a vé­leményük, egy hét múlva, mintha ez a boletta lelki szükség volna, amely ellen senkinek a maga kritikáját, a maga álláspontját nyilvá­nítania nem lehetne, a legindulatosabb vissza­vágásokkal feleltek a támadásokra; így ment itt tegnap is a javaslat tárgyalása, amikor a merkantil foglalkozási ág képviselője a maga súlyos és különösen a búza külföldi értékesíté­sét illetően nagyon is megszívlelendő aggálvait előadta. Ne tessék tőlem rossznéven venni, azt hi­szem, Bethlen miniszterelnök úrnak saját pártja felett nagyobb politikai sikere nem volt, mint az, amikor a 15, vagy nem tudom hány perc alatt az összes ellenvéleményeket, amelye­ket már a bizottsági tárgyaláson is hallottam, eloszlatta. (Kun Béla: Lehengerelte!) Tegnap már itt a hangulat vitám et bolettam volt. (Simon András: Az egységespárt is meg van elégedve az elért eredménnyel.) Nem kifogáso­lom, de egyet megállapítok. (Zaj.) Méltóztassa­nak ezt saját pártjukkal odaoent elintézni. En szerintem a parlamentarizmus szempontjából a vezérlőakarat ilyen túlságos súlya kifelé a nép előtt kissé aggályos. (Simon András közbeszól.) Méltóztassanak megengedni, hogyha nyilt sza­vazásos rendszer nem volna, akkor ilyen gyors meghódolás sem lehetne ezekben a kérdésekben. (Ügy van a baloldalon.) Es én ugyanúgy hibáz-

Next

/
Thumbnails
Contents