Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.

Ülésnapok - 1927-418

120 Az pr szag gyűlés képviselőházának mölcs- és a kertgazdaságot, amely a szőlőgazdasággal együtt nem jutott semmiféle erkölcsi és anyagi bolettához. A törpe- és kisbirtokosokra a gyümölcs- és kertgazdaságokból 81% jut, a középbirtokosokra 7%, a nagybirtokosokra pedig 12%. Íme, ez szintén olyan termelési ág, amelynek megsegítése nemcsak gazdasági, hanem szociális kötelesség is. r A kultúrbólettáról szeretnék még néhány szót szólni. Ennek lényege az, hogy a t. kultuszminiszter úr itt a többség tapsai között jelenti ki minden egyes expozéjában azt, menynyire szívén viseli az évtizedek óta mostoha kultúrsorsban sínylődő magyar nép érdekeit. Fel kell, hogy hívjuk figyelmét arra, hogy ez az úgynevezett kultúrfölény a statisztika szerint megdöbbentő retrográd módon érvényesül éppen a mezőgazdasági foglalkozású lakosságnál. Erre vonatkozólag legyen szabad egy olyan példát mondanom, amely mindennél többet beszél és amely parancsolóan követeli azt a kultúrbolettát a mezőgazdaság számára, amelyet itt mindenféle frázisokkal leplezve, igenis, megtagadtak tőle. Az önálló gazdasági népiskolák száma Magyarországon összesen 47, — 147 szaktanítóval, 15.108 tanulóval. Ezzel szemben az iparos- és kereskedőinasiskolák száma 475, tehát a 47 mezőgazdasági szakiskolával szemben áll 475 iparos- és kereskedőinasiskola, amelyek tanárainak száma 3358, a tanulóké pedig 72.311. Felső kereskedelmi iskola van 50, felső ipariskola van 3 — de 1140 tanulóval — a felső mezőgazdasági iskolák száma pedig 5; a tanárok száma 62, a tanulók száma 509. Egy agrárországban, amikor folyton a mezőgazdaság megsegítéséről beszélünk, amikor a kultuszminiszter úr tapsokat arat, — és oly buzgón ^aratja le ezeket a tapsokat azért, hogy a mezőgazdasági ^népesség istápolása, a kultúrfölény megjavítás az ő legfontosabb teendői közé tartozik, — ezek az adatok azt mutat ják, hogy ezt a kultúrbolettát eddig még nem adták ki a mezőgazdaság számára. Méltóztassanak megengedni, t. Képviselőház, hogy röviden összegezzem álláspontomat ezzel a javaslattal szemben. (Halljuk! balfelol.) Osztozom mindazokban ^ az aggodalmakban, amelyeket Gaal Gaston és az előttem erről az oldalról felszólalt képviselő urak felhoztak. Osztozom azokban az aggodalmakban, hogy ez à javaslat a bürokrácia hatalmát mértéktelenül kiterjeszti és növeli, egymással ^szembeállítja a termelőágakat, a mezőgazdaság keretein belül is, amint ezt a szőlőgazdaságnál, a gyümölcstermelésnél, a tengerinél és az árpánál volt szerencsém kimutatni, módot ad arra, hogy a közhatóságok még mélyebbre nyúljanak bele a magánéletbe, módot ad a basáskodásra, a korteskedésre és a korrupcióra,^ a kisipart, kereskedelmet és értelmiséget igazságtalan adóval sújtja, az életet megnehezíti és félni kell, hogy általános drágító hullámot hoz ránk. A zöldhitel kérdésében megegyezem Berki igen t. képviselőtársammal, aki rámutatott az uzsorások garázdálkodására főleg abbana megyében, amelynek egyik kerületét én képviselem: Zemplén megyében. Lehetetlenség az a szabadjára engedett uzsora, amely éppen az ország legszegényebb kerületeiben, legszegényebb megyéiben dühöng. Itt van az igazságügyi államtitkár úr, akit megkérdek, hogy az^ uzsora megfékezésével miért kellett várni, míg ez a javaslat a Ház asztalára került. Az uzsora megfékezésére tudtommal yannak törvények, amelyek felhasználhatók arra, hogy példát adó módon letörjék ennek a zsebrák hadseregnek gaIÍ,18. ülése 1930 július 2-án, szerdán. I rázdálkodását. (Ángyán Béla: Most nincsenek!) El lettek törölve talán? (Ángyán Béla: ÍNem!) Nem is voltak ilyen törvények? (Ángyán Béla: Majd meg fogom mondani, miért nem lehet.) Méltóztassanak megengedni, hogy az uzsora kérdésébe belekapcsolódva, egy-két olyan jelenségre figyelmeztessem a t. Házat, amely az eddigi tanácskozásokon fel nem merült. En a magam részéről megengedhetetlennek tartom azt, hogy bizonyos megyékben a r közigazgatás reprezentánsai, pl. a főszolgabíró urak, elnökei legyenek azoknak • a kis vidéki bankoknak, amelyek a nép szemében mint az uzsora fészkei szerepelnek. Lehetetlenségnek tartom ezt, mert igen súlyos sebeket ejt a tekintély elvén, igen súlyos sebeket ejt a nép kedély- és érzelem világán. Amikor azt látja, hogy pár évvel ezelőtt még 22—23%-kai kapott pénzt azoktól az intézetektől, amelyeknek igazgatóságában vagy értően elnöki székében ül a vidék "Közhatóságának reprezentánsa, akkor önkéntelenül felmerül abban a vidéki emberben, akit ezek a kamatok és ezeknek kamatos kamatjai koldusbotra juttattak, az a gondolat, hogy a rablókamatokban tantiémek formájában osztozik az államnak az a képviselője is, akinek hivatalos hatalmával ellenőriznie kellene ugyanennek a banknak ténykedését. (Helyeslés a középen és a baloldalon.) . A javaslatnak azt a részét, amely az uzsora megfékezését hozza, örömmel üdvözlöm, egyébkent pedig a javaslat többi részét nem fogadom el. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Neubauer Ferenc! Neubauer Ferenc: T. Képviselőház! Röviden kívántam ezzel a törvényjavaslattal, annak kapcsán, hogy határozati javaslatot terjesztek elő. teljesen gazdasági és gyakorlati szempontból foglalkozni. Ezzel a problémával felmerültétől fogva igyekeztem sine ira ^et studio teljesen gyakorlati szempontból a kérdés lényege szempontjából foglalkozni és betartottam ezt, azt hiszem, megnyilatkozásaimban is annak ellenére, hogy egyrészt a, kormánnyal ellentétes politikai körök részéről igazán nolitikai kérdéssé fújták fel ezt a javaslatot (Horváth Mihály: Tévedés!), másrészt bizonvos mértékig idegességgel találkoztam a kormánykörök egy részénél is abban a tekintetben, hogy mikép fogadták a kritikát. Tekintettel azonban azokra a kijelentésekre, amelyeket személyemmel^ kapcsolatban Gaal Gaszton igen t. képviselőtársam itt felhozott és tekintettel azokra a megjegyzésekre, amelyeket ő tett a javaslat sorsát illetőleg ki kell térnem ezekre a körülményekre. Lázár Miklós t. képviselőtársam beszédére vonatkozóan, miután az teljesen beleillik abba a gyakorlati és objektív légkörbe, amelyben a magam részéről is a javaslattal foglalkozni kívánok, majd fejtegetéseim! során fog megjegyzéseimre sbr kerülni. i n i ! A javaslattal, mint ahogyan voltam bátor említeni, nézetem szerint ennek a Képviselőháznak minden oldaláról úgv kellene foglalkozni, mint amely a mezőgazdaság nehéz helyzete következtében született meg. az azon való segítés gondolatán alapul és nem volna szabad ebben a teremben különbségnek lenni csak a tekintetben, hogy ki miképpen tartja helyesnek ezeket az, intézkedéseket és mit tart egyáltalán helyesnek a mezőgazdaság válságának könnyítése szempontjából és egyáltalán nem kellene