Képviselőházi napló, 1927. XXX. kötet • 1930. június 26. - 1930. július 11.
Ülésnapok - 1927-418
Az országgyűlés képviselőházának 4. Ami pedig aat illeti t. Ház, hogy ezekben a körökben a keresztény felekezet valami igen nagy túltengésben lenne, azt hiszem, ezt a mélyen t. kormány sem állítja. IWen különbségeket a magam részéről sohasem teszek, mert igenis, csak azt a bankot tartom jónak, amelyben zsidó van, mert a keresztény bankok mind megbuknak. (Élénk derültség.) Aki valamihez nem ért, ahhoz ne fogjon hozzá. En tehát nem szemrehányást teszek, de kijelentem, ha egy kormány azt tartja magáról, hogy ő keresztény és keresztyén is — pláne duplán keresztény — az a kormány ekkora prerogatívát nem egészen rendezett vallásfelekezetű intéaeiteknek mégsem adhat. (Gál Jenő: Melyek azok? — Barabás Samu: Melyek nem azok?) Inkább: melyek nem azok? Azután, t. Képviselőház, ami megint a fajvédelmet illeti, be tudom bizonyítani a t. kormánynak, hogy a vámtörvény létesítése óta (Halljuk! Haltjuk!) és Eerenezi Izsó miniszteri tanácsos úr működése óta ebbe az országba egész sereg cseh gyáros, osztrák gyáros és a hasonló fajú és nemzetiségű munkások egész tömege vonult be. Magyar fajvédelmi szempontból ilyen vállalatoknafi: eféle prerogativálását a magam részéről helyesnek el nem ismerem, (Jánossy Gábor: Ebben igaza van!) Szembeállítva már most ezeket a dolgokat egymással és bocsánatot kérve a t. Háztól, hogy ilyen mértékig voltam kénytelen türelmükkel visszaélni, még csak egyre akarok kitérni (Halljuk! Halljuk!), arra, hogy ez után az előadás után is, (Zaj. — Elnök csenget. — Halljuk Halljuk!) amelyről azt hiszem, még ellenségeim sem állíthatják, (Jánossy Gábor: A képviselő úrnak nincsenek ellenségei.) hogy egyes kisebb csipkelődésektől eltekintve — amelyek szükségeseik, mert elunja az ember máskép magát (Derültség.) — iparkodtam abszolúte tárgyilagos lenni, iparkodtam, amennyire az idő engedte, alátámasztani állításaimat, szóval nem vezetett semmi néven nevezendő olyan természetű kritizálni szándékozás, — hogy jó törvényhozási magyarsággal fejezzem ki magam, (Derültség.) — amit^ a kormány részéről szememre vethetnének,'mégis el vagyok készülve arra, hogy ez után a 'beszédem után közgazdasági ismereteim alapján újból a falura küldenek. T. Képviselőház, illetve t. kormány! Nagyon szívesen elmegyek falura s nagyon szívesen ott is maradok, de figyelmeztetem at. kormányt, ha ezt az egész kérdést nem fogják megoldani, akkor a falu fogja megoldani, ha lehet a kormánnyal, de a kormány nélkül, sőt ellenére is, ha kell. Ez száz százalékos meggyőződésem. (Elénk helyeslés és taps balfelöl.) Elnök: A t. Képviselőháznak bejelentem, hogy Sándor Pál képviselő úr a házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján személyes megtámadtatás visszautasítása címén engedélyt kért tőlem felszólalásra. A képviselő úrnak az engedélyt megadtam és ő felszólalását ennek az ülésnek végén, a következő ülés napirendjének megállapítása után fogja elmondani. A törvényjavaslathoz szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Lázár Miklós Lázár Miklós: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! — Mozgás a jobboldalon. — Farkas István: A mezei hadak miért vonulnak ki? — Jánossy Gábor: Ninosenek mezei hadak, itt képviselők vannak. ' — Malasits Géza: Kár tiltakozni! — Jánossy Gábor: Semmi mezei hadak. — Zaj. — Elnök csenget. — Br. Podmaniczky Endre: Maguk micsodák? — Zaj. — . ülése 1930 július 2-án, szerdán* 117 Elnök csenget. — Jánossy Gábor: Halljuk a szónokot! — Általános Halljuk! Halljuk!) r T. Képviselőház! Érzem a feladatnak mázsás súlyát, hogy ehhez az agrár javaslathoz az agrártársadalom egyik legkiválóbb reprezentánsa és egy ilyen hatalmas beszéd után kell felszólalnom. Gaal Gaston igen t. képviselőtársam (Jánossy Gábor: Éljen! Éljen!) felszólalásának első pillanatában ugyan felcsillogott annak a reménye, hogy a vitában nekem is jut szerepem, miután igen t képvise: lőtársam a javaslat mellett iratkozott fel, régi parlamenti gyakorlat pedig.az, hogy egy* másután szólalnak fel a képviselőik pártállásuk szerint, az egyik mellette, a másik ellene és a vitából, az érveknek az összeütközéséből tisztulnak az eszmék és jegecesedik ki az igazság. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) T . Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Amennyiben mindenki, aki a javaslat mellett szólal tél, magáévá teszi mindazt, amit monumentális beszédében Gaal Gaston igen t. képiviselőtársam itt elmondott, úgy nincs véleménykülönbség és a t. Ház e javaslat tekintetében teljesen egyhangú és közmegnyugvást keltő elhatározásra jut. (Derültség a jobboldalon.) így, miután a javaslat mellett felszólaló Gaal Gaston t. képviselőtársam érvelését teljesen magamévá teszem, nem marad más hátra, mint, hogy (Jánossy Gábor: Elfogadja a javaslatot!) annak a t. képviselőtársamnak beszédével foglalkozzam, aki a t. túloldal részéről egyedül szólalt fel eddig a javaslat mellett.és pedig Berki Gyula igen t. képviselőtársam beszédével. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl és a középen.) Berki Gyula t. képviselőtársam meggyőző erővel mutatta ki, hogy azzal az ellenvetéssel szemben, hogy a ma napirenden levő javaslat főleg a nagybirtok érdekeit szolgálja, igenis, a búza- és a rozstermelés dolgában katasztrális holdak tekintetében milyen hatalmas számmal van érdekelve a 20 holdon aluli gazdaság és a 20 és 100 hold közötti középbirtok. T. képviselőtársam kimutatta — azt hiszem — Konkoly-Thege kitűnő tudósunknak statisztikai adatai szerint (Pakots József: Ügy mondta el, mint eredetit! — Berki Gyula: A költő sem mond mindig eredetit. — Pakots József: Elfelejtett ihivatkozni rá.), hogy 2,083.625 hold katasztrális holdon termelnek búzát és 829.062 katasztrális holdon termelnek rozsot a 20 holdon aluli és a 20 és 100 hold közötti gazdaságok. Ezt a statisztikai adatot, hogy a politikai konklúziót levonhassuk, legyen szabad kiegészítenem és alátámasztanom azzal, hogy a búza- és rozsterület a törpe- és középbirtoknál az egész bevetett szántóföld 47%-át teszi ki, a középbirtoknál 40'8%-át, a nagybirtoknál pedig csak 35'2%-ot. Tehát a törpe- és a kisbirtokon a kenyéradó gabonaterület 25%-kai nagyobb, mint a nagyibirtokon és 17%-kai nagyobb, mint a középbirtokon. Mégis meg kell állapítanom, 'hogy a gabonaértékesítés bajai ezen a 2,083.625 katasztrális holdnyi területen sokkal kisebbek, mint a középbirtok és nagybirtok gabonaértékesítési bajai. Miért van ez? Szerény nézetem szerint azért, mert a törpe- és kisbirtokon felaprózott búza- és rozsterületek elsősorban a ház" tartási szükségletek kielégítésére szolgálnak. (Helyeslés a baloldalon és a középen.) Az őszi gabonatermés különösen a törpe- és kisbirtokon eszlelhető túlnagy terjedelmét a magyar éghajlati, geográfiai és talajviszonyokon kívül elsősorban a magyar nép ősi táplálkozási szokásai 18*
