Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.
Ülésnapok - 1927-401
Az országgyűlés képviselőházának 4C tusatárca nyugdíj terhe, akkor cirka 3 milliót kapunk, szemben azzal a 27 millió pengővel, amely ezen ja címen ma ezt a tárcát terheli. Ha tehát összehasonlításokat akarok tenni a jelenlegi és a békeköltségvetés között, akkor igénytelen, nézetem szerint a jelenlegi 146 és fél millió pengős összköltségvetésbői levonandó volna előbb a 27 millió pengő nyugdíj teher, az így megmaradó összegek cirka 2*74%-a pedig mint nyugdíj teher hozzá lenne adandó. Ennek a műveletnek elvégzése után azt kapnám, hogy a kultusztárca, 1930/31. évi összes kiadása kereken 118 millió pengőt tesz, ki. Ha mármost a 118 millió pengőt állítjuk szembe az utolsó békebeli költségvetésnek előbb említett 184 millió pengő összkiadásával, akkor nem r megvetendő f apadás, közel 70 milliós apadás mutatkoznék a 'kultusztárca most tárgyalás alatt álló költségvetésének kiadási oldalán s ez más szóval azt jelentené, hogy a kultusztárca 1930/31. évi összkiadása az állami öszszes kiadásoknak már csak cirka 8%-ia. Voltam bátor megelőzően említeni, hogy békében az arányszám a kultusztárca összkiadása és az állami összkiadások között kitett 7-02 százalékot. A most elmondottak figyelembevételével én nem látok olyan nagymértékű eltolódást a kultusztárca javára és nem látom indokoltnak az idevonatkozó kritikákat. Legyen szabad még arra is felhívnom a mélyen t. Ház figyelmét. hogy éppen itt ma több képviselőtársunk, de ugyancsak Hunyady Ferenc gróf képviselőtársunk is utalt arra, hogy ők abszolúte nem helyeslik a Nagy-Magyarországon folytatott kultúrpolitikát és hogy többé-kevésbbé ezeknek a ma reánknehezedő kulturális kiadásoknak éppen abban vau a magyarázata, hogy a béke éveiben, amikor sokkal könnyebben elviselhettük volna azokat, a szükséges intézmények megalkotását elmulasztottuk. Én nem tartozom azok közé, akik a multakon csak gánesolnivalót találnak és akik a szabadelvű kormányok működéséből csak a rosszat vélik és tudják kiolvasni. Annyit azonban bátor vagyok nyomatékosan leszögezni, hogy nem szabad azt a békebeli költség-vetést úgy odaállítani, mint ideális költségvetést ós mindig ahhoz mérni és ahhoz hasonlítani a jelenlegi költségvetéseket. Elvégre konecdálni kell, hogy változnak az idők és a változó idők más felfogásokat is hozhatnak magukkal és ami jó lehetett az akkori időkben NagyMagyarorszálgon, az a változ/ott viszonyok mellett esetleg többé nem állja meg már a helyét. (Helyeslés jobbfelől.) A másik észrevétel, amelyet szintén nagyon sokszor hallunk és amivel nagyon sűrűn találkozunk: a beruházási hiteleknek a kultusztárca részéről való állítólagos túlzott igénybevétele. Legyen szabad ezzel kapcsolatban mindenekelőtt utalnom arra, hogy tavaly Szabóky Alajos államtitkár úr, tehát egyike a legkompetenseb'b férfiaknak, aki a beruházási összegekről biztos és áttekintő képet tud nyújtani, tartott pártunkban március folyamán egy előadást, amelyet azután nyomtatásban is közzétett. Ebben a füzetben, amelyet úgy tudom, minden képviselőtársunk megkapott, sőt a nyilvánosság elé is került, az államtitkár úr megállapította, hogy a szanálási év kezdetétől fogva, — mert hiszen tulajdonképpen csak azóta beszélhetünk igazában beruházásokról, amióta egyrészt valutánk stabilizálása bekövetkezett, másrészt pedig az állam pénzügyeinek a szanálása is bekövetkezett — tehát az 1924/25. évtől fogva az 1928/29. évig, azaz öt költségvetési év alatt mennyi Összeg fordíttatott beruházásokra és pedig mind a költségvetés keretéin belül, mind t KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIX. í. ülése 1930 június 3-án, kedden. 49 az úgynevezett bevételi feleslegekből és hogy ezek a beruházások milyen célokra fordíttattak. Az államtitkár úr összeállítása szerint ezen öt költségvetési év alatt összesen 931 "2 millió pengő fordíttatott állami beruházásokra. Ebből az államtitkár úr csoportosítása szerint gazdasági célú beruházásokra fordíttatott 606'9 millió, kulturális és szociális célú beruházásokra 226"5 millió és végül egyéb építkezési és kisebb beruházásokra 97'8 millió. Az államtitkár úr ezen előadásához csatolt kimutatásban — a füzet végén — részletesebben is fel van sorolva ezeknek a globális számoknak a mikénti megoszlása. A .második cím alatt a kulturális és szociális célú beruházás alatt az államtitkár úr *a költségvetési évek szerint csoportosítja a beruházásokat és megállapítja azt, hogy a tanyai iskolák létesítésére, egyéb kulturális be; ruházásokra, közegészségügyi és népjóléti beruházásokra, valamint kislakásépítkezésre mennyi fordíttatott. Miután az államtitkár úr a kulturális kiadások között felsorolt olyanokat is, amelyeket nem a kultusztárca, haneni a földmívelésügyi és pénzügyi tárca használt fel, mint például a soproni bánya- és erdőmérnöki főiskolára, valamint a gazdasági akadémiákra fordított beruházások, éppen ezért szükségesnek tartottam, hogy a magam részére, meg a t. Ház tájékoztatására összeállítást készítsek a beruházásoknak erről az öt esztendejéről. r Ennek során voltam bátor megállapítani, hogy az 1924/25—1928/29. évekre megállapított összes állami beruházásokból, amelyeknek öszszege, amint voltam bátor említeni, 931*2 milliót tett ki, a szoros értelemben vett kulturális illetőleg a kultusztárca által felhasznált beruházásokra esik 97,514.035 pengő, vagyis az öszszes .állami beruháizásokna'k l0-5 n /c-a. ßn ezekből n szÁruokból a konzekvenciák levonását a mélyen t. Ház bölcseségére bízom s a magam részéről inkább csak a ténybeli^ adatokat iparkodom e konzekvenciák levonásához megadni. Annyit legyen szabad mégis megemlítenem, hogy az én megítélésem szerint ha a 931,200.000 pengő összes beruházási hitelből egy tárca csak 97 és fél milliót kap, és az az összberuházási hiteleknek mindössze kereken tíz százalékát teszi ki, akkor azokról a túldimenzionálásokról és túldotálásokról jogosan és alaposan az én igénytelen nézetem szerint beszélni nem lehet. T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy mée: évek szerint is felolvassam röviden a beruházási hitelek mikénti alakulását. Az 1924/25. évben az összes beruházási hitel kitett 67.100.000 pengőt. Ebből a kultusztárcára esett 3.106.000 pengő, azaz akkor az első évben mindössze 4'6%. Az 1925/26. évben már az állami beruházások 224 millió pengőt tettek ki összesen s ebből kapott a kultusztárca 20,177.000 -pengőt, lazaz az össaberuházások 9%-át. Az 1926/27. évben az összes állami beruházások kitettek 175.200.000 pengőt, ebből esett a kultusztárcára 17,087.000 pengő, azaz az összes állami beruházások 9 "8% -a. Az 1927/28. évben az összes állami beruházások 263,800.000 pengő összegéből 31 és félmillió pengő esett a 'kultusztárca beruházásaira, azaz az összkiadások 12%-'a és végül az 1928/29. évben esett 201,100.000 összállami beruházásból 25 és félmillió a kultusztárca beruházásaira, azaz 12'7%. Tehát ismétlem: ezen öt évnek összberuh ázásából, vagyis ÍI 931.200.000 pengőből a kultusztárca beruházásaira kereken 97 és félmillió pengő esett, azaz 10'5%. Most nézzük még meg. ha bizonyos Összehasonlításokat a béke-költségvetéssel mégis teszünk, mit ieleYttett a beruházá« a kultusz! tárcánál az 1914/15, évben. A kultusztárca 7