Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-413

Az országgyűlés képviselőházának U13. ülése 1930 június 25-én, szerdán: 497 volt a magiam felvilágosításait. Megvan a Tábla másodfokú ítélete. (Györki Imre: Hamis vallomás alapján!) Tessék erre vonatkozólag is elolvasná a Tábla ítéletének indokolását, (Far­kas István: összejátszott a két üzlet!) Elnök: A miniszter úr az interpellációkra válaszol és nem a közbeszólásokra. Scitovszky Béla belügyminiszter: Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy rátér­jek magára az interpelláció anyagára. (Kabók Lajos: Mikor mond le, miniszter úr? — Far­kas István: Ne mondjon le! Csak maradjon itt, mint dísze ennek a rendszernek! — Zaj.) Nagyon sajnálom a magam részéről, hogy a rendőrségi és csendőrségi építkezések során nálam ilyen visszaélések fordultak elő. Mihelyt tudomásomra jutott, megtettem a magam ré­széről az összes intézkedéseket és elmentem a törvényben és a rendeletekben rendelkezésemre álló legszigorúbb^ eljárásig. Többet nem tehet­tem, mert nem áll módomban tenni. (Kabók Lajos: A legfontosabbat kihagyta!) Mi az ké­rem? (Kabók Lajos: A lemondás! — Derült­ség a szélsőbaloldalpn. — Kuna P. András: Jön a titkos szavazás!) Elnök: Csendet kérek, Kuna P. András képviselő úr. A tárgyalás elég komoly ahhoz, hogy méltóztassék a tréfától tartózkodni. Scitovszky Béla belügyminiszter: Kérem, miért legyenek a képviselő urak azok, akik a pozíciómat erősítik?! (Ügy van! Ügy van! — Derültség jobbfelől.) Ezeknek a visszaéléseknek a nyomára jőve, ami mindenesetre az ellenőrzés során merült fel, megállapítást nyert, hogy nem régi mulasz­tásokról és büntetendő ügyekről van szó, ha­nem a legújabb időben felmerülteikről és kide­rítettekről van szó. Vannak, amelyek a legpri­mitívebb bűntettek, ahol vakarással igazítottak ki számokat, stb. Ezek is kideríttettek és ezek­kel szemben a megfelelő intézkedések megtétet­tek. Mihelyst tudomásomra jött az, hogy Vay Kázmér miniszteri tanácsossal szemben is gyanúok merült fel, az erre vonatkozó értesí­tést azonnal átküldettem a m. kir. ügyészség­hez. Ezzel az ügy nem tartozott tovább az én hatáskörömbe. Ami bűnügyi vonatkozású volt, azt azonnal áttettem. Én a fegyelmit megelőző vizsgálatot lefolytattam, az erre, vonatkozó ada­tokat áttanulmányoztam, meghallgattam az államtitkár urakat, meghallgattam a fegyelmi tanácsot és ezek meghallgatása után hoztam meg Vay Kázmérral szemben a lehető legszigo­rúbb intézkedéseket: felfüggesztettem állásától, a fegyelmit elrendeltem és illetményeit a fel­függesztés idejére a felében szabtam meg. Én tehát a magam részéről mindent elkövettem, hogy ezek a szabálytalanságok, ezek a gondat­lanságok és ezek a talán bűnüsyi vonatkozású Ügyek a maguk bírái elé kerüljenek és a leg­szigorúbban nyerjenek megtorlást. Nem tartoztam és nem tartozom azok közé, akik bármilyen csekély, vagy bármilyen súlyos ügyet is elengednének tussolni. (Helyeslés jobbfelől.) Méltóztassanak ezt tudomásulyenni. Egész miniszterségem ideje alatt nem tűrtem és nem engedtem meg, hogy bármiféle vissza­élés is eltussoltassék. (Ügy van! Ügy van! jobb felöl.) Ennél az esetnél sem engedtem és nem engedem meg a jövőben sem. De nemcsak itt, a magam minisztériumában, hanem az egész adminisztrációban mindenütt a legkérlel­hetëtlenebb szigorúsággal járok el, (Ügy van! jobbfelől ) eljárok az autonóm testületekkel szemben is, (Farkas István: Azokkal szemben igen, pedig azt nem önre kellene bízni, hanem az önkormányzatra! — Zaj. — Halljuk! Hall­juk!) eljárok a törvényhatsóági városokkal, el­járok a törvényhatóságokkal, eljárok a me­gyei városokkal és eljárok a községekkel szem­ben is. ott, ahol olyant tapasztalok, ami akár törvénybe, akár rendeletekbe ütközik, vagy ma­gának a nagyközönségnek érdekeit sérti, jelent­kezzék az a)kár kötelességmulasztásban, akár gondatlanságban, akár pedig törvénysértésben. S nem egyszer történik meg, hogy, igenis, vannak, akik éppen ezen Ja téren a kezemet le akarják fogni és nem akarják engedni, hogy megfelelő szigorúsággal járjak el, (Pakots József: Ez érdekes!) de a magam részéről nem engedek semmiféle befolyást e tekintet­ben, én megyek ezen a téren a magam egye­nes útján és a magáim portáján semmiféle piszkot és szennyet nem tűrök. (Elénk helyes­lés jobbfelől. — Kabók Lajos: Egymásután történnek a visszaélések! —Zaj.) A visszaélé­seket nem én követem el (Farkas István: De felelős értük!) és ha az én tárcám körébe tartozók követnek el ilyeneket, azokkal szem­ben kötelességem a megtorló intézkedéseket megtenni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Magára a fegyelmire és a bűnügyre vo­natkozólag nem terjeszkedem ki, mert nem volna helyes, ha folyamatban levő ügyekbe beleavatkoznék. (Helyeslés jobbfelől.) Még olyan részletekbe sem megyek bele, mint ami­lyenekbe az igen t. képviselőtársam belement, mert azoknak is lehet és talán van is vonat­kozása a bűnüggyel. Hogy miként történtek ezek a dolgok, ilyen részletekbe is természete­sen lehetetlenség belemenni. Amilyen helyesen indult el a képviselőtársam a maga indokolá­sában és fejtegetésében, ebben a detail-kérdés­ben elveszett, mert nem ez a lényege, ezeknek a dolgoknak. (Ügy van! Ügy van! a jobbolda­lon.) A dolog lényege az, hogy, igenis, vannak tisztviselők, még talán magasrangú tisztvise­lők is, akik megfeledkeznek magukról és a kötelességüket nem teljesítik ahhoz az eskühöz mérten, amelyet az államnak, letettek volt, és ha vannak ilyenek, akik magukról megfeled­keznek, a legkérlelhetetlenebbül kell eljárni az állam presztízse szempontjából, a tisztvise­lői kar presztízse szempontjából s az erkölcsi és etikai érték szempontjából. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) En nem vagyok ember­evő és nem vagyok vérszipolyozó, én ezeknél a kérdéseknél is hároim szempontot: az állam érdekét, a közpresztizs érdekét, a közérdeket, és a tisztviselők presztízsének érdekét tartot­tam szem előtt. Nem hamarkodtam el egy lé­pésemet sem, megtárgyaltam higgadtan és nyugodtan mindent s igyekeztem ezeket a szempontokat érvényre juttatni mindenkinek a sérelme nélkül, és ezt fogom további eljá­rásom során is követni. (Helyeslés jobbfelől.) De a tisztviselő is megtévedhet, az is ember és ezekkel az emberekkel szemben is bizonyos tekintetekkel kell lenni, nem kizárólag az ő szempontjukból, de az állam érdeke szempont­jából is. Az ő szempontjukból abból a szem­pontból kell a legrigorozusabban eljárni, hogy ha kitűnik ártatlanságuk, maguk is, láthassák azt, hogy a legszigorúbb eljárás során is si­került ártatlanságukat bebizonyítani. . (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Rájuk nézve ez csak megnyugtatást, de a közvéleményre is teljes (megnyugtatást jelent. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Képviselőtársam interpellációjának szöve­gében azt kérdezi — szóbeli indokolása során erre nem tért ki — hogy gondoskodtam-e ar­ról, hogy a vagyoni felelősség biztosíttassék.

Next

/
Thumbnails
Contents