Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-413

Az országgyűlés képviselőházának 4,13. baráiról van szó. Ez egy puszta, amely a mo­hácsi szigeten fekszik Mohács várostól 24 kilo­méternyire. Járhatatlan út választja el az anyaközségtől, Pacsib arának körülbelül 40 ta­nyája van t az összes lakosok benn laknak Hercegszántón gyermekeikkel együtt, minden fundus instruktusukat onnan viszik ki a pacsi­barai pusztára. Akár közigazgatási, akár adó­zási, akár közegészségügyi szempontból, vagy bármilyen szempontból is veszem, Pacsibara Hercegszántó felé^ gravitál és nem a 24 kilo­méternyire levő és járhatatlan utakkal elvá­lasztott Mohács városihoz. Minden józan ész és józan érv a mellett szól, hogy azok birtoka, akiknek gyermekei Hercegszántón járnak is­kolába, akik odajárnak templomba, azonban Bem iskolaadót nem fizetnek^ sem egyházköz­ségi adóhoz hozzá nem járulnak, Herceg­szántóhoz csatoltassék át. Nem akarom azokat az érveket itt felsorolni, amelyekről hallottam és amelyekről közvetlen tudomásom is van, mert hiszen ott vagyok, hanem ajánlom ezt a kérdést is a belügyminiszter úr figyelmébe. Ha már megkezdette ezt az igen helyes utat, hogy határkiigazításokat, átcsatolásokat csi­nál, akkor méltóztassék Paesibarát is Herceg­szántóhoz átcsatolni, mert' ezidőszerint Mohács városa kezeli. Méltóztassék ezt is megfontolás tárgyává tenni. Ugyanilyen esetet mondok még egyet: Nagybaracska esetét. Itt a mohácsi sziget egy­része a Ferenc-csatorna által el van választva és ez a rész egészen Baracskához tartozik. Az összes bérlők és lakosok, akik ott vannak, összes rokonságukkal, házaikkal, mindenükkel Nagybaracskán vannak; viszont, ha egy marhalevelet kell kiállíttatniuk, vagy ha ősz­szel járhatatlan utakon kell elmenniök adót fizetni, mindent tavaszra halasztanak el. Semmiféle értékesítési lehetőség nincs, pél­dául a jószág tekintetében, mert azt is ta­vaszra kell hagyni, amikor valamiképpen be tudnak menni Mohács-szigetére. Ezt is aján­lom a belügyminiszter úr figyelmébe. Ha a belügyminiszter úr ezt az igen helyes kezdő­lépést megtette, akkor ezt a helyes utat foly­tatnia kell, mert lesz az országban igen sok község, amely erre rászorul. A Ház osztatlan tetszésével fog találkozni, ha a belügyminisz­ter úr ezeket az anomáliákat megszünteti. Ezt kívántam csak a törvényjavaslathoz hozzá­fűzni. Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Csizmadia András! Csizmadia András: T. Képviselőház! A sző­nyegen lévő javaslatot örömmel fogadom, mert tudom, hogy milyen rossz helyzetet teremt a fa­lusi nép, különösen a tanyai nép számára az a szétszórt tanyavilág, amikor az egyik község há­taira a másik alá nyúMk, és amikor az anyaköz­ség távol, sokszor 15—20, sőt 37 kilométernyire is fekszik. Az én közvetlen vidékeimen, de nem az én vármegyémben — ezt már egyszer itt a Háziban szóvá is tettem — fekszik Derékegyháza-puszta község;, a határai nem is függnek össze egy­mással. Egy 6000 lakosú tömör községnek egész területe 1100 katasztrális hold és ott nyúlik el köavetüen Derékegyíháza mellett két oldalról, csak egy. keskeny utca választja el a községtől. A birtokosok túlnyomórészben gádorosiak, sőt orosháziak. Közigazgatásuk lebonyolítására 15—20 kilométert kell <menniök, hogy községhá­zukat megtalálják, de a határ túlsó széle 35—37 kilométernyire van a községiházától. A főszolga­bírói hivatal pedig ia határszéltől körülbelül­50—52 kilométernyire van és elérése nagy ne­KIÍPVISELÜHÁZI XAPLÓ. XXTX. ülése 1930 június 25-én, szerdán. 477 hézségekbe ütközik. A lakosság, amely ott lakik, ott hallja a harangszót, ott élvezi a templomot, mindent, mert mégis csak oda jár be a közvet­lenül mellette fekvő községibe, amelyet csak egy utca választ el a határtól, de ha ügyes-bajos, adminisztrációs dolgaik vannak, a születések, halálozások, esketések ügyében 30—37 kilométer­nyit kell menndök. Ez ázsiai állapot; ez tűrhe­tetlen ebben az országban. (Ügy van! a szélső­baloldalon.) Nagyon hálás lennék, ha a kor­mány ezt az üdvös javaslatot, amely ma a Ház előtt fekszik, kiterjesztené és rendet csinálna már az országban. Ne legyen olyan helyzet, hogy pl. ha Orosházáról elindul az ember és ki­imegy a városiba, akkor bemegy a hódmezővásár­helyi határra, onnan megint kimegy Oroshá­zára ós bemegy Békés vármegyébe. (Jánossy Gábor: A vármegye miért nem mozgatja a dol­got 1) Egyik vármegye nem enged a másiknak. Es azért, mert a vármegyei urak nem enged­nek, természetesen a lakosságon bosszulja meg on agát ez a lehetetlen helyzet. (Zaj a jobbolda­lon. — Jánossy Gábor: Bele kell nyúlni!) Nagyon kérem a belügyi kormányzatot, hogy amikor ilyen felterjesztések jönnek, azo­kat tegye vizsgálat tárgyává és minden pro­tekciót, közbenjárást kizánva, csak igazságos úton tegye meg az intézkedéseket épúgy, mint ebben a törvényjavaslatban. A magam részéről neon akarom tovább igénybe venni a Ház türelmét, de nagyon ké­rem a miniszter úr ő excellenciáját, szívlelje meg ezt a dolgot és ne csak ezt a két-három községet csatolja egyik vármegyétől a másik­hoz, hanem mindenütt, ahol erre szükség van,, tegye ezt meg. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Senki sincs felirat­kozva. Elnök: Ha szólni senki sem kíván, akkor a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Kép­viselőház! Ez a két törvényjavaslat, amelyek közül egyet már el méltóztattak fogadni, a Házban rég tett ígéretem beváltásának kezde­tét jelenti. Ezek a kérdések nem oly könnyen intézhetők el, mint ahogyan azt az ember sze­retné. Itt sok régi, tradicionális dologgal kell az embernek megküzdenie, sok magánérdek je­lentkezik, amelyeket szintén meg kell vizs­gálni, maguk az egyes törvényhatóságok is, a községeik lakosságla is nehezen válnak meg a megszokottól, még akkor is, ha ez a megszo­kottság közigazgatási szempontból égbekiáltó lehetetlenséget jelent. En egy alkalommal, amikor erről a kérdés­ről első ízben volt szó a Házban; közigazga­tási szörnyűségnieik jeleztem ezeket az • állapo­tokat. Teljesen objektív szempontokból és néző­szögibŐl kívántam ezeket a kérdéseket elbírálná. Tudtam, hogy ha ilyen kezdő lépés történik meg, ezzel gátat és zsilipet nyitok meg, ame­lyen azután sok mindenféle olyan is szeretne keresztül jutni és csúszni aminek talán a maga objektív indok/a minős is meg. Ki is jelentem. hogy ezeket a kérdéseket kizárólag közszem­pontokíból kívánom elbírálni (Felkiáltások a jobboldalon: Ez a helyes!) és ha közszempon­tok indokolják ezeknek a kérdéseknek az át­csatolásra vonatkozó részét, úgy a magam ré­széről nem fogak megriadni a^ kérdésnek ob­jektív szempontból való eldöntésétől. (Helyes­lés a jobboldalon! ) A két első közül a bogyiszlói nem okozott nagyobb nehézséget; Bajaszentistvánnál és Bajánál azonban már nagyobb nehészégek 68

Next

/
Thumbnails
Contents