Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-413

Az országgyűlés képviselőházának 4,13. baráiról van szó. Ez egy puszta, amely a mohácsi szigeten fekszik Mohács várostól 24 kilométernyire. Járhatatlan út választja el az anyaközségtől, Pacsib arának körülbelül 40 tanyája van

t az összes lakosok benn laknak Hercegszántón gyermekeikkel együtt, minden fundus instruktusukat onnan viszik ki a pacsibarai pusztára. Akár közigazgatási, akár adózási, akár közegészségügyi szempontból, vagy bármilyen szempontból is veszem, Pacsibara Hercegszántó felé^ gravitál és nem a 24 kilométernyire levő és járhatatlan utakkal elválasztott Mohács városihoz. Minden józan ész és józan érv a mellett szól, hogy azok birtoka, akiknek gyermekei Hercegszántón járnak iskolába, akik odajárnak templomba, azonban Bem iskolaadót nem fizetnek^ sem egyházközségi adóhoz hozzá nem járulnak, Hercegszántóhoz csatoltassék át. Nem akarom azokat az érveket itt felsorolni, amelyekről hallottam és amelyekről közvetlen tudomásom is van, mert hiszen ott vagyok, hanem ajánlom ezt a kérdést is a belügyminiszter úr figyelmébe. Ha már megkezdette ezt az igen helyes utat, hogy határkiigazításokat, átcsatolásokat csinál, akkor méltóztassék Paesibarát is Hercegszántóhoz átcsatolni, mert' ezidőszerint Mohács városa kezeli. Méltóztassék ezt is megfontolás tárgyává tenni. Ugyanilyen esetet mondok még egyet: Nagybaracska esetét. Itt a mohácsi sziget egyrésze a Ferenc-csatorna által el van választva és ez a rész egészen Baracskához tartozik. Az összes bérlők és lakosok, akik ott vannak, összes rokonságukkal, házaikkal, mindenükkel Nagybaracskán vannak; viszont, ha egy marhalevelet kell kiállíttatniuk, vagy ha őszszel járhatatlan utakon kell elmenniök adót fizetni, mindent tavaszra halasztanak el. Semmiféle értékesítési lehetőség nincs, például a jószág tekintetében, mert azt is tavaszra kell hagyni, amikor valamiképpen be tudnak menni Mohács-szigetére. Ezt is ajánlom a belügyminiszter úr figyelmébe. Ha a belügyminiszter úr ezt az igen helyes kezdőlépést megtette, akkor ezt a helyes utat folytatnia kell, mert lesz az országban igen sok község, amely erre rászorul. A Ház osztatlan tetszésével fog találkozni, ha a belügyminiszter úr ezeket az anomáliákat megszünteti. Ezt kívántam csak a törvényjavaslathoz hozzáfűzni. Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Csizmadia András! Csizmadia András: T. Képviselőház! A szőnyegen lévő javaslatot örömmel fogadom, mert tudom, hogy milyen rossz helyzetet teremt a falusi nép, különösen a tanyai nép számára az a szétszórt tanyavilág, amikor az egyik község hátaira a másik alá nyúMk, és amikor az anyaközség távol, sokszor 15—20, sőt 37 kilométernyire is fekszik. Az én közvetlen vidékeimen, de nem az én vármegyémben — ezt már egyszer itt a Háziban szóvá is tettem — fekszik Derékegyháza-puszta község;, a határai nem is függnek össze egymással. Egy 6000 lakosú tömör községnek egész területe 1100 katasztrális hold és ott nyúlik el köavetüen Derékegyíháza mellett két oldalról, csak egy. keskeny utca választja el a községtől. A birtokosok túlnyomórészben gádorosiak, sőt orosháziak. Közigazgatásuk lebonyolítására 15—20 kilométert kell <menniök, hogy községházukat megtalálják, de a határ túlsó széle 35—37 kilométernyire van a községiházától. A főszolgabírói hivatal pedig ia határszéltől körülbelül50—52 kilométernyire van és elérése nagy neKIÍPVISELÜHÁZI XAPLÓ. XXTX. ülése 1930 június 25-én, szerdán. 477 hézségekbe ütközik. A lakosság, amely ott lakik, ott hallja a harangszót, ott élvezi a templomot, mindent, mert mégis csak oda jár be a közvetlenül mellette fekvő községibe, amelyet csak egy utca választ el a határtól, de ha ügyes-bajos, adminisztrációs dolgaik vannak, a születések, halálozások, esketések ügyében 30—37 kilométernyit kell menndök. Ez ázsiai állapot; ez tűrhetetlen ebben az országban. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nagyon hálás lennék, ha a kormány ezt az üdvös javaslatot, amely ma a Ház előtt fekszik, kiterjesztené és rendet csinálna már az országban. Ne legyen olyan helyzet, hogy pl. ha Orosházáról elindul az ember és kiimegy a városiba, akkor bemegy a hódmezővásárhelyi határra, onnan megint kimegy Orosházára ós bemegy Békés vármegyébe. (Jánossy Gábor: A vármegye miért nem mozgatja a dolgot 1) Egyik vármegye nem enged a másiknak. Es azért, mert a vármegyei urak nem engednek, természetesen a lakosságon bosszulja meg on agát ez a lehetetlen helyzet. (Zaj a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Bele kell nyúlni!) Nagyon kérem a belügyi kormányzatot, hogy amikor ilyen felterjesztések jönnek, azokat tegye vizsgálat tárgyává és minden protekciót, közbenjárást kizánva, csak igazságos úton tegye meg az intézkedéseket épúgy, mint ebben a törvényjavaslatban. A magam részéről neon akarom tovább igénybe venni a Ház türelmét, de nagyon kérem a miniszter úr ő excellenciáját, szívlelje meg ezt a dolgot és ne csak ezt a két-három községet csatolja egyik vármegyétől a másikhoz, hanem mindenütt, ahol erre szükség van,, tegye ezt meg. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Senki sincs feliratkozva. Elnök: Ha szólni senki sem kíván, akkor a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Képviselőház! Ez a két törvényjavaslat, amelyek közül egyet már el méltóztattak fogadni, a Házban rég tett ígéretem beváltásának kezdetét jelenti. Ezek a kérdések nem oly könnyen intézhetők el, mint ahogyan azt az ember szeretné. Itt sok régi, tradicionális dologgal kell az embernek megküzdenie, sok magánérdek jelentkezik, amelyeket szintén meg kell vizsgálni, maguk az egyes törvényhatóságok is, a községeik lakosságla is nehezen válnak meg a megszokottól, még akkor is, ha ez a megszokottság közigazgatási szempontból égbekiáltó lehetetlenséget jelent. En egy alkalommal, amikor erről a kérdésről első ízben volt szó a Házban; közigazgatási szörnyűségnieik jeleztem ezeket az • állapotokat. Teljesen objektív szempontokból és nézőszögibŐl kívántam ezeket a kérdéseket elbírálná. Tudtam, hogy ha ilyen kezdő lépés történik meg, ezzel gátat és zsilipet nyitok meg, amelyen azután sok mindenféle olyan is szeretne keresztül jutni és csúszni aminek talán a maga objektív indok/a minős is meg. Ki is jelentem. hogy ezeket a kérdéseket kizárólag közszempontokíból kívánom elbírálni (Felkiáltások a jobboldalon: Ez a helyes!) és ha közszempontok indokolják ezeknek a kérdéseknek az átcsatolásra vonatkozó részét, úgy a magam részéről nem fogak megriadni a^ kérdésnek objektív szempontból való eldöntésétől. (Helyeslés a jobboldalon! ) A két első közül a bogyiszlói nem okozott nagyobb nehézséget; Bajaszentistvánnál és Bajánál azonban már nagyobb nehészégek 68