Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.
Ülésnapok - 1927-413
472 Az országgyűlés képviselőházának UÍ3. ülése 1930 június 25-én, szerdán. a szélsőbaloldalon.) mert azokban az esetekben, amikor külföldi munkás hajlandó olyan munkahelyen munkát vállalni, ahol szervezett munkást neon vesznek fel, az illetőknek a belügyminisztérium már ismételten adott letelepedési engedélyt. (Peidl Gyula: Keblére öleli a külföldi sztrájktörőt! — Malasits Géza: A bérszorítókat és sztrájktörőket öleli a keblére. — Zaj. Elnök csenget.) Amikor az a külföldi munkás hajlandó a magyar munkást hátbatámadni, akkor igenis ő megkapja a belügyminisztérium részéről a támogatást. (Jánossy Gábor: Ezt nem hiszem el, barátom!-- Peidl Gyula: Ez így van, akár hiszi a képviselő úr, akár nem!) Ami a törvényjavaslatot illeti, az semmiképpen sem felelhet meg annak a célnak, amelyet állítólag szolgálni akar, mert nemcsak a lakhatása engedélyt kellene egyszerűsíteni, szabályozná és az igazságnak megfelelően megalkotni, hanem egyúttal a bek-öltözési engedélyt is. Hiába kap valaki lakhatási engedélyt, ahogy azt már Malasits Géza t. képviselőtársam is mondotta, ha a beköltözési engedélyt a népjóléti minisztériumitól nem tudja megkapni az engedélyt, másszor pedig amikor a népjóléti minisztérium megadja, a belügyminisztérium tagadja meg az engedélyt. Ha ilyen a helyzet, ha ezek tények, ha szolgálni akarják a külföldiek lakhatási engedélyéről szóló intézkedések tekintetében a célt, ha egyszerűsíteni és szabályozni akarják a kérdést, akkor ezt a népjóléti miniszter luminal együttesen kellene megtenni, mert e nélkül ezeknek az ügyeknek lényegében semmi változás nem történik. Esztergályos János t. képviselőtársam már említette és tényleg úgyis van, hogy a belügyminisztériumban egy zsidódossziének kell lennie. (Jánossy Gábor: De nem tudja, honnan tudná? Ezt sem hiszem el!) Nekem már számtalan esetben volt szerencsém ilyen szegény emberek érdekében felszólalni és közbenjárni és ilyen esetben mindig csak zsidóról volt szó, másról nem. Még nem is hallottam arról, hogy egyszer egy más felekezetű egyén is ilyen sorsra jutott volna. (Berki Gyula: De igen, én szolgálhatok ilyennel!) Abban az esetben, ha nem zsidó volt az, akitől megtagadták a letelepedési engedélyt, akkor legalább is szociáldemokrata volt, ez lehetséges, de olyan esetről, amikor sem szociáldemokrata, se zsidó nem volt az illető, nem tudok. Éppen ezért el kell hinni, hogy a bélügyminisztériumban igenis felekezeti alapon kezelik a kérdést. Hiába lakik vagy születik valaki itt, hiába nem tud más nyelven beszélni, csak magyarul, kiutasítják és nem adják meg neki a magyar állampolgárságot és az illetőséget, mert vagy zsidó vagy szociáldemokrata az illető. Ha ezt a kérdést a belügyminisztériumban így kezelik a habom óta, akkor természetes, hogy az ilyen javaslat, amely nem mond egyebet, mint csak azt. hogy ne es:y rendőrkapitányság, hanem több rendőrkapitányság foglalkozzék ezzel a kérdéssel, a helyzeten nem segít. Változás csak akkor következik be, ha a kérdést decentralizálnák, mert akkor az érdekelt feleknek nem kell majd annyit szaladgálniuk, nem vexálják és zaklatják őket annyira. A magam részéről egészen röviden azt mondom, szemben a t. előadó úrral, hogy ez nem jelent egyszerűsítést és olcsóbbodást, sőt ez a javaslat abszolúte nem. alkalmas arra, hogy javítson valamit, épnen ezért ezt a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el. (Hehteslés a sfélsőbaloldalon.) Elnök; Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Nincs senki feliratkozva. Elnök: Feliratkozva senki nincs. Kérdeni: kíván-e még valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Az igen t. felszólalt képviselő urak az előttünk fekvő törvényjavaslattal alig foglalkoztak, inkább csak olyan kérdésekkel foglalkoztak, amelyek ezzel a törvényjavaslattal csak a legtávolabbi vonatkozásban vannak, vagy talán semmiféle vonatkozásban sincsenek. Én azt hittem, hogy ezt a törvényjavaslatot a túloldal is elfogadja és pedig azért hittem és gondoltam, mert tudom, hogy ismerik ennek a törvényjavaslatnak históriáját, hogy ez tulajdonképpen egy lényegtelen része mindazon bekövetkezendő intézkedéseknek, amelyeknek előfeltétele éopen ennek a törvényjavaslatnak megalkotása. Azelőtt a külföldiek ellenőrzése volt ebben a Ház'ban a legtöbb panasz tárgya; mindig azt állították, hogy itt óriási zaklatás, igazságtalanság és méltánytalanság történik, hogy külföldi ellenőrzési szisztémánk nem felel mes a mai kor igényeinek és hogy ezt az egész kérdéskomplexust sokkal egyszerűbben, sokkal kevesebb zaklatással és az államérdek teljesen megfelelő megóvása mellett is lehet intézni és rendezni. Magam behatóan foglalkoztam ennek a kérdésnek egész komplexusával, ki is jelenthetem, hogy kiadandó rendeleteim készen is vannak, osak várják ennek a törvényjavaslatnak elfogadását, illetve a törvény kihirdetését, mert enélkül nem tudom rendeleteimet kiadni. Én az egész külföldi ellenőrzést két rendeletben, egy anyagi és egy alaki rendeletben foglaltam össze és ezt kívánom kibocsátani. Ebben a rendeletben felölelem a külföldi ellenőrzés egész komplexusát, magát az egész kérdést. Eb'ben a rendeletben minden tapasztalatunkat felhasználtuk, külföldi tanulmányutakat végeztettem és az ott szerzett tapasztalatokat is felhasználtuk ennek a rendeletnek megalkotásai:ál és megszerkesztésénél. Két szempont vezetett ennek a kérdésnek irányításában. Az első az, hogy az államérdeket megóvjuk és biztosítsuk, ami magától értetődő és ami ellen senkinek sem lehet kifogása. Az államérdek megóvásának keretén belül le kell dönteni azokat a korlátokat, amelyek eddig fennállottak és lehetőleg minimumra kell szorítani a zaklatási lehetőségeket, gyorssá és olcsóbbá kell tenni ezt az egész külföldi ellenőrzési eljárást. Mar be is vezettem a kartJhoték-szisztémát és rendszert à külföldiek nyilvántartására vonatkozólag. Sok praktikus új gondolat van a rendeletben, amely azt hiszem, teljes megnyugvást fog kiváltani az egész közvéleményből, ha nyilvánosságra kerül. Rendeződik ebben a munkavállalás kérdése és rendeződik a lakhatási engedélyeik, a tartózkodási engedélyek kérdése. Általaiban sok könnyítést tettünk, meghosszabbítottuk erre vonatkozóan az összes terminusokat, úgyhogy addig a határig, ameddig a főcél és az államérdek megvédése engedi, elmentünk minden könnyítés megadását illetőlee". Egy kérdésnél kellett csak törvényes rendelkezéseket igénybevenr ünk és ez a kiutasításra vonatkozólag vált szükségessé. Amíg Magyarország részét alkotta a nag:y monarchiának és amíg a külképviselet is közös volt, addig ez a kérdés magára Magyarországra