Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.
Ülésnapok - 1927-413
462 Az országgyűlés képviselőházának * olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tőrvényi avaslat szöveg-ét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik az önkormányzati testületek háztartásának hatályosabb ellenőrzésére vonatkozólag az 1907 : V. te. III. fejezetében foglalt átmeneti rendelkezések érvényességéről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásiban is elfogadja és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a külföldieknek a magyar korona országai területén lakhatásáról szóló 1903 : V. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom. 930, 972.) F. Szabó Géza képviselő úr az előadó, öt illeti a szó. F. Szabó Géza előadó: T. Ház! A külföldieknek a magyar korona országai területén lakhatásáról szóló 1903 : V. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot szintén az a törekvés jellemzi, amely a legutóbbi törvényalkotásoknál vezető eszménk volt, az, hogy a közigazgatási eljárás lehetőleg egyszerűsíttessék, gyorsíttassék (Esztergályos János: Ahogy az egyszerűsítve van!) és olcsóbbá tétessék. (Rothenstein Mór: Ahogy az olcsóbb!) En erről a javaslatról beszélek és •mindjárt be fogom, bizonyítani, mélyen t. képviselő úr, hogy ez a javaslat ezt a célt szolgálja és közbevetőleg megjegyzem, hogy szerencsés kézzel szolgálja. CLaj t a szélsőbaloldalon.) T. Ház! A háború óta nagy jelentőségű lett az idegenforgalom, ennélfogva a közigazgatási vezető férfiak törekvése az idegenforgalom elősegítése, az, hogy az idegenek itteni tartózkodása minél gyorsabb, minél zavartalanabb és minél zaklatásmentes ebb hatósági eljárást vonjon maga után. Ennek a célnak azonban az 1903 :V. te. rendelkezései egyáltalában nem feleltek meg, mert az eljárás hosszadalmas volt és az állam érdekeinek megóvása szempontjából nagyfontosságú kormányhatósági felügyelet és irányítás nem érvényesülhetett tökéletesen. Legfőképpen az volt a baj, hogy az irányítás nem lehetett egységes. Ennék a két bajnak, amelyet most vázolni voltam bátor, az volt az oka, hogy a fórumrendszer, amely az 1903 : V. tc.-tben van lefektetve, nem volt megfelelő. A fórumrendszer szerint ugyanis a külföldiek itt tartózkodási, továbbá lakhatási és kiutasítási ügyeiben nagyon sok fórum, nagyon sok hatóság járt el. Kis- és nagyközségekben elsőfokon a járási főszolgabíró, másodfokon az alispán, harmadfokon a belügyminiszter rendelkezik. Megyei városokban és törvényhatósági jogú városokban elsőfokon az állami rendőrség kapitánysága, másodfokon a kerületi főkapitány, harmadfokon a belügyminiszter intézkedik. 3. ülése 1930 június 25-én, szerdán. Budapesten elsőfokon a kiutasítás! ügyekben az államrendőrség főkapitánya, egyéb ügyekben a székesfőváros tanácsa, másodfokon a belügyminiszter rendelkezik. Az eljárás hoszszadalmasságát tehát a vidéken hármas hatósági fokozat, Budanesten nedig főleg az a körülmény idézte elő, hogy az elsőfokú hatóság a törvény értelmében bifurkálódik, aminek következtében az ügyekben elsőfokon csak két hatóság előzetes iratváltása alapján lehetett dönteni. Ugyancsak a jelenleg érvényes fórumrendszer oka annak a másik bajnak is, hogy az egységes központi irányítás nem érvényesülhet megfelelően. Nem érvényesülhet pedig azért, mert az elsőfokon végérvényesen elintézett ügyek természetszerűleg nem kerülhetnek fel a felsőbb hatósághoz, sőt azok is, amelyeket az alsóbbfokú hatóságok intéznek el, vagyis a főszolgabíró elsőfokon és az alispán másodfokon, az 1929 : XXX. te. értelmében csak felülvizsgálati kérelem alapján kerülhetnek a belügyminiszter elé és csak azon az alapon avatkozhatik bele érdemileg az ügyek elintézésébe, ha az kifejezetten jogszabályt sértett. Ebből következik tehát, hogy az idegenrendészetnél elengedhetetlen egységes gyakorlat nem fejlődhetett ki olyan tökéletesen, mint ahogyan ez kívánatos volna. Ezeknek a bajoknak megszüntetése céljából a törvényjavaslat a kérdést úgy rendezi, hogy vidéken a középfokú hatóság hatáskörét megszünteti; ezután csak két fokozat lesz, tehát az eljárás lényegesen gyorsabb lesz és azt is elérjük, hogy a központi hatóság a vidékről eléje kerülő ügyekben is érdemben dönthet. Budapesten a törvényjavaslat a tanács hatáskörét egészen megszünteti, a főkapitány és a belügyminiszter hatáskörét pedig összevonja azzal a rendelkezéssel, hog- a székesfőváros területén első- és végsőfokon a belügyminiszter fog eljárni, aki idegenrendészeti jogkörét a külföldieket ellenőrző országos központi hatóság útján gyakorolja. Ez a központi hatóság lesz egyúttal a fellebbezési fórum a vidéki elsőfokú hatóságoktól felkerülő ügyekben is. Tekintettel arra, hogy az idegenrendészeti ügyek túlnyomó nagy többsége a székesfővárosra esik, az egyfokú elintézés gyorsaságán kívül igen nagy horderejű lesz az az újítás, hogy a központi hatóság a székesfőváros területén felmerülő összes ügyekben az érdemi döntés jogát a maga kezében tarthatja. A szervezetre vonatkozólag külön ki kell emelnem azt, hogy a külföldieket ellenőrző országos központi hatóság nem jelent új hivatalt, mert ez a hatóság nem lesz más, w mint a budapesti főkapitányságnál jelenleg működő Külföldieket Ellenőrző Hivatal, amely felett a revíziót közvetlenül a belügyminiszter fogja gyakorolni. Ez a megoldás takarékossági szempontból is nagy előnyt jelent, mert a belügyminisztérium illetékes ügyosztályának, a külföldiek ellenőrzésével foglalkozó, berendelt rendőrtisztviselőkből álló előadói csoportja a belügyminisztériumban azonnal nélkülözhető lesz. Itt tehát a centralizáció csak látszólagos; a valóságban éppen ellenkező lesz a helyzet. A belügyminisztérium az ügyek tízezreinek terhétől mentesülni fog, mert a tervezet szerint a belügyminisztériumot csak a jelenlegi főkapitánysági apparátus munkájának felülvizsgálata fogja foglalkoztatni. Az idegenrendészeittel kapcsolatos kihágási ügyekben a rendőri büntetőbíráskodást a törvényjavaslat szerint azok a hatóságok fogják ellátni, amelyek az 1929 : XXX. t,c. 59. $ szerint kihágási ügyekben általában eljárni hivatottak
