Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-412

458 Az országgyűlés képviselőházának J, Krúdy Ferenc előadó: T. Képviselőház! Mint méltóztatik tudni, a törvényhozás 1927ben az egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az Önkormányzati testületek háztartásának hatályosabb ellenőrzéséről szóló 1927:V. t.-cikknek III. fejezetében részletesen szabályozta azokat a feltételeket és intézkedéseket, amelyek biztosították azt, hogy az önkormányzati testületek gazdálkodásánál és adózásánál is érvényesüljenek azok ^a szempontok, amelyek szerint az adózás mértéke, valamint a köteles takarékosság az önkormányzati testületeknél is teljes mertékben érvényesítendő. Ez az intézkedés kapcsolatos volt az államháztartás erdekeivel és szükséges volt az államháztartás egyensúlyának a biztosítása érdekében azért, hogy ugyanakkor az önkormányzati testületek gazdálkodásában ne történjenek túlságos megterhelések és olyan kiadások, amelyek a másik oldalon az államháztartás elért eredményeit veszélyeztetnék. T. Ház! Néhány szóval vagyok bátor ismertetni az idézett törvénynek vonatkozó fejezetét és annak intézkedéseit. A hivatkozott törvényfejezet elsősorban Budapest székesfőváros és a törvényhatósági városok gazdálkodására nézve előírta, hogy az évi költségvetésüket minden év okóberéig, illetőleg novemberéig összeállítani tartoznak s ezekben a költségvetésekben az egész Önkormányzati testület gazdálkodását teljes részletekben felvenni kötelesek, kiegészítve azoknak az üzemeknek a költségvetésével, amelyeket az illető önkormányzati testület a maga gazdálkodásának biztosítására fenntart, azokról teljes képet nyújtva a f költségvetésben, annak minden részletét felvéve, úgyhogy az egész gazdálkodásra vonatkozó összes adatok az ellenőrző kormányhatóság rendelkezésére álljanak. Intézkedés van a törvényfejezetben a költségvetésnek bizonyos határidőre szóló felterjesztésre nézve, úgyhogy azt a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg ellenőrizhesse, az ott esetleg hiányzó tételeket abba beiktathassa, viszont olyan tételeket, amelyeket a gazdálkodás érdekében feleslegeseknek tart, törölhessen. Egyszóval az eddigi törvényes szabályokkal szemben az önkormányzati jog megszorításával lényegesen nagyobb beavatkozási jogkört biztosított a kormányhatóság részére. Ugyanígy intézkedik az idézett tör vény fejezet a községek és a megyei városok háztartására nézve is, amennyiben előírja, hogy a vármegye alispánja tartozik hasonló szabályok szerint összeállíttatni s kellő időben beterjeszteni azok költségvetéseit, s azokat ellenőriztetni ugyanazon szabályok szerint körülbelül, mint ahogyan a belügyminiszter és a pénzügyminiszter részére ezt a törvény a főváros és a törvényhatósági városok önkormányzatával és gazdálkodásával szemben előbbi szakaszában megállapította. Lényeges intézkedés volt ezekre vonatkozólag az, hogy a községi pótadó az 50%-ot nem haladhatta túl, illetőleg amennyiben túlhaladná, ez esetben a pótadónak az 50%-ot túlhaladó mértékére nézve a kormányhatóságnak külön jóváhagyására volt szükség. További rendelkezéseket tartalmazott a törvény fejezet arra nézve is, hogy ezeket a költségvetéseket, a belügyi kormányhatóság magához felterjeszteni rendelhette, azokban módosításokat rendelhetett el, hiányzó összegeket felvétethetett, viszont olyan költségvetés£. ülése 1930 június th-én

} kedden, tételeket, amelyeket feleslegeseknek talált s amelyek 'bizonyos mértékben veszélyeztethették az államháztartás egyensúlyához fűződő érdekeket, törölhetett. Ugyancsak" rendelkezéseket tartalmaz ez a fejezet a zárszámadások beterjesztésének idejére nézve, valamint összeállításának módjára nézve is és előírta, hogy a következő költségvetési év május 1-éig Budapest székesfőváros és a törvényhatósági városok kellő összeállíás mellett a belügyminiszterhez, ^ a megyei városok és községek pedig a vármegye alispánjához tartoznak ezeket felterjeszteni. Kimutatásba foglalva tartozott képet nyújtani a kormányhatóságnak a törvényhatóság első tisztviselője arról, hogy mely intézkedések hogyan lettek végrehajtva az illető zárszámadási évben. Erélyes rendszabálya ennek az idézett törvényfejezetnek az, hogy a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg pénzügyi ellenőrt rendelhetett ki azokhoz az önkormányzati testületekhez, amelyeknek gazdálkodására nézve kifogások merülhettek fel. (Farkas István: A 'belügyminisztériumba kellene biztosokat kiküldeni!) Ha az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében az önkormányzatok gazdálkodásával szemben különleges intézkedések szüksége merült fel, a korinányhatóság ezeknek a különleges intézkedéseknek és a helyszíni ellenőrzésnek biztosítására pénzügyi ellenőrt küldhetett ki. Ugyancsak intézkedéseket tartalmaz a szóban levő törvényfejezet a városi, megyei, valamint köaségd tisztviselők illetményeire nézve. Kimondja a tisztviselők illetményeinek azt a masiimáliis határát, amely határon belül az önkormányzat ezekről intézkedhetik és kimondja egyúttal, hogy az üzemeiknél és mást egyéb olyan javadalmaknál, amelyek az önkormányzat keretébe tartoznak, bizonyos szabályokat milyen körülmények között és milyen feltételek mellett kell betartani. Az idézett törvénycikknek ez a fejezete 41. §-ában akiként intézkedett yhogy a törvényfejezet 1929. év végével hatályát veszti, vagyis érvényesisége lejár és minthogy a székes!óvárosról alkotott legújabb törvénynek a háztartásra vonatkozó szakaszai csak most vannak végrehajtás alatt, a vármegyék, megyei városok és községek háztartás ára vonatkozó törvényjavaslat pedig most van előkészítés alatt és csak ezután kerüli tárgyalás végett á törvényhozás elé, szükség van arra, hogy erre az átmeneti időre az idézett, törvényfej ezét hatálya meghosszabbíttassék ez utóbb idézett törvény hatálybalépéséig, de legkésőbb 1931. december hó 31-ig. A törvényfejezet újabb hatálybalépéséről intézkedik a 931. sz., törvényjavaslat, amelynek címe: «Törvényjavaslat az önkormányzati. testületek háztartásának 'hatályosabb ellenőrzésére vonatkozólag az 1927. évi V. te. III. fejezetében foglalt átmeneti rendelkezések érvényességéről.» Ezt a törvényjavaslatot a köziigazgatási bizottság úgy általánosságblan, miint részleteiben változtatás nélkül elfogadta és azt ajánlja a t. Háznak, hogy azt elfogadni méltóztassék. Bátor vagyok a bizottság javaslatát azzal a kéréssel előterjeszteni, hogy méltóztassék a szóban lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Minthogy a belügyminiszter úr nem óhajt nyilatkozni, a tanácskozást is befejezettnek nyilvá-