Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-412

456 Az országgyűlés képviselőházának 1*1 intézkedésekről, amelyek a takarékosság szempontját is honorálják. Mondom, nem akarok most az érdembe belebocsátkozni, mert nem tartozik ehhez a törvényjavaslathoz. Köszönöm a felvetett gondolatot és alapos megfontolás tárgyává fogom tenni annakidején, amikor már a legközelebbi költségvetést fogjuk tárgyalni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és a 138. §-t, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 139. §. • Urbanics Kálmán jegyző: (olvassa . a 139. és 140. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 141. §-t.) Csák Károly ! Csák Károly: T. Képviselőház! Az 1925. évi VIII. te. 55. és 59. §-ai megadták a felhatalmazást az igazságügyminiszternek arra, hogy a bírói kompetencia és így a fellebbvitel lehetősége szempontjából is mérvadó értékhatárokat rendelettel módosíthassa. Ennek a javaslatnak 141. §~a ezt a felhatalmazást fenntartja, és azonkívül még kiterjeszti arra is, hogy a felülvizsgálat kizárására irányadó értékhatárt is rendelettel állapíthassa meg. T. Képviselőház! Az értékhatároknak rendeletekkel ytaló (megállapítása, a rendeletalkotás körébe való utalása jogászi körökben kétségtelenül aggályos; aggályos volt akkor is, és aggályos marad mindig is, és azt kizárólag csak gazdasági szempontok és a bíróság tehermentesítése céljából figyelembe veendő szempontod indokolják. Ezt az aggályt véglegesen elejteni természetesen nem lehet, már csak alkotmánybiztosítéki és alkotmányjogi szempontból sem, azonban eliminálni lehet mégis akkor, ha ezt a rendeletkibocsátási jogot bizonyos időhatárhoz köti a törvényhozás. Egy bizonyos időn belül gazdasági szempontból jogosult lehet, de esetleg egy bizonyos időn belül nem is indokolt és nem , is szükséges. • Ezért a 141. §-ihoz módosító indítványt vagyok bátor előterjeszteni éppen a rendeletkibocsátási jognak időhatárhoz való kötése tekintetében, tudniillik, hogy: a törvény kihirdetésétől számított öt év eltelte után az igazságügyimni«zter az értékhatárokat rendelettel ne módosíthassa, T. Ház! Ez annyit jelent ugyan, hogy az öt éven belül kibocsátandó legutolsó rendelettel a megállapított értékhatárok megrögzítődhetnek, azonban ott az igazságügyminiszter rendeletkibocsátási joga mégis megszűnt és vagy a törvényhozás vagy bármely képviselő kezdeményezésére, vagy pedig a kormány előterjesztésére azután esetleg novelláris úton-módon módosítható ez a törvényszakasz, amennyiben szüikí-ég van reá. Ha oedig az értékhatárok, amelyeket az utolsó rendelet megállapított, megfelelnek, abban az esetben a törvény módosítása sem szükséges. Mindeneestre éliminai va van azonban az az aggodalom, hogy az igazságügyminiszternek ez a rendeletkibocsátó joga túlterjed azon az időponton is, amikorra — reméljük — gazdasági viszonyaink már teljesen konszolidálódnak és befejeződik egyszersmind a bíróság tehermentesítésére irányuló akció is és végleg nyugvópontra jut, úgyhogy akkor már rendeletkibocsátásra többé szükség nem lesz. Egyik ütközőpontja volt a törvényjavaslatnak az is, hogy vájjon a kötelező fizetési meghagyásos eljárásnak mi legyen a felső értékhatára. Az eredeti javaslatban ezer pengőt kontemplált az igazságügyminiszter úr, a bizottságban azonban ez az értékhatár 400 pengőre 2. ülése 19S0 június 2k-én, kedden. szállíttatott le. Ezidőszerint tehát 400 pengőn alóli követelések csak fizetési meghagyás útján érvényesíthetők és abban az esetben is, ha keresetiével adatnék be, ezt a bíróság fizetési meghagyás iránti kérelemnek tekinti és fizetési meghagyást bocsát ki. Az igazságügyi bizottság tagjai közül nagyon sokan, különösen azok, aikik a vidéki jogéletet ismerik, ezt az értékhatárt is túlmagasnaik • tartják. Az igazságügyminiszter úrnak természetesen a mailtria vonatkozólag állanak rendelkezésére statisztiikiai adatok, amelyek eat az értékhatárt indokolják, nincs azonban kizárva, t. Ház, — és én azt hiszem, hogy a későbbi statisztiikai adatok majd azt az álláspontot fogják igazolnii, hogy magas, — hogy tényleg magasnak bizonyul a 400 pengő, erre az esetre tehát opportunusnak és jónak mutatkozik mind a két álláspont áthidalása céljából még egy felhatalmazás az igazságügyminiiszter úrnak ama, hogy az ebben a törvényben megállapított értékhatárokat is leszállíthassa a ( szükséghez képest és később esetleg a törvényben meghatározott mértékig felemelhesse. Hiszen csaik két ilyen értékhatár van, az együkre, a 25 pengősre, azt hiszem, úgy sem lehet gondolni, annyira mjiniimális, tehát tulajdonképpen ez a rendelkezés csak a fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozik. Mély tisztelettel kérem, méltóztaisisék az erre vonatkozó módosító indítványomat is elfogadni, amely a következőképpen szólna (olvassa): «Az ebhen a törvényben foglalt értékhatárokat is az igazságügyminiszter rendelettel leszállíthatja és a törvényben meghatározott mértékig újból felemelheti.» A többi értékhatárra vonatkozólag rendelkezik az 1925. évi VIII. te, rendelkezik ennek a 141. §-nak 2. bekezdése. Indítványaimnak a 141. § utolsó két bekezdéseként való felvételével laz intenció el van érve. Tisztelettel kérem a t. igazságügyminiszter urat és a t. Házat, méltóztassék módosító indítványaimat elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Képviselőház! Az előbb előterjesztett indítványokhoz az előadott indokoknál fogva hozzájárulok és kérem, hogy a javaslat 141. 4-át ezekkel a módosításokkal méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 141. §-t magát, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentein ki. A szakaszhoz Csák Károly képviselő úr új negyedik és ötödik bekezdést indítványozott. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezeket elfogadni? (Igen!) A Ház Csák Károly képviselő úr indítványait elfogadta. Következik a 142. §. Kérem annak felolvasását. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 142—144. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.). Élnök: Ezzel &

t t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások: Szünetei kérünk!) Jelentem egyben, hogy a törvényjavaslattal együtt elintézést nyert a Magyar Ügyvédi Kamarák Országos Ertekezletének idevonatkozó kérvénye is, .