Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-411

Az országgyűlés képviselőházának 1*11. amelyeket én ebben a törvényjavaslatban látni szerettem volna, sajnálatomra a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a- szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Káinoki Bedő Sándor. Elnök: T. Képviselőház! Mielőtt a képviselő úrnak a szót megadnám, a külügyminiszter úr kíván egy törvényjavaslatot beterjeszteni. (Farkas István: Lemondott a kormány? — Br. Podmaniczky Endre: Micsoda viccek ezek? — Zaj.) Walko Lajos külügyminiszter: T. Képviselőház! Van szerencsém benyújtani két törvényjavaslatot a Görögországgal 1930. évi június hó 3-án és Ausztriával 1930. évi június | hó 14-én kötött kereskedelmi egyezményről. Kérem a két törvényjavaslat kinyomatását, szétosztását és együttes tárgyalás és jelentéstétel végett a külügyi és közgazdasági bizottsághoz való utalását. Elnök: A miniszter úr által benyújtott | törvényjavaslatokat a Ház kinyomatja, szét- | osztatja s tárgyalás és jelentéstétel végett a ! miniszter úr által felsorolt bizottságoknak ! adja ki. j Mielőtt Káinoki Bedő Sándor képviselő ; úrnak a szót átadnám, jelentem a t. Háznak, I hogy F. Szabó Géza képviselő úr, mint a köz- j igazgatási bizottság előadója kíván jelentést j tenni. | F. Szabó Géza előadó: T. Képviselőház! j Van szerencsém előterjeszteni a képviselőház i közigazgatási bizottságának jelentését Bogy iszló községnek Tolna vármegyébe való át- I csatolásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. Házat, méltóztassék a javaslatot kinyomatni, szétosztatni és annak idején j napirendre tűzése iránt rendelkezni. Egyben | van szerencsém a közigazgatási bizottság ne- ! vében a tárgyalásra a sürgősség kimondását ! kérni. (Propper Sándor: Kinek sürgős? Bogyiszlónak? — Farkas István: Bogyiszló nem is kérte.) De igen, ő kérte. Elnök: Kérem, képviselő úr, tessék csendben lenni. (Györki Imre: Munkát és kenyeret kérnek, a bogyiszlóiak.) Az előadó úr által beterjesztett jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja s napirendre tűzése iránt annak idején fogok a Háznak javaslatot tenni. Az előadó úr a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását kérte. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen! Nem!) A Ház a sürgősség kimondásához hozzájárul. Ugyancsak F. Szabó Géza képviselő úr, mint a közigazgatási bizottság előadója kíván jelentést tenni. F. Szabó Géza előadó: T. Képviselőház ! Van szerencsém a közigazgatási bizottság jelentését bemutatni Bajiaszentistván községnek Baja törvényhatósági jogú város területéhez való átcsatolásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. (Propper Sándor: Hogy folyik itt az országmentés !) Elnök: A képviselő úr maradjon csendben.* F. Szabó Géza előadó: Kérem, méltóztassék e jelentést kinyomatni^ szétosztatni és annak idején napirendre tűzése iránt rendelkezni. Egyben a közigazgatási bizottság nevében tisztelettel kérem, méltóztassék ennek a javaslatnak a tárgyalására is a sürgősséget kimondani. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja és annak napitrendre tűülése 1930 június 20-án, pénteken. 401 zése iránt lkésőbb fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Az előadó úr a beadott jelentések tárgyalására a sürgősség kimondását kérte. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a sürgősséget kimondani. (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő uraikat, akik a sürgősség kimondásához hozzájárulnak, méltóztassanak felállni. (Megtörténik. Többség.) A Ház a sürgősség kimondásához hozzájárul. Szólásra következik a törvényjavaslathoz Káinoki Bedő Sándor képviselő úr. Káinoki Bedő Sándor: T. Képviselőház! Aki ezt a vitát végighallgatta, azt hiszem, azt a meggyőződést és azt a benyomást szerezte, hogy itt a Képviselőház a büntető és polgári perrendtartásoknak egy nagy reformját tárgyalja. Olyan argumentumok özönével találkoztunk ma, amelyek sehogy sincsenek arányban azokkal a módosításokkal, melyeiket ez a javaslat magáiban foglal. Konstatálni kívánom és konstatálnom kell, hogy azok a módosító javaslatok és azolk a módosító részletek, melyebet ez a javaslat magában foglal, sehogyan sincsenek kontaktusban ezekkel a nagy támadásokkal, amelyek egy nagy perjogi reform esetén talán helyt foghatnának, de nem látom be, hogy azok a nagy öles kérdések, amelyeket különösen ellenzéki oldalról felvetettek, hogyan függnek össze ezzel a törvényjavaslattal. T. Ház! Mielőtt magára a törvényjavaslat tartalmára általában áttérnék, reflektálni kívánok Fábián Béla igen t. képviselőtársaimnaik az ügyvédikérdésiben felhozott megállapítására. Igen t. képviselőtársam — úgy látszik — abban a meggyőződésben van, hogy az ügyvédség sorsának leromlása tisztán a kormányzat bűne. a kormányzat okozható azzal, hogy az ügyvédség helyzete ennyire leromlott. (Zaj a szélsőhaloldalon.) Képviselőtársiaim annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az ügyvédség sorsának leromlása a kormány ténykedésének következménye. A törvényjavaslat egész bírálata során tulajdonképpen az ügyvédség kérdésével foglalkozott. Egy dologban igazat adok t. képviselőtársamnak; igaza van abban, hogy az ügyvédség kérdése nem olyan kérdés, amely mellett osak úgy egyszerűen elmehetünk. Itt egy nagy társadalmi intelligens osztályról van • szó, amelyet nyomorúságba nem azok az okok döntöttek, amelyet t. képviselőtársam felhozott, hanem az a gazdasági helyzet, amelyet az ország feldarabolása idézett elő. (Fábián Béla: Arról beszéltem.) Ez tehát nem azt jelenti, hogy mi ne foglalkozzunk az ügyvédség kérdésével, mert igenis, veszedelmesnek tartom, hogy ez az osztály így elhagyatik és hogy ennek az osztálynak, ahol csak lehet, nem mennek segítségére. Nem fiskális és nem ügyvédi szempontból kell tárgyalni ezt a kérdést. Ha úgy oldottunk volna meg egyes kérdéseket, ahogyan t. képviselőtársam kívánja, akkor talán segítettünk volna nagyon kis mértékben az ügyvédségen, de ártottunk volna más közszempontoknak. Már pedig az ügyvédség érdekét sokszor más fontosabb közszempontnak alá kell rendelni. Segíteni kell és keresni kell a segítés általános lehetőségét az ügyvédi kar szempontjából, mert ez az a társadalmi osztály, amely fel van vértezve a tudás leghatalmasabb fegyvereivel, amely a történelmi idők során is mindig az evolúció élén állott, a nyomorúsága következtében olyan irányba tolódhatott el, ami az ország szempontjából nem kívánatos. Ez az a közszempont és szociális szempont,