Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-410

Àz országgyűlés képviselőházának k szabadság nem szó, hanem tény. Ugyanott mondja!) Igen, ezt is mondja. Az előadó úr pompás beszédében vázolta azokat a célokat, vázolta azokat az indítóokokat, amelyek ezt a törvényjavaslatot életrehozták. Aláírom és elismerem megállapításainak teljességét^ mégis Őszintén kijelentem, legalább felfogásom szerint a gyakorlati cél ezzel a törvényjavaslattal mégis csak* a bíróságok tehermentesítése. Ez kétségtelenül nagy cél, ennek a célnak elérésére áldozatokat is kell hozni, s amint korábban jeleztem, talán olyan áldozatokat is, amelyek bizonyos garanciáját képezik az ítélkezésnek. Most csak nagyon röviden t térek ki arra, hogy a szóbeliség, a nyilvánosság, a közvetlenség, amelyeknek sérelmét látják nagyon sokan, és nem is 100% -ig indokolatlanul ebben a törvényjavaslatban, ezek mind olyan gondolatok, olyan intézmények, olyan eszmék, amelyek teljességével megvalósulni soha sem fognak. Évszázadokon keresztül katedrákon, irodalomban, jogászkörökben folyt a vita erről, mint törekvést, mint követelményt állították fel, mint olyan bűbájos csodaszert hirdették, amelyek mellett egyedül lehetséges az igazságnak érvényre juttatása. Hova lett mindez? A nyilvánosság megvan, mert hiszen azt nem nehéz megvalósítani, de hova lett az idők folyamán a mi perrendünk • által létesített és megalapozott közvetlenség és szóbeliség? Azokat tökéletesen eltemették az akták, a formák, úgyhogy ma, különösen a különböző novellák után a legfelsőbb bíróságoknál szinte^ jogtörténeti emlékfélévé váltak. De nemcsak nálunk yan ez így, így van ez az európai, a kontinentális perrendek valamennyijében. Mindenütt bizonyos kompromisszumokat kénytelenek kötni, mindenütt kénytelenek megalkudni a helyzet lehetőségeivel és a helyzet lehetetlenségeivel. A .közvetlenség, a szóbeliség megvalósításával is olyan formán vagyunk, mint nagyon sok elméletnek és teóriának megvalósításával, az kicirkalmazva, elméletben nagyon szép, megvalósítás esetére azonban senki

f sem hiszi és gondolja azt, hogy azokat a hatásokat és eredményeket fogja kiváltani, amelyeket valósággal kivált. (Úgy van! Ügy van!) Olyanformán vagyunk vele, mint a hegyekkel, ha távolról nézzük, valamennyi szép, kék, szinte egybefolynak a mennyboltta'l, de ha közel megyünk hozzájuk, rögös útjaikat látjuk és nem ritkán nyomasztó sarát is. (Ügy van! Ügy van!) Ilyenformán áll a közvetlenség és szóbeliség elve a gyakorlatban.. A nyilvánosság meg van valósítva és talán most egy 'kis korlátozása történik ennek a házassági pereknél. (Farkas Gyula: Helyén is van!) De ebben sérelmet nem látok, mert hiszen itt olyan intim dolgokról van szó, melyek a nyilvánosságot nem tűrik és nem is kívánatos és semmiféle közszempoint sem szól a mellett, hogy ezek a kérdések nyilvánosan pertraktáltassanak és miután nem nyilvános tárgyalásban és nem nyilvános ítélethozatal mellett döntetnek el, elérjük azt is, hogy a sajtó a szenzációs válóperek tárgyalásairól nem vehet tudomást és nem tehet közlést. Azt látjuk és nem tagadhatjuk le, hogy a szóbeliségnek és a közvetlenségnek ezek a szép elméleti szabályai a gyakorlatban azt okozták, hogy egy hihetetlen, a mai rohanó élettel semmi módon össze nem egyeztethető lassúság következett be a jogvitáik eldöntésében. Hiszen . a legfelsőbb bíróságnál, a Kúriánál a másféléves, ikétesztendős terminusok mindennaposak, 0. ülése 1930 június 18-án, szerdán. 367 sőt ma, azt mondhatnók, ez a rendszer, amiből óriási anyagi ós óriása erkölcsi károsodás származik miindeníkire. Az ítélkezés így nem éri el célját, nem éri el azoknak az anyagi javaknak biztosítását, ami éppen a jogvita eldöntése által a jogvita célja volna és annak szükségességét indokolná. (Ügy van! a jobboldalon.) Ezért van az, hogy ennek a rendkívül sok feleblbezési fóraimnak megengedésével előállt az a különleges helyzet, hogy Csonka-Magyarországnak, ennek a nyolcmiililiás országnak olyan nagy legfelsőbb bírósága van, mint nála sokszorosain nagyobb államoknak. Alig van Európában egy pár olyan állam, .amelyben a legfelsőbb bíróság ítélő bírói száma ilyen nagy volna, mint itt. Erre nézve rövid statisztikát leszek bátor felsorolni. Neon hosszú az egész, de jellemző. A 60'5 milliós néniét birodalomnak legfelsőbb bírósága 95 tagból áll, a 40 milliós — kerekszámot mondok — Olaszországé 93 tagból áill, Franciaországé ugyanilyen népességgel 49 tagból, a 20 milliós Spanyolország legfelsőbb bírósága 36 tagból áll. De vegyük Belgiumot, Hollandiát, vagy Ausztriát, amelyeknek majdnem olyan a területük és népességük, mint Magyarországé. A legfelsőbb bíróság ítélőbíráinak száma Hollandiában 17, Belgiumban 18, Ausztriában 27 és ezzel szemben Csonka-Magyarországon a legfelsőbb bíróság 73 ítélőbíróból áll. (östör József: De a bírósági szervezetük más!) A bírósági szervezetük más, és kétségtelen, hogy ez is hozzájárul ehhez az állapothoz, de ha a bírósági szervezet megváltoztatása árán kell is a későbbi jövőben célt elérnünk, még akkor is arra kell törekednünk, hogy ezt az óriási létszámot leszállítsuk olyan színvonalra, amely hasonló viszonyok között, de talán kedvezőbb anyagi viszonyok között élő országokban ma életben van. Ne méltóztassék elfelejteni, hogy ezekben a kis államokban, amilyen Belgium vagy Hollandia, virágzó világkereskedelem van, amely maga után vonja a jogi forgalmat, nálunk pedig meglehetősen egyszerű életviszonyok között élő agrárállamban teljesen képtelen dolog ilyen óriási bíróság fenntartása. T. Képviselőház! Gál Jenő t. képviselőtársam is foglalkozott a házassági perekre vonatkozó reformmal, illetve intézkedésekkel. Nem habozom kijelenteni azt, hogy én is azok közé tartozom, mint azt hiszem, általában minden valláserkölcsi alapon álló ember, hogy minden törekvést szívesen veszek és támogatok, amely alkalmas lehet arra, hogy a könnyelmű válásokat megakadályozza. (Meskó Zoltán: A könnyelmű házasságokat is meg kell akadályozni!) Nem habozom kijelenteni azt sem, hogy ebben a törvényjavaslatban tervezett intézkedéseket erre elégségeseknek nem tartom és célravezetőknek sem ismerem el; ez csak kezdet. Nagyon szívesen látnék anyagi jogi vonatkozású szabályok terén is bizonyos intézkedéseket, ha minden érdekelt konszenzusa alapján sikerülne megtalálni a módot arra, hogy ezeknek a könnyelmű válásoknak gát vettessék, alkalmas időben a nélkül, hogy a közbéke ezáltal megzavartatnék. Ha a t. Képviselőház ezeket a házassági perekre vonatkozó . íretndelíkezéseket elfogadja, amint hiszem is, hogy elfogadja, ebből kifolyó lag csak az az egy bizonyos, hogy költségessé válik az eljárás, különösen költségessé válik azokra, f akik szerényebb vagyoni viszonyok között élnek, de semmiféle hatással nem lesz a kedvezőbb vagyoni viszonyok között élő emberekre s ezért a kitűzött célt aligha fogja elérni. •