Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.
Ülésnapok - 1927-401
Ol. ülése 1930 június 3-án> kedden. 16 Az országgyűlés képviselőházának zeteket meg fogom kapni. (Helyeslés jobbfelöl es a középen.) Ugyancsak hitelhiányban szenved a testnevelés ügye is és megakadt a beruházások végrehajtása. Még a tavalyi költségvetés indokolásába, úgy tüzelőm, azt vettük fel, hogy erre a célra négy éven át egy-egy millió, tehát Öszszesen négymillió fog rendelkezésre állani. Mi létesült ezékiböl az összegekből 1! Létesült először is a testnevelési főiskola, (Szilágyi Lajos: Egyik legkitűnőbb intézménye az országnak!) egy jó iskola. Én nem vagyok képes az iskolai testnevelést rendbeli ózni, iha nincsenek testnevelési tanáraink. Szükséges tehát egy olyan fiatal generáció nevelése, amely a modern testi kultúrának legjobb vívmányait tudja. Hogy ezen a téren mit csinálhat egy szakértő és lelkes ember, azt láthatjuk azokban a vidéki városokban, ahova a testnevelési iskola végzett növendékei jniár kimentek, és ezek nemcsak az iskolákban végzik mintaszerűen a testnevelést: hanem a szabad társadalmi sportot is megszervezik és valóságos sportgócpontokat teremtenek maguk körül. (Ügy van! Ügy van! jobbfelol és a középen.) Ez az első nagyabb létesítmény. A tereket is megnagyobbítottuk, sportpályákat csináltunk, a roskadozó épületet rendbehoztuk, úgyhogy ima mintaszerű épület áll e tekintetben rendelkezésre. A másik nagy objektum a fedett uszoda, amely most épül a Margitszigeten. Mi volt Irányadó^ hogy éppen a fedett uszodát építjük 1 ? Először is a magyar sportkörök véleménye, mert amikor az amsterdami olimpiász ntáin «összeültünk és ankétet tartottunk, kutatva a sikerek és sikertelenségek okát, az összes suprtágak egyhangúlag annak a kívánságuknak íadtak kifejezést, hiogy a fedett uszoda létesítése szükséges.^ Ehhez hozzá is járultam azért, mert az a nézetem, hogy éppen azokra a tereikre kell erőfeszítéseinket koncentrálni, ahol a biztos siker előfeltételei megvannak. (Ugy van! Ügy van! jobbfelöl.) Mi pedig világrelációban is a kardvívásban és a vizisportban vagyunk a legjobbak, természetes tehát, hogy erőinket ide kell koncentrálnunk. Ezért létesítettük a fedett uszodát, amely, remélem, az őszre meg is lesz. Azonkívül a bencésekkel a budai dohány rak tár ellenében eszközölt csere útján a. kultusztárca szé» területeket kapott a tihanyi félszigeten, s a bencésrend szanálása kapcsán minden évben további területeket engednek át. Itt tehát a kultusztárca mindenesetre nagyobb áldozatok nélkül rendkívül értékes területeknek birtokába jut, amelyeknek egyrészét majdan értékesíteni is lehet. Ezeket a területeket rendbehoztuk, ott ivóvízről is gondoskodtunk, úgyhogy az idén a cserkészek a kultusztárcának saját területére mehetnek a Balatonra. Erre azért helyeztem különös súlyt, mert kezdetben mindenkinek^ rokonszenves, hogy leventéket, cserkészeket lát a vidéken, de ha ezek a gyerekek lótnak-f útnak, játszanak, a lelkesedés lohadni kezd. Természetes volt tehát a vágy, hogy a kultusztárca olyan területen iparkodjék a Balaton mellett a cserkészeknek helyet adni, ahol a tulajdonos őket el nem űzi, ahol egészséges víz, kanalizált terület, erdő és mindaz, ami ilyen dologhoz szükséges, bőségesen rendelkezésre áll. (Ugy van! Ügy van! jobbfelől.) Itt akadtunk meg a beruházásokkal, óhajtottak még egy téli sportcsarnokot a vivósportnak, az atlétikának. De, azt hiszem, hogy nem lenne okos, ha mi megint mindent a fővárosba koncentrálnánk. Segítségére kell mennünk azoknak a vidéki városoknak, ahol a sport egyes ágai iránt a megfelelő lelkesedés és érdeklődés megvan. (Helyeslés.) Áttérve most már a középfokú iskolák kérdésére, sajnos, azt kell mondanom, hogy középiskoláink épületei rendkívül kedvezőtlen állapotban vannak. Valami már történt is azért az országban. Pesterzsébeten, egy új nagy kommunitásban az állami gimnázium, építése t befejezést nyert. Kecskeméten és Baján most épül a piaristáknak és a cisztercitáknak gimnáziumuk. Sárospatakon a református kollégium építkezése folyamatban van. (Éljenzés jobbfelöl.) Szombathelyen állami reáliskola létesült. Az ebben a költségvetésben foglaltak alapján pedig Székesfehérváron létesül leanyliceum. Ha tehát nem is sok, de az ország mai anyagi helyzetéhez mérten mindenesetre számottevő lépés történt előre. (Ügy van! Ügy van! Éljenzés jobbfelöl.) De az erőt mégsem koncentráltuk az építkezésekre, hanem inkább pedagógiai munkára. Ez a reálgimnáziumok reformja, amelyet 540/1930. számú rendeletemmel már őszi hatálylyal életbe is léptettem. Miről van itt szóH A latin nyelvet a reálgimnáziumokban, tehát egyetlen iskolafajtában, szeptembertől kezdve, nem az első osztályban, hanem a harmadikban fogjuk kezdeni (Helyeslés.) és helyette erősítjük az anyanyelvnek és az első idegen nyelvnek, a német nyelvnek oktatását. (Helyeslés és taps jobbfelöl.) Ezen a téren megint nagy hangulatkeltés folyt. Ügy akarták feltüntetni a dolgot, mintha a kultuszminiszter meg akarná ölni ebben az országban a klasszikus oktatást. 116 fiúközépiskolánk van, ebből 28 humanisztikus gimnázium, 69 reálgimnázium, s 19 reáliskola. A 28 humanisztikus gimnáziumban megmarad a latin nyelv az I. osztálytól kezdve a VIII.-ig, megmarad a görög nyelv kötelezőnek az V. osztálytól kezdve. (Barthos Andor: Elég hiba!) így lesz ez 28 gimnáziumban, amelyekbe 13.139 növendék jár. Nem értem tehát, hogyan lehet úgy odaállítani a dolgot, mintha ebben az országban a humanisztikus oktatást krízis fenyegetné. (Friedrich István: Ki az, aki állítja?) Ezt nagyon gyakran állították. Ellenben nem lehet ráoktrojálni a szülőkre azt, hogy latinra és görögre taníttassa gyermekét, ha nem akarja. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Ha, a magyar társadalomban felhangzik időnként az a vád, hogy a kultúra valami felesleges, (Barthos Andor: A vaskalaposak részéről!) ez azért van, mert az a szülő nagy költséggel taníttatja a gyermekeit, megvonja magától az élet apró Örömeit és hallja, hogy a mellékszobában a gyerek fel-alá szaladgál és görögöt vagy latint magol, ö ennek az életben való hasznosságát nem látja át és természetes, hogy az egész kultúrában és az egész iskolaügyben csak a tudósok játékát vagy kedvtelését látja. Csak abban az esetben lehet a latin és görög nyelvoktatás hasznos, ha csak olyan gyerekre oktrojáljuk, akinél a szülő ezt kívánja, éppen ezért csak olyan helyen tartom megengedhetőnek, ahol helyben reálgimnázium is van, ahol a szülő szabadon választhat, hogy mire akarja taníttatni a gyermekét és hova akarja adni. Ha humanisztikus gimnázium .mellett választ, ne rontsa le a tanár iskolai munkáját és ne mondja, hogy minek a gyermeknek a latin és a görög. De viszont szabadságot kell adni a szülőnek, hogy aki ezt nem óhajtja, aki két nyelvre akarja bazirozni gyermekének oktatását, az annak módjában legyen. (Helyeslés ) Nem igaz és célzatos beállítás az, hogy mi