Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-405

232 Az országgyűlés képviselőházának dátumot szállító közigazgatás legyen a választásokon, hanem a falu közigazgatása gazdaságilag is szerveztessék át. Nem elegendő az úgynevezett faiskola, hanem szükséges az is, hogy különösen azok a területek, ahol homokos talajok vannak és ahol a szőlő kifagyott és azt a területet sok okból nem érdemes újból szőlővel beültetni, megfelelő, arra a talajra alkalmas gyümölcsfákkal beültettessenek, és ezeknek a gyümölcsfáknak rendszeres, ha másképpen nem, azoknak bizonyos szövetkezetszerű, társulati gondozása útján biztosíttassák az, hogy itt is, a mi magyar Alföldünkön, amelynek igen sok része kétségtelenül alkalmas jó gyümölcs megtérülésére, hatalmas és erőteljesebb gyümölcstermelés folytattassék. Ezeket a kérdéseket voltam bátor az igen t. miniszter úr szíves figyelmébe ajánlani. Egyébként az interpellációban foglalt kérdésemet megismétlem. Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kivan szólani. Mayer János földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A magyar Alföld mezőgazdasági termelésének előmozdítása a kedvezőtlen közegészségügyi és klimatikus viszonyok megváltoztatása, az új határok következtében elvesztett erdőterületek pótlása és az ország faszükségletének biztosítása céljából alkotta meg a törvényhozás az Alföld erdősítésének és fásításának előmozdításáról szóló 1923 : XIX. tc.-et. A törvényben előírt összeírások és kijelölések a megfelelő szakerők létszámának hiánya miatt, a tervezett erdősítési és fásítási munkálatok pedig abból az okból, mert az érdekelt birtokosok az erdősítéssel és fásítással járó költségeket a mai időben viselni ké^ pesek nem voltak, lassúbb tempóban haladtak előre. Éppen ebből az okból, valamint a t. képviselő úr által kifejtett okokból is én már 1927ben elhatároztam, hogy a törvényben előírt célok megvalósítása végett állami támogatást és államsegélyt fogok nyújtani az erdősítés és fásítás céljaira, és ezen az úton próbáltam előbbre vinni az ügyeket és a fásítás kérdését. Az eddigi összeírások alapján — igen jól jelezte a t. interpelláló képviselő úr — 213.000 katasztrális hold az a terület, amely fásítandó, illetőleg erdősítendő, a vízmosások és kopárok 56.000 kataszteri holdat tesznek ki, tehát a közérdekből sürgősen befásítandó terület összesen 270.000 kataszteri holdat tesz ki Ezeknek a munkálatoknak végrehajtására én 15 éves programmât dolgoztam ki, és ennek a programúinak végrehajtása céljából évente szükséges volna facsemeték és husángok termelésére 677.000 pengő, az összeírásnál, kijelölésnél és a fásításnál alkalmazott mérnökök és személyzet fizetésére és költségeire 433,000 pengő, a kopár területek tulajdonosainak s a vízmosások befásítására nyújtandó államsegélyekre 56.000 pengő, a nagyobb alföldi erdőbirtokosoknak nyújtandó állami hosszúlejáratú kölcsönökre 360.000 pengő, a szükséglet tehát évente összesen 1,671.000 pengőt tenne ki. T. Ház! A tervezett fásítások keresztülvitelére az 1928/29. költségvetési évben 1,230.000 pengő állt rendelkezésemre, az 1929/30. évi költségvetési évben 750,000 pengő, azi 1930/31. évi költségvetési évben pedig 600.000 pengő bocsáttatott rendelkezésemre. Az eddigi munkálatok során 24.000 kataszteri holdat tett ki az a terület, amely eddig beerdősíttetett, illetőleg befásíttatott. 5. ülése 1930 június 11-én, szerdán. Arra a kérdésére ia t. interpelláló képviselő úrnak, hogy (olvassa): «Szíveskedjék a földmívelésügyi miniszter úr közölni, miért akadt meg az Alföld fásítása» — azt válaszolhatom, hogy nem akadt meg, hanem a pénzügyi viszonyok miatt kisebb összeg bocsáttatott erre a célra rendelkezésemre, és éppen ezért lassúbb tempóban halad az erdősítés és fásítás. Reméljük, hogy a gazdasági viszonyok javulásával nagyohb összeg fog rendelkezésemre állani, és ekkor gyorsabb tempóban tudunk a cél ielé haladni. De ,mintahogy tárcám költségvetésének tárgyalása során bátor voltam már jelezni, egy (munkálat van kidolgozás alatt, amelyet, ha helyesen tudunk kimunkálni, akkor az egész összeg, amely a 15 évi programmhoz szükséges, évről-évre rendelkezésre fog állani, és ebben az esetben a 15 évi programmot úgy, ahogy az elő van írva, végre tudjuk hajtani. A t. képviselő úr interpellációja kapcsán a gyümölcsfatermelést is szóvátette és azt a kívánságát fejezte *ki, hogy a gyümölcsfa ápolása terén is valamilyen hatósági intézkedések tétessenek. Nagyon helyesen imutatott rá a t. képviselő úr Kecskeméten arra a közéleti férfiúra, akinek működése során ott az úgyszólván passzív, homokos területek paradicsommá varázsoltattak és olyan gyümölcstermő vidékekké alakíttattak lát, amilyenről azelőtt nemcsak Kecskéméit, de az egész ország sem álmodott. Tehát mindig az emberen fordul az meg, azokon, akik vezető szerepet töltenek be, hogy hogyan és milyen mértékben tudják az egyes helyeken irányítani és befolyásolni a közönséget a gazdasági haladás és fejlődés terén, és mennyire tudják helyes irányba vezetni a gazdasági fejlődést. A hatóság és a kormány már a múltban is megtette kötelességét ezen a téren, hiszen a t. interpelláló képviselő úr, mint volt közigazgatási ember, nagyon jól tudja, hogy az 1894-.XII. tc.-ben már élő tör vény kötelezte a községeket arra, hogy faiskolákat tartsanak fenn, és a törvény a faiskolakezelői és ellenőri szervezetet is az egész országban kiépítette, és ennek ellenére a törvény csak papiroson maradt és hatását alig lápjuk, míg ellenben egyes vidékeken, mint Kecskemét, Jánoshalma, Nagykőrös, ahol voltak közéleti férfiak, akik önzetlenül tudtak munkálkodni és közrehatni a tekintetben, hogy helyes irányban befolyásolják az embereket, és a gazdasági életet bizonyos helyes, . kifejezett irányba tudták vezetni, ennék hatása megvolt. Ami most már a kormányzati intézkedéseket és azokat a rendeleteket illeti, amelyekre a t. interpelláló képviselő úr rámutatott, csak arra vagyok bátor hivatkozni, hogy a költségvetési vita során mondott beszédemben jeleztem azokat az összegeket, amelyeket az említett célra fordítottam. Jeleztem azokat az intézkedéseket is, amelyeket e téren tettem. A gyümölcsfaápolás és a gyümölcsfa-kártevő ellen való védekezés terén az utóbbi 5 évben annyi történt, amennyi még sohasem, mert eddig nem is történhetett, (Ügy van! a jobboldalon.) hiszen a védekezésnek ezek a módjai csak most lettek tudományosan megállapítva. A növényi kártevő ellen való védekezés most már egészen tökéletesen ki van fejlesztve, és ahol azokat az utasításokat, amelyeket mi kormányzati téren előírunk, betartják, ott a növényi kártévők és a gyümölcsfa-kár tévők ellen való védekezésben teljes eredményt tudnak elérni. Az ország területén több száz helyen gyümölcsfaápolási tanfolyamot tartottunk, amelyeken a kártévők ellen való védekezésre is