Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-405

Az országgyűlés képviselőházának 1*05. ülése 1930 június 11-én, szerdán. 219 az ő demokráciájából saját nemzetének, saját hindu fajának túlnyomó részét: a páriákat. Sőt ezt teszik a szociáldemokraták ott is, (Krisztián Imre: Ezt tették 1919-ben itt is!) ahol nincsenek kormányon. Ezt teszik önök, amint én ezt erről a helyről sokszor kimutattam, a szakszerveze­teikben, és ezt tették a kormányon is, amikor oda jutottak. És ne felejtsük el, hogy bár önök nem azonosítják magukat a szovjettel, de azok a rettenetességek, amelyek Szovjetoroszország­iban történnek, ugyanannak a Marxnak szent nevében történnek, amelynek bibliája alapján állanak önök. (Rothenstein Mór: Jó mozidik­tátor!) Malasits képviselő úr ezen a régi^ nótán kívül még foglalkozott <a gazdasági válság kér­désével. Legyen meggyőződve a túloldal, hogy mi is tudatában vagyunk ennek a súlyos gaz­dasági helyzetnek és amennyire lehet,^ igye­kezünk ezen segíteni. Én magam is, t. Ház, mai beszédemben, amelyben most már rátérek tu­lajdonképpeni tárgyamra, nem a költségvetés­sel fogok rendszeresen foglalkozni, hanem a politikai kapuzárás előtt néhány olyan köz­gazdasági szempontból fontos kérdést fogok szóvátenni, amelyekben a döntés talán a parla­mentnek a nyári szünet után való összeülése előtt dől el. Sándor Pál t. képviselőtársam a múltkori­ban ismételten szóvátette a kartellek által űzött visszaéléseket. Biztosíthatom Sándor Pál t. képviselő urat, aki az ellenzék padjairól be­szélt, hogy az ő szavai nagy megértésre talál­tak az egész ország közvéleményében és ennek a pártnak túlnyomó nagy részében is. (Jánossy Gábor: Ügy van! "Ügy van!) Nem vo« le Sán­dor Pál érdeméből semmit az, hogy neki a kér­dést idehozni inkább kötelessége volt talap, mint például nekünk, abból az egyszerű okból, mert ő hozzá tud jutni azokhoz az érdeke« és tanulságos adatokhoz, ránknézve azonban tel­jességgel ki van zárva, hogy azokhoz az ada­tokhoz hozzájuthassunlL Annál nagyobb viszont az ő érdeme, mert valljuk meg őszintén, hogy ezeknek az adatoknak a nagyiiyilválnosság előtt való szellőztetéséhez határozottan férfias bátorság is kell (Ügy van! a jobboldalon.) és ez Sándor Pálban teljes mértékben megvan. Sándor Pál t. képviselőtársamnak ebben a kérdésben tartott beszédeiben legfeljebb egy hézagot találhatunk, ami azonban nem akar vele szemben szemrehányás lenni. Nevezetesen ő leginkább, sőt kizárólag csak a nagyipari kartellek kérdéseivel ^ foglalkozott, azonban ezeken kívül vannak máisfajta kartellek is, ame­lyeket talán úgy nevezhetnénk, hogy kereske­delmi kartéllek. Ha a gazda szemüvegén át nézzük a kérdést, — aminthogy én most, mai beszédemben az általam tárgyalandó kérdése­ket a gazdának és a falunak szemszögéből kívá­nom nézni (Egy hang a jobboldalon: A fogyasz­tóéból!) — megállapíthatjuk, hogy ezek a keres­kedelmi kartellek a gazdáira nézve még' sokkal veszedelmesebbek, mint az ipari kartellek, mert az ipari kartellektől a gazda beszerzi a maga üzeméhez szükséges iparcikkeket^ méreg­drága áron és igaz, hogy ezzel is megbénítható és tönkretehető. a gazdaság menete, viszont azonban a kereskedelmi kartellek a, gazda vé­res verejtékének gyümölcsét, a gazda mezŐ­.«azdatsági terményeit viszik veszendőbe. (Kuna ^\ András: Az értékesítésnél!) Ezek közé a — hogy úgy nevezzem — ke­reskedelmi kartellek közé tartozik elsősorban a tejkartell. A tej kartellt Budapesten a 17 nagy tej ke­reskedővállalat alkotja. Nem mondom, hogy ez a tejkartell a gazdáknak — már tudniillik azok­nak a szerencsés gazdáknak, akikkel a kartell szerződik — nem fizet, illetőleg még a közel­múltban nem fizetett eléggé tisztességes árat, (Kuna P. András: 11—12 fillért!) ezt az árat azonban újabban, amint értesülve vagyok, le­szállította. Bár ez a tejkartell egyelőre, a mai értékesítési viszonyok és a mai takarmányárak mellett biztosítja is azoknak a szerencsés gaz­dáknak részére, akikkel szerződött, gazdassá­guk vitelének lehetőségét, viszont minden koc­kázatot a jövőben ráhárít a gazdákra. (Ügy van! jobbfelöl.) Mert hogyan alakul a tejár? A kartellhez tartozó vállalatok olyan szerződést kötnek a gazdával: irányadó a budapesti kannatejnek az ára, ami ma 40 fillér. A palac­kostej már sokkal drágábjb, (Egy hang jobb­felől: 48 fillér!) amelyet pasztörizálnak, és amennyiben bármely oknál fogva esik a kanna­tej ára, a szerződés értelmében ugyanannyi fil­, lérrel van joga a kartellnek a gazdával szem­ben a termelői árat leszállítani, vagyis minden kockázatot a gazdára hárít. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) De ezenkívül még ennél is sok­kal nagyobb baj az, hogy a tejkartell csak a gazdák egy részével, leginkább a minél nagyobb gazdákkal köt szerződést. A kisgazdák, sőt a kisgazdáknál is kisebb emberek, azok a föld­műves és oïelédemberek, akik egy tehenet tar­tanak, amely után nekik talán naponként 4—5 liter felesleges tejük van, amelyet nekik feltét­lenül értékesíteni kell, ezt a tejet helyben érté­kesíteni nem tudják, kénytelenek tehát felhozni a városokb budapesti környékről Buda­pestre. De az idén a fővárosból ki lettek tiltva. Mi, az egyiségespárt agrárblokkja, utánajár­tunk, hogy tulajdonképpen mi az oka annak, hogy megakadályozzák, hogy ezek a kisemibe­rek felhozzák a tejet. (Krisztián Imre: Ha fel­hozzák, itt is csak 11 fillért fizetnek érte!) Egy rendelet jelent meg Budapest főváros részéről, Hivatkoznak arra, hogy közegészségügyi szem­pontból káros az ilyen tejek felhozatala, mert ezt pancsolják. Természetesen a közegészségügyi szempont elsőrendű közérdek és a főváros hatóságai is kötelesek ennek védelméről gondoskodni, vi­szont azonban, mint erről meggyőzőidtünk a székesfőváros illetékes hivatalánál a hivatalos adatokbóh az ott rendelkezésre álló kimutatá­sok szerint a tejjel űzött visszaéléseik napról­napra csökkennek, úgyhogy ebben a tekintet­ben határozott és folyton emelkedő javulás » érezhető. Ilyen körülmények között tehát tel­jesen érthetetlen, hogy ' kizárják a fővárosból a kisemberek tejét, megakadályozzák az ilyen kisembereket, hogy tejüket értékesíthessék, akkor, amikor, ismétlem, közegészségügyi ér­dekek — és más érdekek — ezt nem javasolják. Az egységespárt agrárblokkja a maga ke­belében ezt a kérdést megtárgyalta. Sikerült is kieszközölnie, hogy ennek a kitiltó rende­letnek életbeléptetése elodáztassék. Először tavaszig volt, jelenleg pedig őszig van az élet­beléptetés elhalasztva. Az agrárblokk azonkí­vül szükségesnek tartotta, hogy a saját kebe­léből kiküldjön egy bizottságot, amely a fővá­ros vezetőivel összeüljön és kellő információ­kat szerezzen a székesfőváros részéről abban a tekintetben, hogy mikén volna biztosítható a kisemberek tejének értékesítése is. Akkor azt a taoasztalást tettük a főváros vezetőivel való érintkezés során, hogy a főváros a maga ré­széről ez elé nem gördít akadályt, ellenben^ a földmívelésügyi minisztérium részéről kíván­ják közegészségügyi okokból a kisemberek te-

Next

/
Thumbnails
Contents