Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-404

1*70 Àz országgyűlés képviselőházának Elnök: Kérdem, kíván-e valaki szólni? (Nem.) Ha szólni senki nem kíván, a vitát beziárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a it. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot f a külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottság iszövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás és pedig először a cím, lamelyet a jegyző úr felolvas. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és az 1—3. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta s annak harmadszori 'olvasása iránt később fogak a t. Háznak előterjesztést tenni. _ _ Napirend szerint következik a Portugál Köztársasággal kötött kereskedelmi megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat •tárgyalása. (írom. 925, 987.) Görgey István előadó urat illeti a szó! Görgey István előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Magyarország kereskedelempolitikai viszonyát Szovjet-Oroszországon kívül eddig már az összes európai államokkal különböző szerződéseikkel és egyezményekkel rendezte; egyedül Portugália volt még hátra, amellyel eddig nem állott fenn semmiféle kereskedelmi megállapodás. Ennek magyarázatául legyen szabad megemlítenem, hogy Portugália és Magyarország között főleg a földrajzi távolság miatt számbavehető kereskedelmi forgalom r eddig alig fejlődött ki. Mégis, miután Portugáliának is vannak olyan cikkei, főleg a szardínia és a szardiniához hasonlóan konzerv alakjában elkészített halak, amelyek kívánatossá teszik számára, hogy ezeket a cikkeit a legnagyobb kedvezmény alapján Magyarországra exportálhassa, viszont az imtóbbi időben azt is tapasztaltuk, hogy a magyar iparcikkek közül is egyeseknek, különösen a villamossági ipar termékeinek, cikkeinek, de egyes mezőgazdasági iparcikkeknek is, így például a malátának piaca van és lehet piacot teremteni Portugáliában, kívánatosnak mutatkozott, hogy ^Portugáliával is kössünk kereskedelmi szerződést. Ennek az elgondolásnak az alapján multévi november hó 14-én a két állam kötött egy kereskedelmi megállapodást, amely nem^ rendes kereskedem! szerződés, hanem a két állam közötti jegyzékváltás formájában köttetett meg. Ez a jegyzék, amely nyolc szakaszban szabályozza a két állam közötti kereskedelmi viszonyt, • kimondja kölcsönösen a legnagyobb kedvezményt, mégpedig nemcsak az áruforgalom, a behozatal és kivitel, hanem a kereskedelem és ipar tekintetében is. Portugália azonban Spanyolországgal és Brazíliával különleges megállapodásokat létesített. A szerződés tehát kimondja, hogy azokat a különleges kedvezményeket, amelyeket Spanyolország és Brazília élvez, még a legnagyobb kedvezmény elve mellett sem kaphatja meg Magyarország; lamennyiben azonban a leglényegesebb kedvezményt, amelyet Spanyolország és Brazília élvez Portugália részéről, azt t. i. hogy a vámokat nem kell effektív aranyban vagy aranynak megfelelő^ valutában átszámítva fizetni, bármely más szerződő állam mégis megkapná Portugália részéről, ebben a If,, ülése 1930 június 6-án, pénteken. kedvezményben Magyarország is fog részesülni. A mi szempontunkból értékes a szerződés azért is, mert nemcsak Portugáliára, hanem a portugál gyarmatokra is kiterjed, ahol pedig egves speciális cikkekben a magyar exportőröknek tényleg piacuk is van. A szerződés egyébként ugyanazokat a szokásos rendelkezéseket tartalmazza, hogy a szerződő államok a másik államból származó árukra nem fognak semmi külön illetéket, vagy külön pótlékokat alkalmazni, mint azt a saját államukból származó árukkal szemben teszik, a kiviteli tilalmak életbeléptetése és megszűnése tekintetében pedig a szerződő állaimok ugyancsak a legnagyobb kedvezményt nyújtják egymásnak. A portugál állam ebben a szerződésiben a portói és madeirái borok megjelölése és megvédése tekintetében kér a magyar államtól különös biztosítékokat, aminek célja ezeknek a boroknak hamisítását lehetetlenné tenni. Ezzel szemben Magyarország részére a tokaj hegyalj ai borok védelme tekintetében tartalmaz a szerződés hasonló rendelkezéseket. A legnagyobb kedvezmény mellett egyes cikkekre a portugál állam lekötötte azokat a kedvezményes vámtételeket, amelyeket mi más szerződésekben, más szerződő államoknak már biztosítottunk. Így a portugál borokra vonatkozólag lekötötte a hordókban forgalomba kerülő borokra nézve a 60 aranykoronás, a két liternél kisebb tartányokban forgalomba kerülő borokra nézve a 200 aranykoronás kedvezményes vámot, ugyanazt a vámot, amelyet mi Olaszországgal szemben szerződésileg már lekötöttünk. Lekötötte továbbá Portugália a szardiniákra és a szardiniákhoz hasonlóan elkészített konzervekre a 25 aranykoronás vámot is. A szerződés csak egy év tartamára köttetett, azonban felmondás hiányában hallgatólagosan meghosszabbíttatik. Mint említettem, Portugáliával eddig külkereskedelmi forgalmunk egészen minimális volt. Ha meg méltóztatik nézni az indokolást, méltóztatik abból látni, hogy évenként átlag 40—50, maximálisan 70.000 pengő értékű árut exportáltunk Portugáliába, míg a Portugáliából Magyarország felé irányuló import ennél lényegesen többet tett ki, amennyiben 1927-ben közel 600.000, 1928-ban 535.0000 pengő, 1929-ben pedig 400.000 pengő volt. Minden erőnkkel arra kell tehát törekednünk, hogy a Magyarországból Portugáliába irányuló exportunkat is annyira fokozzuk, hogy kereskedelmi mérlegünk Portugáliával szemben is,aktív legyen. Miután ezt a oélt van hivatva szolgálni ez a kereskedelmi megállapodás, kérem a t. Házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Helyeslés jobbfelol.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. x Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a tör-