Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.
Ülésnapok - 1927-403
142 Az országgyűlés képviselőházának WS, ülése 1930 június 5-én, csütörtökön. ban vannak. Mert a csendőrségnél még akkor is, ha őrhelyén teljesíti azt a külszolgálatot az illető csendőr, ahova rendesén be van osztva, kap pótlékot, viszont ezek az emberek, akik 35— 40 kilométernyire kénytelenek menni, hogy ellenőrizzék az italmérési engedélyeket, ellenőrizzék a dohánytőzsdéket, nemcsak hogy nem kapnak még ilyen pótlékot, hanem azokat az étkezési járulékokot sem kapják vissza, amelyeket annál a testületnél lefizetnek, az is ott marad, amit azután nem kérhetnek vissza senkitől és kárpótlást sem kapnak. En tehát arra kérem a pénzügyminiszter urat, hogy amikor van itt egy becsületes testület, amely szívesen teljesíti kötelességét és érdemes munkát végez, találja meg a módját anj nak, hogy ezek az emberek megkapják méltó fizetésüket és megkapják méltó megélhetésüket. Ezeket voltam bátor a pénzügyminiszter úr szíves figyelmébe ajánlani, egyébként a tárca költségvetésté elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra íkövetkezik? Héjj Imre jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! Nem valami kellemes egy ilyen unalmas délután a költségvetés vitájának végén felszólalni, mert úgy veszem észre, hogy a Képviselőház jelenlévő tagjait is főképpen és inkább a költségvetési vita vége, mint a vitában elhangzó felszólalások érdeklik. Mégis mindezek ellenére felszólalok és pedig azért, mert itt akarom szóvátenni azt az adópolitikái amely évek hosszú során át végigvoriiil az egész kormányzáson. Ki kell jelentenem, hogy amikor a pénzügyminiszter úr a pénzügyminiszteri széket elfoglalta, én hiú ábrándban voltam és azt hittem, hogy most ecy olyan férfiú veszi át a pénzügyminisztérium vezetését, aki végre belátja azt az igazságtalan adózást, amely évtizedek óta folyik ebben az országiban és az adózás kérdését igazságosabb alapokra fekteti. (Rothenstein Mór: Tévedni emberi dolog!) Amidőn azonban a pénzügyminiszter úr első költségvetését beterjesztette, már kezdett szétfoszlani ez a feltevésem, de mégis abban reménykedtem, hogy bár az első költségvetésnél nem birta ebbeli felfogását a pénzügyminiszter úr kellően érvényesíteni, de majd ha a pénzügyminiszteri székben jobban megerősödik, egy későbbi költségvetésben talán már teljes egészében ki fog domborodni az a politika, amely az igazságosabb adózás elvén alapszik; amely igazságosabb adózás elve valóiában az állam nagyobbik és legfőbb bevételének, az eeryenes állami adókat fogja megtenni, nem pedig a közvetett adókat, mint például a fogyasztási, a forgalmi és az egyéb, ezzel kapcsolatos adókat. T)e már ez a költségvetés minden kétséget kizáróan eloszlat minden feltevést, mert azok a számszerű adatok, amelyek a tárca költségvetésében találhatók, mindenkit meggyőznek arról, hogv ugyanaz az adópolitika folyik, amely folyt a korábbi esztendőkben, a korábbi évtizedekben, amelyen az egész állami adózás most is felénül- az igazságtalan adórendszeren, amely a. tehetősebb, a vagyonosabb osztályt mentesíti az ő vagyonával, jövedelmével arányban álló adózástól ÍMatta Arnád: Uoryan, ugyan! Hogy lehet íffy beszélnie Abszurdum.) és.ezzel szemben a széles néprétegeket — amelyek vagyonnal nem bírnak, amelyeknek jövedelme, keresete igen_alacsony — adóztatia meg továbbra is olvan mértékben, hogy az adózásnak ez a mértéke már kibirhatatlan. (Mattá Árpád: Ez abszolút valótlanság!) Ez abszolút igazság, t. képviselőtársam, és az ön közbeszólása éppen arról győz meg, hogy helyesen tapintottam meg a kérdést, mert különben nem tette volna meg ezt a közbeszólást. (Vanczák János: A tyúkszemére lépett! — Mattá Árpád: Ezt meg lehet írni a. Népszavában, de itt nem lehet ilyet mondani.) Kereken 810 millió a pénzügyi tárca bevétele, amelyben szemelhetem- a bevételi tételeket és kutathatom, hogy valójában miből adódik ez az összeg s meggyőződöm a részleteknél is arról, hogy előbbeni állításom a valóságnak igenis megfelel, mert a 810 millió pengő kerekösszegű bevételben egyenesadóra, amelyek alatt a földadó, házadó, társulatiadó, jövedelem- és vagyonadó értendők, összesen 176,800.000 pengő van előirányozva. Ez a szám is minden kétséget kizáróan igazolja már, hogy igazságtalan, helytelen adózási rendszerünk van, mert a 810 millió pengő adóbevételben csak 176,800.000 pengő az az összeg, amely az állami egyenes adókra, az általam előbb felsorolt adónemekn esik. Ebből is leüthetünk még egy bizonyos számot, mert a jövedelemadó alá be vannak sorozva most már azok a rétegek, amelyeknek keresete, jövedelme egészben kiszámítva legtöbb esetben az élet 'szükségleteit sem fedezik, mégis már kétszeres adózás alá esik, mint ahogy azt Rothenstein Mór képviselőtársam helyesen fejtegette, mert részint meg van róva, meg van terhelve a keresetiadóval, másrészt pedig, ha keresete a havi 300 pengőt meghaladja, már jövedelemadó alá esik: úgyhogy ebbe a tételbe, amely 45 millió pengőben van előirányozva, teljes joggal vehetem be a széles néprétegeket, a vagyonnal, megfelelő jövedelemmel nem bíró néprétegeket, úgyhogy ezt vagy legalább ennek nagy részét a 176 millió pengőből leüthetem, így tehát alig haladja valamivel felül a 100 millió pengőt az egyenes adókból származó bevétel. Ez még élesebben világít rá arra az igazságtalan adózási rendszerre, amely ezidőszerint is ebben a költségvetésben kifejezésre jut. Ha a többi főadóbevételi tételeket veszem szemügyre, mint például a fogyasztásiadót, itt egymagában 100,996.000 pengő azaz összeg, amely elő van irányozva. A forgalmiadótételeknél 230,800.000 pengő van előirányozva s a várni övedéknél 108,179.000 pengő. Ez mind-mind közvetett adó, amelyet a széles néprétegek fizetnek, amelyek megélhetése meg van drágítva, amelyek léte bizonytalanná van téve, mert amilyen nagv ez az összeg, a szerint róják ki rájuk a terhet, s a megélhetésüket elviselhetetlenné teszik. Ez a három tétel, a forgalmiadó, a fogyasztásiadó tétele s a vám jövedék együttesen 439.875.000 pengőt tett ki kerek ' összegben. Ha csak ezt a két tételt állítom egym ássál szembe, az egyenesadókból származó tételt és ebből a három adóból származó tételt, ez is igazolja azt az állításomat, hogy ebben az országban igazságtalan adórendszer van (Ügy van! a szélsőbalolâalan.) és nem helyeznek súlyt arra, hogy az adótételek nagyobb összegét azok a társadalmi rétegek fizessék, amelyek vagvoni és jövedelmi viszonyaiknál fogva erre sokkal alkalmasaibbak. T. Képviselőház! A kereseti- és jövedelemadózásról magam i« szólni kívánok annak ellenére, hop'v erről már "Rothenstein képviselőtársam beszélt, s annak ellenére, ho*?v erről már mindert esztendőben magam i«-szólottam. Szólani kívánok erről azért, mert ú°-y látom, azt tanasztalom, hogy ezideig TuáSba való volt mindennemű fi erveim eztetés. hiába való volt a helyzet tarthatatlan ságára, való rámutatás Wem a Jelenlegi pénzügyminiszter úr, sem elődei, soha-