Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-403

120 Az országgyűlés képviselőházának U03. ülése 1930 június 5-én, csütörtökön. csolaiban rövid meg jegyzésit tegyek. Nekem az a nézetem a nemzetiségi kérdésben, hogy annak, aki Magyarországán él, legelső kötelessége ehhez a nemzethez ihűnek lenni, legelső köitelessége, hogy a nemzet hű fia legyen. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon és a középen. — Bleyer Jakab: Úgy van!) Ez elemi kötelesség. Semimiféle elszakadási törekvéseket... (Bleyer Jakab: Ez magától értetődik! — Barabás Samu közbeszól. — Zaj.) Elnök: Barabás képviselő urat figyelmeztetem, ihogy a közbeszólásoktól tartózkodjék, nyugalmát Őrizze meg és ne zavarja a szónokot. Bródy Ernő (Bleyer Jakab felé): En nem képviselőtársammal szemben mondom ezt, nincsen jogom ilyet állítani, és semmiféle adatom nincsen ilyen szempontból. De én azt mondom, mint ennek a nemzetnek hű fia, hogy semmiféle elszakadási törekvésre senkinek ebben az országban joga nincsen. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Annak, aki ebben az országban él, aki ennek az országnak kenyerét eszi, legelső, legelemibb kötelessége, hogy ennek a nemzetnek hű fia legyen. Ez a legelső, ez a, legelemibb dolog, minden ezután kezdődik. (Ügy van! Ügy van! jobb felől és középen. — Barabás Samu: De 1918-ban nem ezt mondották az oláhok, szerbek és a többi nemzetiség! — Zaj.) Nem tudom, hogy 1918-ban más mit mondott, én, mióta eszemet bírom, mindig ezt mondottam (Helyeslés jobbfelől.) Náliaan a hazafiság a vérségnek kötelessége és addig, amíg élek, nem fog ez bennem megszűnni. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Senki másért nem felelek, de magamról ezt a bizonyítványt kiállítom és mindenkinek, aki hozzám hasonló körülmények közt él, kötelessége, hogy ebben az országban ilyen elveket valljon. (Altalános élénk helyeslés.) Most méltóztassanak megengedni, hogy Szilágyi Lajos t. képviselőtársammal ellentétben, a gyorsírással egyenrangú kérdésnek tekintsem a titkos szavazati jog kérdését, (Mozgás.) tekintet nélkül arra, hogy a miniszterelnök úr Londonba megy, mert szerintem a kérdésnek ez a része nem érinti magának az ügynek lényegét. Méltóztassanak megengedni, hogy kötelességemnek tartottam polgári részről is szóbahozni ezt a kérdést, mert a magam részéről nem : szeretném, hogy a titkos szavazati jog kérdését csak a szociáldémokrat apárt sajátítsa ki magának. A titkos szavazati jog kérdése nem szociáldemokrata követelés, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) az a polgári de* mokráciának követelése. A polgári demokrácia a titkos szavazati jog kérdésében éppen olyan fontos tényező, mint amilyen bármely más párt. Ennélfogva, azt hiszem, nekem nemcsak jogom, hanem kötelességem is a titkos szavazati jog kérdését szóvátenni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőhaloldalon.) De tovább megyek. Szerintem nem is csak a polgári demokráciának kérdése, hanem konzervatív érdek is ma az, hogy ez az egész világon kipróbált és bevált titkos szavazati jog Magyarországon is^ meghonosíttassék. (Graeffl Jenő: Be nem vált! — Propper Sándor: Graeffl szempontjából nem vált be! — Zaj.) Konzervatív érdek, hogy mindazt a sok gyúanyagot, amely ebben az országban felhalmozódott, megfelelő alkotmányos módon le lehessen vezetni. A titkos szavazati jog alkalmas a levezetésre. Ellenben ha tovább is megmarad itt a nyilt szavazati jog, ebből csak bajok származhatnak, ebből csak rossz konzekvenciák következhetnek. Ha ellenben a titkos szavazati jogot végre behozzák, akkor meg van oldva alkotmányos úton és alkotmányos módon az összes közérdekű kérdések elintézése. De tovább megyek. En a nemzeti jogfejlődés alánján állok, mindig a titkos szavazati jogot kérem. Hiszen 1848-<ban, amikor a népképviseleti rendszerre mentek át a rendi képviseletről, tulajdonképpen már behozták a titkos szavazati jogot és Magyarországon pár választás volt a titkos szavazati jog alapján; mert maga az 1848-i képviselőválasztói törvény a szavazás módjáról nem rendelkezett. Minthogy pedig neon rendelkezett, néhány választókerület vette magának a jogot, hogy a titkos szavazati jogi rendszer alapján válasszon. Azt mondhatom tehát, hogy ez régi kívánság már s a nemzeti jogfejlődés talaján és alapján állok, amikor a titkos szavazati jogot kérem. Magyarország nem zárkózhatik el a titkos szavazati jog elől. Nekem aaz a nézetem, hogy a kormányzat szempontjából is ez a helyes megoldás. Mert ha a kormányzat azt állítja „nagáról, hogy vele van a közvélemény nagyrésze, próbálja ki ezt a titkos szavazati jog útján. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha vele van, akkor megkapja a verdiktet a polgárság és a lakosság részéről, ha pedig nincs vele, akkor a legalkotmányosabb módon vonja le a konzekvenciákat. Szóval semmiféle cím, semmiféle ürügy nem lehetséges abban az irányban, hogy a titkos szavazati jog elől elzárkózzék ez az ország, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és minden azt kívánja, minden azt jayállja, hogy ezt az egész világon kipróbált és bevált titkos szavazati rendszert Magyarország is behozza. En, mint városi képviselő, külön ezen a jogcímen kívánom a falu számára a titkos szavazati jogot, mert nem tartom helyesnek a különbséget, üogy a törvényihatósági jogú városok, valamint Budapest főváros lakosságának megvan a titkos szavazati joga, ellenben a vidéki'városok lakosságának, a falu népének nines meg a titkos szavazati joga. Ez diszparitás, ez egyenlőtlenség, a fővárosnak és a törvényhatósági jogú városoknak kedvezményezése a vidéki városokkal és a faluval szemben.^ Ez jogegyenlőtlenség, én pedig a jogegyenlőségnek vagyok a híve és nem tartom szerencsésnek, hogy aniit megadnak a városi lakosságnak, azt elvegyék a falu lakosságától. Hiszen a kritériumok mindenütt egyformák. Négy elemi van a választójogi törvény szerint mindenki számára előírva, mint a választójog kulturális alapja. A négy elemi a városban is ugyanaz, mint a falun. Miért van tehát a különbség? Akinek a falun megvan a négy elemi iskolai végzettsége, miért ne részesülhetne a titkos szavazati jogban? Hát annak nincs meg a kvalifikációja a titkos szavazati jogra? Ha négy elemi a városban kvalifikáció, a faluban épúgy kvalifikáció kell, hogy legyen. Nincs tehát semmi ok, cím és nem lehet semmi ürügy arra, hogy ennek a titkos szavazati jognak behozatala továbbra is elodáztassék., Én tehát a másam részéről és pártom részéről is ennek a kívánságnak adok kifejezést és erre felhasználtam ezt az alkalmat a miniszterelnökség tételénél, mert úgy gondolom, hogy ez eminenter politikai kérdés. Ha előttem szólott t. képviselőtársam a gyorsírást olyan fontos kérdésnek tartja, hogy azt szóba hozza a miniszterelnökségi tárca költségvetésénél, úgy gondolom, hogy a titkos szavazati jog is