Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-402

4-02. ülése 1930 június 4.-én, szerdán. 96 Az országgyűlés^ képviselőházának ség, illetőleg a Budapesti Tornaklub három­tagú csapata is szerepelt. 140 résztvevő csapat közül a második helyre jutott a magyar tornász­csapat. Pelle István kiváló tornászbajnokunk ezer induló közül a sok lepontozás ellenére 1$ harmadik helyre jutott. Legközelebb a luxem­bourgi versenyre szeretnének kimenni, de tekin­tettel arra, hogy a Magyar Tornaszövetség igen szerény anyagi eszközökkel r rendelkezik, meg­kérem a miniszter urat, találja módját annak, hogy a Magyar Tornaszövetséget, amely nem­csak a külföldi tornaversenyekre készíti elő az ifjúságot, hanem, a hazai tornaegyleteket is felkarolja, méltóztassék megfelelő anyagi tá­mogatásban részesíteni és előmozdítani azt a nacv apostoli nemzeti munkát, amelyet a torna­egyletek végeznek. À tornaegyletek f nemcsak az ifjúság testi­lelki nevelését mozdítják elő, hanem a magyar névnek, a magyar dicsőségnek is szereznek ér­vényt a külföldön. Azokkal az utódállamokkal, amelyek legszebb országrészeinket elragadták tőlünk, nem találkozunk a külföldi versenye­ken, ellenben a letiport magyar nemzet bátor, fegyelmezett fiai mindenütt az első sorokba küzdik fel magukat, ennélfogva mindenképpen megérdemlik a jóindulatú támogatást. Ezért kérem számukra a miniszter úr jóindulatát. Egyébként a címet elfogadom. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Taíbódy Tibor! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zése törltetik. Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Malasits Géza! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zése töröltetik. Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Nincs senki felje­gyezve. Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólni? (Kabók Lajos szólásra jelentkezik.) A szó Kabók Lajos képviselő urat illeti. Kabók Lajos: T. Ház! Rendkívül csodálko­zom azon, hogy e cím alatt egyáltalában nincs gondoskodás arról, hogy a testnevelés kérdése a, munkások körében is jobban fel legyen ka­rolva. Amikor éppen előttem szólott képviselő­társaim és főképpen Schandl Károly képvi­selőtársam azt fejtegette és bizonygatta, hogy a vallási célok és az egyházak támogatása céljából igenis szükség van az előirányzott összeseikre, — ezek az összegek majdnem négy­millió pengőt tesznek ki — akkor teljesen jo­gos a csodálkozásom, hogy a munkások test­nevelési céljaira ebben a költségvetésbe egyet­len egy fillér sincs beállítva. Az elmúlt esztendőben egymillió pengő volt testnevelési célokra előirányozva; ebben az esztendőben ez az összeg teljesen töröltetett. Éhből arra következtethetek, hogy a testneve­lési célok ebben a költségvetési évben egyálta­lában sehogy sincsenek dotálva. Hogy főisko­lai és középiskolai célokra 50Ö0 pengő van elő­irányozva, az ennek a célnak sem megfelelő összeg, azt pedig egyáltalában nem Menti, ho«;y munkás-testnevelési célokra ebből bár­imilyen összeg is jutna. Pedig rá kell mutat­nom arra, hogy igenis a munkások körében különösen a legutóbbi évtizedben a testneve­lés mind jobban és jobban tért hódít. Június elsején zajlott le az a nagy tornász­ünnepély, amelyet munkássportegyesületek ren­deztek. Aki annak szemtanúja volt, méltán tanúsíthatja azt, hogy igenis, olyan helyes irányba terelődött a ro.unkáso'k testnevelese, hop-y az minden körülmények között méltányo­sabb elbánást érdemelne meg, mint amily én­ben ezidőszerint a kultuszkormány részesíti. Egész sereg különböző munkássportegyesület van, amelyek dicséretes tevékenységet fejte­nek ki. Ha itt a képviselő urak azt hangoztatják, hogy valláserkölcsi nevelési célokra összegeket kell áldozni, akkor legyen szabad nekem azt hangoztatnom, hogy a munkások testnevelésére is lényeges összegeket kell áldozni, mert ép testben lakozik az ép lelök, és ha nem iparko­dunk a testet épségben tartani, — amit pedig csak a kellő testneveléssel lehet elérni — ak­kor nem fogjuk megtalálni azokat az ép lel­keket, amelyekre ennek az országnak szük­sége van. Nem abban az irányban szólalok fel ez al­kalommal, hogy a kultuszkormány olyan sport­egyesületeket támogasson, amelyek egyoldalú sportot űznek, mint például a futball-egyletek, hanem igenis szót emelek azok mellett a mun­kásegyesületek mellett, amelyekben a sportnak minden ágazatát kultiválják, ahol az úgyneve­zett tömegsportot űzik, ahol a sportot tényleg olyan módon karolják fel, hogy ez a munkás­ság testi épségének előmozdítására szolgál. Azt hiszem, nem veheti rossz néven a Képviselő­ház, ha én ebben a kérdésben ezt követeléskép­r>en állítom ide, mert amikor azt tapasztalom, hogy minden célra van pénz és amidőn azt ta­pasztalom, hogy a kultusztárca 142 millió pen­gős költségvetéssel dolgozik, akkor igenis jog­gal követelem, hogy a nagy munkástömegek­nek testi épségére is áldozzon valamit a törvény­hozás és tartsa szükségesnek, hogy a munkások sportja, a munkások testnevelése ne legyen el­hanyagolt, ne legyen magára maradva, mert a munkások között találhatók azok a nagy töme­gek, amely nagy tömegekből kerülhetnek ki azok a sportférfiak is. akik ennek .az országnak csak jó hírnevét mozdítják elő. akár az ország határain belül lefolyó mérkőzés éknél, r akár az ország határain kívül lefolyó^ mérkőzéseknél. E tekintetben igenis szükség volna arra. hogy messzebbmenő és méltányosabb gondos­kodás történnék a munkások testneveléséről. Különösen szükség van erre most. amikor álta­lános az egész országban a gazdasági lerom­lás, amikor a munkások körében sokkal többen vannak — mint bármely időben voltak — olya­nok, akik hosszú időn keresztül foglalkozást karmi nem tudnak. Éppen ezekben a súlyos időkben van szükség arra, hogy a kormány és ebben az esetben a kultnszkormány igenis a hóna alá nyulion ezeknek a munkásegyesüle­teknek és a munkástestnevelés kérdését ne olvan módon oldia meg, mint ahogvau azt en­nek a tárcának keretében tapasztaljuk. De nemcsak azt a részét nézem a munkás­ságnak, amely munkanélkül van, hanem a, munkában alkalmazott gazdasági .helyzetét vizsgálom, akkor is azt tapasztalom, hogy a súlyos gazdasági helyzet következtében a dol­gozóknak, a munkában levőknek az anyagi helyzete nagyon leromlott, mert a kereset mé­lyen az életstandard alá szállt. Ennek követ­keztében nem tudnak a munkások most a sa­ját erejükből a testnevelés céljaira olyan ösz­szegeket áldozni, amilyen összegeket áldozni szükséges volna és éppen azért a munkás test­nevelés kérdése nincs megfelelően megoldva. Nem látom megoldva a munkás testnevelés kérdését azzal, ha valaki talán azt feleli, hogy ott van a leventeoktatás és a leventeoktatás pótol mindent. En ezzel a kérdést megoldva nem látom, mert a leventeoktatás szerintem

Next

/
Thumbnails
Contents