Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-400

462 Az országgyűlés képviselőházának adatokat szerezzen be Tamás Istvánnak korábbi magatartását illetőleg. Hogy ezt beszerezze, érintkezést keresett Ta,más István korábbi lak­helyének járási főszolgabírájával és így került érintkezésbe a kisvárdai járás főszolgabírójá­val. A kisvárdai járás főszolgabírája vizsgálat tárgyává téve Tamás István akkori tevékenysé­gét, amikor még mint magyar állampolgár ott tartózkodott, beszerezte az előéletére vonatkozó összes adatokat és elment odaáig, hogy a dik­tatúra alatt általa elkövetett esetleges vagy állítólagos cselekmények miatt ellene megindult bűnvádi eljárás nyomozati adatait is beszerezte és ezeket az adatokat egy idegen állampolgár­nak kiszolgáltatta csak azért, hogy Tamás Ist­ván ellen ezek az adatok felhasználhatók le­gyenek. T. Ház! Amikor alig van ország egész Európában, amely annyira agyon lenne igaz­gatva, mint amennyire agyon van igazgatva ez a szerencsétlen ország, amikor alig van or­szág a világon, amelyben a hatáskörök any­nyira szét volnának tagolva, mint amennyire szét vannak nálunk tagolva, akkor teljesen le­hetetlennek és megengedhetetlennek tartom azt, hogyegy szolgabíró akadjon, aki egy volt magyar állampolgár ténykedéseire vonatkozó­lag hivatalos bizonyítványt állítson ki olyan ténykörülményekre vonatkozólag, amely tény­körülmények . igazolása nem tartozik az ő ha­táskörébe. Hivatkozom ennek a Háznak jogász tagjaira, akik nagyon jól tudják, hogy ha valaki akármilyen .büntető ügyben elmegy a büntető bírósághoz, elmegy az ügyészséghez, felvilágosítást nem kaphatnak az ügyben mások, mint maguk a szorosan vett érdekel­tek és azoktól is a bíróság és az ügyészség szigorúan megkíván ja annak; igazolását, hogy milyen kapcsolatban vannak az illető üggyé' Itt mégis megtörtént, hogy egy szóigabíró teljesen illetéktelenül a bíróságtól beszerzett adatokat, amelyek részben helytállók, nagy részben azonban nem helytállók. Súlyosan per­horreszkálom azt, hogy ezeket az adatokat azért, hogy el lehessen járni egy volt magyar állampolgár ellen, kiszolgáltatta egy cseh­szlovák állampolgárnak, hogy azokat az ot­tani bíróság előtt felhasználhassa. Hivatko­zom arra is, hogy amikor ebben az országban azt látjuk, hogy a sajtónak munkatársai e 1­len eljárást indítanak tiltott közlés címén azért, mert megírják, hogy valaki ellen bűn­vádi eljárás tétetett folyamatba, vagy vád­határozat hozatott, akkor itt kiállít a kisvár­dai szolgabíró olyan bizonyíványt, amely a legsúlyosabban bele esik ebbe a bűncselek­ménybe, amelyet a büntető törvénykönyv til­tott közlés címén ismer. Az erkölcsi bizonyít­vány kiállítása sem tartozik a szolgabíró ha­táskörébe, tehát ezen a címen is teljesen lehe­tetlen, hogy ezeknek a bizonyítványoknak ki­adására feljogosítottnak érezhesse magát az igen t. főszolgabíró úr. Itt tisztán a politikai bosszú vezette és odáig ment^ a kisvárdai fő­szolgabíró a bizonyítvány kiállításánál, csak­hogy bosszút álljon egy olyan emberen, aki korábban az ő fŐszolgabírósága területén tar­tózkodott, hogy kiszolgáltatta az adatok ait a vele ellenséges viszonyban álló idegen állam­polgárnak, mert ez talán politikai szempontból közelebb állott hozzá, ^mert az az ottani fascisztáknak egyik vezére volt. Ezért intéztem interpellációmban a bel­ügyminiszter úrhoz azt a két rendbeli kérdést, mert kíváncsi vagvok arra, hogy a miniszter úr helyesnek és megengedettnek tartja-e, hogy a főszolgabírák, hivatalos hatalmával vissza­Uöö. ülése 1980 május 28-án, szerdán. élve, ilyen bizonytíványokat '• kiállítsanak, amelyek tartalma jórészt valótlanság, más­részt pedig azt a kérdést intézem a belügy­miniszter úrhoz, hajlandó-e ezt megtorolni és hajlandó-e a szabályokat megsértő és a hiva­talos hatalmával visszaélő főszolgabíró ellen az eljárást megindítani? Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügy­miniszter úrnak. Következik Bárdos Ferenc képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék azt felolvasni! Petrovics György jegyző (olvassa): «Inter­pelláció a kereskedelmi miniszter úrhoz. Tekintettel arra, hogy az iparkamarai tagok válaasztásáról az 1838: VI. te. rendelkezik, amely nem intézkedik sem a választás titkosságáról, sem az aránylagos képviseletről és egyébként is teljesen elmaradt az azóta megváltozott és kifejlődött viszonyoktól, hajlandó-e a minisz­ter úr az ( 1868:VI. tc.-nek a kor követelményeinek megfelelő módosításáról megfelelő törvényja­vaslatot terejeszteni a Ház elé? i Hajlandó-e a miniszter úr addig, amíg a ne­vezett törvénycikk megfelelő módosítása elké­szül és a Ház letárgyalj 1868: VI, te, 4. és 11. §-aiban kapott felhatalmazás alapján rende­letben intézkedni, hogy a kereskedelmi és ipar­kamarai választásokba, az aránylagos válasz­tási rendszer vezettessék be, mert csak ez alkal­mas arra, hogy a különböző kereskedelmi és ipari rétegek érdekeinek és a közérdeknek meg­felelően választhassák meg kamarai képvise­letüket?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó ! Bárdos Ferenc: T. Képviselőház! A keres­delmi és iparkamarákat az 1868: VI. te. értelmé­ben és alapján állították fel. Ennek immár 62 estzendeje. 62 esztendővel ezelőtt ez a törvény az akkori viszonyoknak és igényeknek megfe­lelt. Azóta azonban nagyon sok történt, azóta az ország úgy kereskedelmi, mint ipari tekin­tetben olyan változáson ment keresztül, amely mellett ez a törvény immár tarthatatlan rendel­kezéseket foglal magában. Az a helyzet, hogy annak idején az iparo­sok rétege nem volt annyira differenciálódva, mint ahogyan ma van. Ma úgy az ipari, mint a kereskedelmi életben egészen különböző érdé­kek vannak és ennek következtében, hogy min­den érdeket ki lehessen elégíteni és hogy min­den kategória megfelelő képviselethez tudjon jutni, szükség van arra, hogy a választási rend­szer valamiképpen megváltoztassék. Az a hely­zet, hogy pl. a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­• kamara kötelékébe körülbelül 57.000 ember tar­tozik. Ha felteszem azt, hogy az 57.000-ből vala­mennyi leszavazna, még akkor is az volna a helyzet, hogy ha két lista futna, az a lista kapná meg a mandátumok százszázalékát, amely egyet­lenegy szavazattal többet kap, mint a másik, ennek | következtében tehát az érdekelt rétegek fele képviselethez nem juthatna. Ha átnézem a törvényt, ebben azt látom, hogy a választási rendszert a kereskedelemügyi miniszter rendeletileg állapíthatja meg. Meg­ítélésem szerint itt sürgősen kellene intézkedni. Nevezetesen június 22-ére tűzték ki a kereske­delmi és iparkamarai választásokat. Ezt a vá-, lasztást már nem volna szabad e régi rendszer és e régi szokások alapján megtartani, hanem sürgősen intézkednie kellene a kereskedelem­ügyi miniszter úrnak törvényadta jogánál fogva, hogy olyan módon történjenek meg a vá­lasztások, hogy ezek a különböző kategóriák,

Next

/
Thumbnails
Contents