Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.
Ülésnapok - 1927-400
Az országgyűlés képviselőházának 1*00. ülése 1930 május 28-án, szerdán. 453 Tudom, megtörtént az a dolog, bogy amikor az a kisparaszt, a magamfajta kisgazda, a csépiésnél kiszurtírozza a búzát, kiveszi a második búzát és kiveszi a harmadik búzát, akkor jön a kiskereskedő, aki nyerni akar és megveszi a második búzát, és eladja ugyanannak a második kereskedőnek, akinek én kitisztítva adom el a búzámat, hogy abban ne legyen szemét. Eladtam tehát a kereskedelemnek és a kereskedelem megveszi a búzámat és eladja annak a második kereskedelemnek. így nem csináljuk meg az exportot, így nem csináljuk meg a tiszavidcki vagy más vidéki jófajtajú búzát. Éppen a kisgazdáknak van szükségük a raktárakra, nem a nagybirtoknak. A nagybirtok a maga raktáraiba tisztán viszi be, s akkor viszi ki belőle tisztán, acmikor akarja, de 5—10—15 mázsás eladásoknál a kisgazdatársadalom ezt határozottan nem tudja megtenni. A másik tételnél azután, amikor azt mondjuk, hogy ezt szövetkezeti úton kell megcsinálni, mert másképpen nem tudjuk megtenni, akkor megint Sándor Pál t. képviselőtársam az, aki fél a szövetkezetektől. Hát Uram Isten, mi, jobban félhetünk a szövetkezeteknek meg nem valósíthatásától, mert a mi népünket összeszedni sokkal nehezebb, mint nekik a kereskedelmet. Ök a kereskedelmet egy táborba gyűjtik akárhány ezer van Magyarországon, de tessék a mi népünket összeszedni, hogy igenis egymás érdekét védjék meg, egymás érdekét istápoilják és a a termelést értékesíteni tudják. Nincs Sándor Pál t. képviselőtársamnak oka arra, hogy akár a raktáraktól, akár a szövetkezeti dolgoktól féljen. Irigyli ezt s annak fejlődését? Bocsánatot kérek, amikor ő itt ebben a parlamentben van, akkor nem kereskedő, (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) értve alatta azt, hogy nem merkantilista, hanem képviselő, s mint ilyennek tessék neki általánosságban tárgyalni ezt a javaslatot! Ha ő azt mondja, hogy igenis, segítsük elő a gazdatársadalmat és a határozott kereskedelmet ne zárjuk ki, ebben igazsága van, de kérdezem, ki akarja kizárni? Hiszen az a búza, amely raktározva lesz akár Karcagon, akár másutt, ha raktározva lesz is, úgyis az ő kezeiken keresztül megy ki; de nekünk erkölcsi kötelességünk a magunk részéről, a gazdasági érdek és erkölcsi kötelességünk szempontjából is, hogyha a vád ránk tétetik, ez alól a vád alól kiszabaduljunk, hogy tisztességes anyagot termeljünk m és tisztességes, értem, jóminőségű búzát adjunk el akár idebenn, akár a külföldnek. Volt szerencsém a lisztkísérleti állomáson megjelenni. Magyarán mondva majdnem elájultam, hogy Karcagon, a legszikesebb területen, ahol a tíszavidéki búza terem, maga Karcag rontotta el szikes talajon termett búzáját. Van-e olyan ész, amely ezt elhiheti 1 ? Hiszen azt lehetetlen elrontani, a talaj neveli benne a sikert, nem az ember. Ezt el kell tűrni. Megmondom azt is, hogy ki csinálta. Van nálunk két exportmalom, azok száz, ezer vágón búzát őrölnek meg, de nem a karcagi határról, hanem a környékről. A jó tiszavidéki búzával, a szikes talajon termett búzával összekerülnek a leggyengébb minőségű búzák és akkor azt kérdik, hogy miért. nem áll elő ebből kitűnő sikerű liszt. így nem j lehet megmenteni a búza minőségét, ha mindenki csak nyerni akar, és mindenki azt mondja, hogy ezt a búzát, amit Nyíregyházán vettem 17 pengőért, eladom a karcagi búzával összekeverve ennyiért, meg annyiért. Ezt csak példaképpen mondottam, nem akarom ezen a téren a magam városát idehozni, de a szó így hozta magával. Nincs oka sem Sándor Pálnak, sem másnak bennünket bántani. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Tessék befejezni. Csontos Imre: Ebben a percben befejezem. Mindnyájunknak érdekünk, úgy a kereskedőnek, mint az iparosnak, mint nekünk a termelőknek, — és ez minden téren így áll — hogy ne gyalázzuk le a magunk termékeit, mert akkor határozott sikert nem érünk el. Látva azt, hogy a földmívelésügyi miniszter úrnak minden a szakmára vonatkozó terve a gazdatársadalom előmozdítására jó és helyes, a címet elfogadom. (Éljenzés és helyeslés n jobboldalon J Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Steuer György! Steuer György: T. Ház! A m. kir. földmívelésügyi minisztérium költségvetése egyik legfontosabb ágazata a államháztartásnak. A földmívelésügyi minisztérium kormányzatára igen nagy gondot kell iordítanunk, mert az ország leszélesebb néprétegeinek, a kisgazdáknak és a munkásoknak egész jóléte, boldogulása ettől a kormányzattól függ. A föld nemcsak használható terület, hanem ennél sokkal több; a föld bölcsőnk és sirunk. A földmíveléssel való foglalkozás rányomja bélyegzőjét gazdára és munkásra egyaránt. A föld művelői konzervatívek, azok sohasem hívei az erőszakos változásoknak, hanem állandóan hívei, hirdetői és követői a természetes, fokozatos gazdasági, kulturális és szociális fejlődésnek. Ebből kiindulva szomorúan állapítom meg azt, hogy a földmívelésügyi minisztérium költségvetése csupán 36,606.300 pengőt tesz ki, ezzel szemben a belügyminisztérium költségvetése 123,816.750 pengő. A földmívelésügyi minisztérium a maga gazdasági termelési, értékesítési, munkaügyi, szociális kormányzati feladatkörénél fogva sokkal nagyobb költségvetést érdemelne, mint amilyent kapott. Jól tudom azt, hogy a gazdasági boldogulásnak, a magán- és a közéletnek első feltétele a közrend, a jogrend, a joguralom fenntartása, de azt a nézetet is val-.lom, hogy a közrendet azzal tudjuk legjobban biztosítani, ha a munkaalkalmakat megindítjuk, ha a gazdasági termelés zavartalanul, minél eredményesebben folyik és minél több ^embernek biztosít megélhetést és jólétet. Ebből kiindulva azt szerettem volna, ha a két költségvetés fordított előirányzatot kapott volna: haa földmívelésügyi minisztérium költségvetése tett volna ki 123,816.750 pengőt, a belügyminisztérium költségvetése pedig kapott volna 36,606.300 pengőt, vagy, ha ez nem lehetséges, ezt a két költségvetést közelebb kellett volna egymáshoz hozni, legalább egy nevezőre hozni, hogy a termelő minisztérium betölthesse mindazokat a munkaügyi, termelési," szociális feladatokat; amely feladatok elvégzésére hivatva van. A földmívelésügyi minisztérium költségvetésének biztosítása mellett arra is kell gondolnunk, hogy a gazdasági igazgatást végre kpzigazgiatásukn tengelyévé tegyük s a gazdasági igazgatás legfelsőbb kormányzatában, a földmívelésügvi minisztériumban szakképzett tisztviselők legyenek, akik a maguk létét, boldogulását biztosítva lássák. Örömmel állapítom meg, hogy a költségvetés előadója rámutatott arra, hogy a földmívelésügyi minisztérium személyzetének helyzete szomorú, kétségbeejtő s hogy azok fizetése rendezést igényel. Magam is köztisztviselő voltam, aki a legalacsonyabb sorsból, díjnoki állásból emelkedtem fel a minisztériumi főtisztviselői
